Bibliai növények, bibliai kert

0
876

Fráter Erzsébet magyarországi botanikussal beszélgettek a hittan.ro katekétikai portál Facebook oldalán az alkalmi riporterek, két szatmári diák. Gondolatmorzsák és képek következnek a beszélgetésből.

Fráter Erzsébet a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert kurátora, a Rendszertani gyűjtemény vezetője, a Debreceni Egyetem tiszteletbeli docense, egyebek mellett A Biblia növényei és A Biblia ételei című könyvek szerzője. A szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum két diákja, Oroszi Szintia és Berecki Krisztián kérdezte őt hitről, bibliai növényekről, saját bibliai kert létesítéséről. A képekkel gazdagon illusztrált, március 23-án élőben közvetített beszélgetés ITT nézhető vissza.

„Már felnőtt voltam, négy kicsi gyermekemmel voltam otthon. Esténként, mikor a gyermekek ágyba kerültek, ott várt rám a sok mosogatnivaló… A férjem unokahúga a Pasarétre járt, ahol Cseri Kálmán, egy nagyon híres prédikátor volt az igehirdető, és kazettára felvették az ő igehirdetéseit. Eszter nekem ezeket a kazettákat mindig elküldte, aztán mosogatás közben, ami egy jó kis unalmas rutinmunka volt, mindig beraktam ezeket a kazettákat és hallgattam az igehirdetéseket. Nagyon érdekes, hogy az Isten kihasználta az én kíváncsiságomat és felkeltette az én érdeklődésemet, és elkezdte pakolgatni ezt a sok érdekes bibliai igét, példázatot, amelyeknek én egyre jobban utána néztem és elkezdtem kutatni, keresni, hogy ki is az az Isten, aki a Bibliából szól hozzám. És Cseri Kálmánnak akkor már kiadták írásos füzetben is az igehirdetés-sorozatait és az egyik füzet a kezembe került, amelyik Nikodémus történetéről szól. Az volt a címe, hogy Újonnan kell születnetek. Emlékszem, amikor ezt elolvastam, teljesen megdöbbentem, hogy én erről korábban nem hallottam. Pedig biztos vagyok benne, hogy hallottam róla, csak úgy ültem ott mindig a templomban, mintha egy nagy fölhallgató lett volna rajtam, hogy nem hallom, ami igazán a szívemnek szól. És ez hozta ki belőlem azt a gondolatot, hogy én ezentúl az életemben már semmit sem akarok Isten nélkül csinálni. Így kezdődött az a nagyon bensőséges és személyes kapcsolat, ami engem mind a mai napig Istenhez és Jézus Krisztushoz köt. Ez a mosogatás életet mentő volt nekem, mondhatom.”

„Ha ránézünk a térképre, magunk is látjuk, hogy a Szentföld jóval délebbre helyezkedik el a Kárpát-medencénél, és ennek megfelelően az éghajlata is más: mediterrán, a déli részeken szubtrópusi éghajlata van. Emiatt a növényzete is eltér a nálunk tapasztalt élőhelyektől, növényzettől. De van még egy másik, nagyon fontos dolog: vissza kell mennünk Jézus korához vagy az ószövetségi időkhöz, amikor teljesen más volt a gazdálkodásrendszer. És ezért is van az, hogy amikor a Bibliát olvassuk, akkor jó ha megismerkedünk nem csak azzal a tájjal, az élőhelyekkel, a növényzettel, a földrajzzal, ami a Szentföldre jellemző, hanem azzal a gazdálkodással is. Másként vetették a magot, másként zajlott a pásztorkodás, de a szőlőfeldolgozás, a borkészítés, a kenyérsütés… mind-mind nagyon sokat változott. A könyveimben ezekre mindig részletesen kitérek. Egyszerűen azért, hogy a bibliaolvasó ember ezeket megértse és ennek megfelelően helyesen értelmezze azt, amit olvas. Eszembe jut egy példa: a sáskajárás. Ma már itt, a Kárpát-medencében nem tudjuk, mit jelent az, hogy sáskajárás. Még akkor sem, ha ismeretben tudjuk, és utána tudunk bármikor nézni az interneten. Az akkor embereknek egy sáskajárás azt jelenthette, hogy jön majd az éhezés. Mert a sáskajárás szinte teljesen elpusztította a gabonát.”

„Ha a Biblia növényeit áttekintjük, érdekes módon a leggyakoribb a szőlő, 219 helyen húztam alá a Bibliában…, második a cédrus. A cédrus nem is őshonos a Szentföldön. Attól északra, Libanonban volt őshonos, de a legfontosabb fa volt az ókorban, mert hajókészítésre, nagyobb épületek gerendázatának a készítésére használták. És harmadik a sorban, mint leggyakoribb a füge, amely a bibliai idők legkedveltebb gyümölcse volt. Aztán olyan növények is nagyon gyakran előfordulnak, mint a tömjén, ami egy szent növény volt, egy növény gyantája, a len, ami a legfontosabb textilipari alapanyag volt.”

Forrás: hittan.ro