A Szentszék Sajtóirodájának igazgatója újságírók előtt ismertette a pápa negyedik külföldi apostoli útjának programját. XIV. Leó Madridba, Barcelonába és a Kanári-szigetekre látogat, ahol a béke, a leszerelés, az egység, a fiatalok, a kultúra, az új technológiák és a migráció kérdéseiről is szót kíván ejteni, miközben arra bátorítja az egyházat, hogy aktívan kapcsolódjon be a társadalmi párbeszédbe.
A június 6. és 12. között tervezett spanyolországi apostoli út több szempontból is jelentős esemény – ennek megfelelő mértékű érdeklődés övezi a pápa negyedik nemzetközi útját. XIV. Leó mintegy 2500 kilométert tesz meg, és Madrid mellett Barcelonába, valamint a Kanári-szigetek két nagy szigetére, Gran Canariára és Tenerifére is ellátogat.
A program sűrű: számos beszéd, találkozó és nyilvános esemény szerepel benne. A rendezvényeken várhatóan félmillió hívő vesz részt. A pápa olyan kérdéseket érint majd, mint a leszerelés, a béke, az egyház társadalmi szerepe, a Spanyolországot és Európát érintő kihívások, az élet védelme és a migráció.
„Nagy várakozás előzi meg ezt az utat” – hangsúlyozta Matteo Bruni, a Szentszék Sajtóirodájának igazgatója, amikor bemutatta a programot és a látogatás részleteit ezen az „ősi keresztény hagyományokkal rendelkező földön”.
A vatikáni szóvivő szerint Spanyolország olyan ország, amely a középkorban különböző kultúrák és népek találkozási pontja volt. Egyúttal a nagy gondolkodók és a keresztény műveltség hazája is: itt működött a salamancai iskola, ahol a 16. században a skolasztikus teológia és a nemzetközi jog találkozása jelentősen hozzájárult az emberi méltóságról és az alapvető jogokról szóló gondolkodás fejlődéséhez.
Ez egyben olyan nagy szentek földje is, mint Keresztes Szent János és Ávilai Szent Teréz, akiknek lelki öröksége ma is megszólítja korunk emberét.
Az út főbb témái
A pápa e gazdag történelmi és kulturális örökséggel is találkozhat spanyolországi útja során. Emellett megbeszéléseket folytat egyházi és állami vezetőkkel, valamint több ezer fiatallal és családdal. Találkozik továbbá a sport, a kultúra és a művészeti élet ismert képviselőivel is, akik közül többen a nyilvános rendezvényeken is jelen lesznek.
A program egyik központi gondolata az egyház, a politika és a kultúra közötti párbeszéd fontossága, amely hozzájárulhat a társadalmi megosztottság enyhítéséhez. Ugyancsak hangsúlyt kap a technológiai fejlődés és az emberi méltóság kapcsolata, különös tekintettel a Magnifica Humanitas enciklika tanítására. Ezek a témák visszatérően megjelennek majd a pápa 23 beszédében, homíliájában és köszöntőjében.
Természetesen a béke kérdése sem maradhat háttérben a jelenlegi háborús konfliktusok idején. Ehhez szorosan kapcsolódik a leszerelés ügye is, „egy olyan korszakban, amikor egyre többen igyekeznek igazolni a fegyverkezést és a fegyverek alkalmazását” – jegyezte meg Bruni.
Hozzátette: mindez alkalmat ad arra is, hogy az egyház spanyolországi és európai szerepéről gondolkodjunk történelmének teljes fényében – a kiemelkedő időszakokat és a válságokkal terhes korszakokat egyaránt figyelembe véve.
Az egyház megszólalása a közéletben
Bruni szerint XIV. Leó látogatása egyszerre jelképes gesztus és bátorítás egy olyan egyház számára, amelynek ma is fontos mondanivalója van a társadalom számára Spanyolországban és Európában egyaránt, és amely felelős szereplőként kíván hozzájárulni a közös gondolkodáshoz.
Külön említette az élet védelmének kérdését, mindenekelőtt a legkiszolgáltatottabb emberek esetében. Ezzel összefügg a migráció témája is, amely a Kanári-szigeteken különösen hangsúlyosan jelenik majd meg. Az elmúlt években ugyanis ez a térség számos tragikus sorsú menekült érkezésének helyszíne volt az Atlanti-óceánon át vezető veszélyes útvonalon.
A pápa itt meghallgatja a migránsok történeteit, találkozik azokkal, akik befogadásukért és segítésükért dolgoznak, valamint megismeri annak a földnek a valóságát, ahonnan egykor számos misszionárius indult útnak a világ különböző részeire.
