Plébániai katekézis: hol, mikor, kivel?

2
826
Tábori szentmise gátaljai fiatalokkal 2001-ben

Elengedhetetlenül fontos, hogy a heti egy órás iskolai hitoktatásnak legyen egy másik, plébániai hittanóra megfelelője is, kérték és kérik ma is az egyházmegyékben. Hogyan állunk a plébániai hittannal? Ezt a kérdést szeretnénk minél több hozzászólás segítségével megvizsgálni. Írjanak szerkesztőségünknek, a szerkesztőknek, a közösségi médiafelületeinken, osszák meg tapasztalataikat! Most Miklós Csaba plébános oszt meg a saját gyakorlatára épülő tapasztalatokat.

Nem könnyű olyan témáról beszélni, amelyben vannak sokkal nagyobb tapasztalattal vagy felkészültséggel rendelkező pap és hitoktató testvérek.

Kaptam már hasonló felkérést püspök atyánktól és tartottam is ebben a témában egy előadást egyházmegyénk papjainak és hitoktatóinak februárban. Ebből próbálok néhány gondolatot kiragadni.

Általános helyzetelemzés

Több tényezőt kell figyelembe venni, amikor plébániai hitoktatásról beszélünk.
Tavalyi legkedvesebb osztályomat, a jelenlegi nyolcadikosokat megkérdeztem, hogy szükséges-e a plébániai hittan. A kérdés hátterét képezi a majláthfalvi helyzet is. Majláthfalva kis, hagyományosan magyar falu, az iskolai oktatás is magyar nyelven történik s ennek keretén belül minden felekezetű gyereknek jómagam tartom a katolikus hittant, alkalmazkodva a másvallású gyermekek felekezetéhez is. Sajnos a gimnáziumi évek után a gyerekek elmennek akár Aradra, akár Temesvárra, s ez az elszakadás nagyrészt a templomtól való elszakadást is jelenti, ugyanis ők „pihenni” jönnek haza hétvégén. Ezért fordultam elsősorban itteni nagyobb hittanosaimhoz a kérdéssel. Válaszuk pozitív volt a plébániai hittanóra szükségességét illetően megindokolva azzal, hogy többet tudunk beszélni a hitkérdésekről, mint az iskolai vallásórákon, hogy jobban kialalkulna a köztük levő közösségi kapcsolat. Amikor rákérdeztem azonban, mikor is legyen a hét folyamán azt mondták, inkább a vakációban.

Nyolc pontban foglalom össze a mondanivalót.

1. A plébánia
A plébániai hitoktatás alapvető formája a szentségekre való felkészítés, elsősorban az elsőáldozásra és a bérmálásra történő előkészítés, de tágabb értelemben akár a keresztségi vagy jegyesoktatás is. Van, ahol ezt a plébános végzi (aki legtöbbször más adminisztratív-építészeti-pénzügyi helyzetek megoldásával köttetik le), van, ahol ügyes hitoktatók. Sokszor a helyzet az is, hogy mindezek ellenére sok pap szeretne plébánián hitoktatni, de felmerülnek a „kivel”, „hol”, „hogyan” stb. kérdések. Nem lehet receptet írni, hogyan történjen, hiszen minden közösség sajátossága más és más.

2a. A hely: a plébánia
Gátalján és Bakóváron azon szerencsés helyzetben találtam magam, hogy egy egész termet különíthettem el csak hitoktatásra. Mindkét helyen, de itt, Majláthfalván is a nagyobb osztályok számára, a plébánián tartottam az iskolai hittant is, mert itt minden szükséges a kezem ügyében volt-lehetett. Gátalján volt olyan időszak is, hogy 120 gyereknek kellett az iskolában vallásórát tartani s az órák egy része azzal telt el, hogy 2-3 osztályból össze kellett gyűjteni a gyerkőcöket, majd keresni egy jóindulatú osztályfőnököt, aki hajlandó volt az osztálytermét rendelkezésre bocsátani. Így született a döntés a hittanszobával kapcsolatban. Próbáltuk minden szükségessel berendezni: tábla, videó, televízió, vetítő, padok, asztalok, székek, könyvespolc, fűrészkorpakályha. A falakra plakátokat helyeztem el hitünk alapvető tanításaival: volt egy Hiszekegy-plakát, volt egy Szentség-plakát, egy Parancsolat-plakát és egy Imádság-plakát. Utólag a táborokban készült képekkel egészítettük ki. A terem mindig nyitva volt s ha netán a gyerekek hamarabb érkeztek, nem kellett az udvarban várakozniuk, hanem egyenesen bemehettek.

