Szentkereszty Stefánia bárónőre emlékeztek Kézdivásárhelyen

1
192
Fotók: Szentkereszty Egyesület

Több intézmény létrehozójaként, a szegények jótevőjeként ismert Szentkereszty Stefánia (Stephanie) bárőnőre (1842–1906) emlékeztek tegnap a kézdivásárhelyi Közösségi Szolgáltatási Központban lévő kis kápolnában. A bárónő a kiváltságosok kényelmes élete helyett felelős és eredményes keresztényi munkát, jótékonykodást vállalt életfeladatul, Háromszék nagyasszonyaként is emlegetik.

A Háromszék nagyasszonyaként is ismert bárónőre való emlékezést a halála évfordulójára időzítik minden évben: idén a szentmise főcelebránsa és szónoka Olasz Béla, a kantai Szentháromság-templom segédlelkésze volt. A plébános kiemelte, hogy idén a bárónő halálának évfordulója egybeesett Urunk menybemenetelének napjával.

„Megérezve és megértve Isten akaratát, a hívó szavát, árvaházat alapított, felkarolta azokat, akik hiányt szenvednek, akik a társadalom peremére szorultak, akik jobban megérdemlik és megértik a szeretetet, a közelséget” – mondta a szentmise elején a segédlelkész, aki prédikációját is a mindenkori jótevők köré építette fel. Hozzátette: az évszázadok során mindig volt olyan, aki Isten szavát és akaratát meghallva, újra és újra szívügyének tekintette, hogy a nehéz sorsúakat egybegyűjtse, emberhez méltó létfeltételt biztosítson számukra. Erre jó példa Báró Szentkereszty Stephanie is, aki annak idején megálmodta ezt az árvaházat, és azon túl, hogy az emberszeretet vezérelte, kápolnát is építtetett, mert tudta, hogy mindannyian egy istennek vagyunk a gyermekei és egymásnak testvérei.

„Példát adni emberszeretetből! Kötelességünk ezt a keresztény parancsot követnünk, ez felelősségünk, amit meg kell élnünk, és tovább kell adnunk. Különösen akkor kell ezt tennünk keresztényekként, hogyha nálunk elesettebbeket, rászorulóbbakat szolgálunk” – fogalmazott a plébános. A szentmisét több tucatnyian hallgatták az udvaron elhelyezett padokról is: gondozók és ellátottak, meghívott vendégek és tisztelők együtt hallgatták az ünnepi gondolatokat.

A szentmise végén Bálint Olga, az intézmény vezetője hangsúlyozta: Stephanie a szeretet diadalmas eszméjével teremti meg Kézdivásárhelynek négy büszkeségét: a Háromszék megyei Erzsébet Árvaleánynevelő Intézetet, a munkaképtelen szegények Stefánia Menedékházát, a Rudolf Kórházat és a kézdivásárhelyi Oltáregyesületet. A mai Közösségi Szolgáltatási Komplexum jövő évben lesz 150 éves. A hagyományokhoz hűen a jelenlévők elénekelték a Bojtorján együttes Összetartozunk dalát, majd az emlékezés koszorúit helyezték el az alapító mellszobra előtt, köztük a Szentkereszty család leszármazottai, azaz a bárónő testvére, Szentkereszty Zsigmond részéről a zágoni Veres Judit Mária, Bokor Temessy Emma, János Márta, Veres Katalin és Kovács Márta Mária dédunokák, illetve ükunokák.

Forrás: Háromszék; Székely Hírmondó

Ha szeretne többet tudni arról, hogy hogyan, miért nyerte el a Háromszék nagyasszonya elnevezést a bárónő, kattintson IDE az életőről szóló rövid összefoglalóért.