Találkozás egy néppel és annak hitével
Mielőtt a Kanári-szigetekre érkezne, a pápa Madridban és Barcelonában is időzik. Mindkét város gazdag hagyományokkal rendelkezik a nyitottság és a vendégszeretet terén.
A látogatás egyik kiemelkedő eseménye lesz a Sagrada Família-bazilika felkeresése. A templom különleges jelentőséget kap idén, mivel június 10-én emlékeznek meg építője, Antoni Gaudí halálának századik évfordulójáról.
Bruni szerint XIV. Leó olyan néphez szól majd, amely egy erősen szekularizált társadalomban él ugyan, de amelynek kultúrájában és önazonosságában továbbra is mélyen jelen vannak a keresztény gyökerek.
Ezért az út egyben találkozás is egy olyan hittel, amely ma is él a népi vallásosság hagyományaiban, például a körmenetekben. A pápa maga is részt vesz a június 7-i úrnapi körmeneten. Olyan hitről van szó, amely nem zárkózik a templomok falai közé, hanem jelen van az utcákon és a mindennapi életben is.
Ferenc pápa egyik gyakran idézett gondolatára utalva Bruni úgy fogalmazott: ez nem „múzeumba zárt hit”, hanem olyan hit, amely képes jövőt formálni és gyümölcsöt teremni.
A látogatás másik fontos szereplői a fiatalok lesznek, nemcsak Spanyolországból, hanem más országokból is. A pápa olyan üzenetet szeretne átadni számukra, amely reményt ad, segíti őket a jövő építésében, és arra ösztönzi az egyházat, hogy hiteles, szent életű férfiakat és nőket neveljen a következő nemzedékek számára.
A szolidaritás helyszínei és az atlanti határvidék jelképei
Az út nemcsak szavaival, hanem helyszíneivel is üzenetet hordoz. A pápa ellátogat a királyi palotába és a képviselőházba, jelen lesz a madridi Movistar Arénában és a Santiago Bernabéu Stadionban, felkeresi a montserrati apátságot és a Sagrada Famíliát is. Utóbbi helyen megáldja a Jézus Krisztus-tornyot, Gaudí alkotásának legmagasabb és legjellegzetesebb elemét, amelynek átadását ünnepi fény- és tűzijáték kíséri majd.
Különösen szimbolikus állomás lesz az arguineguíni kikötő Gran Canarián. A helyet hosszú ideje „a szégyen mólójának” nevezik, mert itt értek partot azok a többnyire nyugat-afrikai menekültek, akik gyakran embertelen körülmények között tették meg az életveszélyes tengeri utat.
A pápa útja így egyszerre vezet politikai és intézményi központokba, lelki és karitatív helyszínekre, valamint az euroatlanti határvidék olyan pontjaira, amelyek napjaink társadalmi kihívásait jelképezik. Mindez jól tükrözi szolgálatának egyházi és társadalmi dimenzióit.
Különösen beszédes, hogy az intézmények, a civil társadalom és a diplomácia képviselőihez intézett első beszédét követően XIV. Leó a madridi Lucero negyedben működő Cedia 24 Horas szociális központot keresi fel, amely hajléktalanok és más nehéz helyzetben élők támogatásával foglalkozik.
Ahogyan José Cobo Cano megfogalmazta: a pápa a társadalom peremére szorult emberek világán keresztül lép be Spanyolországba.
A pápai kíséret
A pápával együtt utazik Ángel Fernández Artime bíboros, a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Dikasztériumának proprefektusa, Filippo Iannone érsek, a Püspöki Dikasztérium prefektusa; valamint Luis Marín de San Martín pápai alamizsnás.
A pápa valamennyi beszédét spanyol nyelven mondja el, kivéve a Las Raíces befogadóközpontban elhangzó felszólalását, amelyet franciául tart majd, tekintettel arra, hogy az intézmény elsősorban francia nyelvű afrikai országokból érkezőket fogad.
Bruni arra is utalt, hogy a pápa néhány mondatot vélhetően katalánul is mond, válaszul azokra a kérdésekre, amelyek ezzel kapcsolatban élénk vitát váltottak ki a spanyol sajtóban.
Szóba került a visszaélések kérdése is. Az egyház az elmúlt években számos kezdeményezést indított a megelőzés és a helyreállító igazságszolgáltatás előmozdítására. Ezek közé tartozik az a protokoll is, amelyet tavaly márciusban fogadott el a püspöki konferencia, a szerzetesi elöljárók konferenciája, a spanyol ombudsmani hivatal és a miniszterelnöki hivatal annak érdekében, hogy e súlyos és fájdalmas ügyeket igazságosan és méltányosan kezeljék.
Bruni ugyanakkor jelezte: jelenleg nincs tervben magánjellegű találkozó a pápa és a visszaélések áldozatai között.
Salvatore Cernuzio / Vatican News