2b. A hely: a templom
Úgy érzem azonban, hogy ha jól felszerelt hittantermünk is van, de a hitoktatás alapvető helyszíne a templom, Jézus háza. Erről azonban többet a ministránsokról szóló részben.

2c. A hely: magánházak
Egyik filiánkban az iskolai hittant házaknál tartottuk: a kántor egy néninél, Ilonka néninél az I-IV-nek, jómagam pedig egy másik családnál az V-VIII-osoknak. Nagyon családias volt a hangulat. Ehhez szükséges volt a családok jóindulata, amire manapság is hálásan gondolok vissza.

2d. A hely: a szabadban
Volt, amikor a szabadban, például a parkban tartottuk a hittant, az egyik bérmálási felkészítő órát. Legfőképpen ha szép idő van vagy egy szép közeli hely, akár ott is, ahogyan régen, ünnepekkor kimentünk pokrócokkal a szabadba. Lehet együtt elmenni egy üdítőre s ott megbeszélni szinte észrevétlenül különböző kérdéseket. Nem a hagyományos plébániai hittan, de nem hiszem, hogy a Szentlélek haragudna.

3. A ministránsok
Nem kell ahhoz egy plébánia nagy legyen, hogy találjunk 1-2 ministránst, akik elsősorban a szentmisében segédkezzenek. Ezáltal ők lehetnek a plébániai elsődleges és legkézenfekvőbb „alanyai” a szentmisei feladatok teljesítésének. Ezek megismertetése a legkézenfekvőbb alapvető hittan. Sokat számít a sekrestyéssel való összhang is ebből a szempontból, mert ha olyan sekrestyés lenne, mint amilyennel Don Bosco szembesült, midőn első „fiát”, Bartolomeo-t meghívta, nem biztos, hogy könnyű az „alapvető hittanóra”. Meggyőződésem azonban, hogy csak ritkán vannak ezen a téren problémák. Vannak, akik csak elsőáldozás után engedik az oltár körül szolgálni a ministránsokat. Én őszintén nem vagyok ennek híve. Sokszor a kisebbek is nagyon ügyesek tudnak lenni s ,,hitoktatójuk” sokszor egy nagyobb ministráns. Természetesen a jutalompontok s majd az ezért járó jutalmak is ösztönzőek. Nálunk a ministránsok nemcsak azért kapnak pontot, mert ministrálnak, olvasnak, hanem ha ájtatosságokon is résztvesznek és aktívak, több pontot szereznek, ha szentségimádáson vesznek részt. Pont jár azért is, ha a szülők vagy nagyszülők is jelen vannak a szentmisén.
Ösztönözni lehet a ministránsokat, hogy „kis templomot” építsenek otthon, vagyis hogy legyen egy kis imasarkuk.

4. A tartalom
Gátalján egyik tanév elején az első ifjúsági órán próbáltuk a „palettát” alkalmazni. Amikor a festő művét készül elindítani, egy fapalettára általában rápötyögteti a különböző színeket, majd ezeket keveri a paletta közepén és alkot. Arra gondoltam, hogy mindegyik szín lehet egy-egy témacsoport: Szentírás, Egyháztörténelem, Erkölcstan, Hiszekegy, Vallások stb., majd megkértem őket, hogy a megfelelő színekhez írjanak témákat, kérdéseket, amelyek őket érdekelnék. Ennek alapján határoztuk meg azon év témáit igényeiknek megfelelően.
Lehet „modul alternatíva”: a régi hittanrend alapján felépíteni, egyik évben Szentírás, másikban liturgika, a következőben egyháztörténelem, vagy erkölcstan, hittan-szentségtan, vallásokról stb.

A témaválasztás sokszor fakadhat az iskolai vallásórákból is. Érezzük, hogy vannak olyan órák, amelyeken többet szeretnénk elmondani, de nincs időnk, mert „fojtogat” a tanrend. Ekkor meg lehet hívni őket egy-egy „témabővítő” plébániai hittanra. Lehet, sikerül, lehet, nem: a Szentlélek tudja. Ugyanakkor előfordul, hogy egy-egy témánál egymást lepipálva versenyeznek a kézemelésben, hiszen annyi kérdés fogalmazódik meg bennük. Ezekre is lehet nyugodtabban válaszolni egy ilyen „témabővítőn”.

Téma lehet ugyanakkor – ahogyan a tankönyvek alapgondolata is: az egyházi ünnepek, ünnepcsoportok. Ilyen például a karácsonyi ünnepkör, benne a pásztorjáték, a karácsonyi program előkészítése és megmagyarázása. Idén például a fiatalokkal, akiknek a zömét szintén a lelkes nyolcadikosok képezik, szeretnénk Isten segítségével felújítani a betlehem-járást.
Téma lehet októberben a rózsafüzér. Nemcsak elimádkozása, hanem az októberi hittanórákon szólni lehet a titkokról és azok tartalmáról.

Hasonló a helyzet a keresztúttal, illetve a nagyhéttel kapcsolatban is, májusban: anyák napja – Szűzanya kapcsolat.
Téma lehet ugyanakkor a szentségimádás is, összekapcsolva az Oltáriszentségről szóló élő tanítással.

Téma lehet a szentek élete, akár több évé is, természetesen lebontva történetüket a mi hétköznapjaink történetére, összekapcsolva az ő és a mi hittörténetünket.
Plébániai hittantéma lehet egy-egy film közös megnézése, elemzése.

5. Közreműködők
Szerencsés eset, ha a plébános hitoktatói munkáját egy-egy helyen katekéták is segítik. Azonban hitoktató lehet szinte bárki, aki kapcsolatban áll a plébániával, a templommal. Gátalján például segítségemre volt a kántor, a fiatalok közül egy lány, aki a kisebbekkel foglalkozott, Majláthfalván segítségemre van a sekrestyés, akikre valósággal ragadnak a gyermekek, egy volt TEKMEK-es (ez a temesvári katolikus egyetemisták csoportja) lány, aki jobban magához tudta vonzani a fiatalok egy csoportját, mint jómagam. Isten mindig küld spontán segítőket.

6. Táborok
Kitűnő alkalmak egy-egy csoport megalakulására vagy a csoport tevékenységének megerősítésére. Ha nálunk nincs lehetőség, csatlakozhatunk más csoportokhoz is. Külön isteni kegyelem, ha egy adott plébánián cserkészcsapat van.

7. Közös programok
Jó lehetőség csatlakozni az egyházmegyék által szervezett programokhoz is. Előfordult, hogy lelkes fiatalok, akik ilyen programokról, találkozókról hazatértek, voltak az ösztönzők a plébániai hittanórák beindítására vagy témáinak megválasztására. Ilyenek voltak számunkra a Schönstatt nővérek által szervezett lánytáborok.

8. Média
Itt nem feltétlenül a „reklámoztatásról” van szó, bár ösztönző lehet, ha a fiatalok „meglátják” magukat egy képen, ha felismerik magukat egy cikkben, ami feléleszti a lelkesedést.
Ezen résznél gondolok a „gonosz technika” kínálta lehetőségek felhasználásáról. Plébániai hittanra szóló meghívás lehet egy téma meghirdetése Facebook-oldalon vagy akár bizonyos modernebb alkalmazások által, így lehet vonzóbbá tenni, jobban elérni a fiatalokat, ezáltal megpróbálni a találkozókat összehozni.

Dióhéjban ennyit ,,sepertem” össze. A spanyolviaszt nem én találtam fel és hangsúlyozom: sok pap és hitoktató biztos, hogy többet és okosabbat tud ajánlani. Néhány, elsősorban tapasztalatból származó gondolatot, tényt próbáltam összefoglalni.

Néhány zárógondolat

Ha témahiánnyal küszködünk osszuk meg ezt a „belső harcot” legjobb hittanosainkkal akár a vallásórán, akár egy szentmise után a ministránsokkal. Keressük együtt a választ. Nagyon figyelmesek, mert sokszor egy-egy általuk elejtett vágy vagy észrevétel lehet kiindulópont. („Eljön-e?!” vagy „Maga ott lesz-e?”) Szeressük gyermekeinket, mert a szeretet leleményes. A témaválasztásban is.

Sohasem szabad azonban elfelejteni, hogy a Szentlélek működése nagyon fontos akkor, amikor akár az iskolában, akár a plébánián hitoktatunk. A lényeg az, hogy akarjuk: a többihez az impulzust, a megfelelő embereket, a megfelelő témákat Isten irgalma és szeretetének gondviselése fogja nyújtani, segíteni.

Utóirat

Elkezdtem keresni fényképeket az írást ,,illusztrálni”, de sok van s azt sem tudom, melyiket válasszam. Közben láttam, hogy két hatodikos, egy hetedikes és egy ötödikes kint az utcán a plébánia előtt versenyeznek. Kiszóltam, idejöttek s a vége az lett, hogy elmentünk forró csokizni, majd bejöttek utána s még rajzoltak. Ez a spontán, kiszámíthatatlan, amit említettem. Tettek fel közben kérdéseket is… Közben snapchatet is feltettünk a telefonomra. Sőt: meglett az V-VI. osztály közös kommunikációs lapja is. Ez is plébániai hittan.

Miklós Csaba

2 HOZZÁSZÓLÁSOK