Hely- és rendtörténeti kiállítás az esztelneki kolostorban

„Szent György arra hív, hogy merjünk tenni a közösségért, önmagunkért, családjainkért”

0
458
Fotók: Erdélyi Ferencesek 

Hely- és rendtörténeti kiállítás nyílt vasárnap az esztelneki ferences kolostorban. A tárlatmegnyitót a Szent György-napi búcsús szentmise után tartották. A kiállítás érdeklődői többek között a ferences rend történetével, Esztelnekhez fűződő elbeszélésekkel ismerkedhetnek meg, illetve egykori ferencesek fotóit és tárgyi emlékeit is megtekinthetik. 

Déli fél egy órakor kezdődött az esztelneki ferences templom Szent György-napi búcsús szentmiséje vasárnap, amelyen nemcsak helyiek, hanem a szomszédos települések lakói is részt vettek. Az ünnep szónoka Urbán Erik ferences provinciális volt. Prédikációjában egy rövid történettel alátámasztva azt mondta el, hogy egymást segítve miként menekülhetünk meg a gonosz elől. Kiemelte, hogy sárkányölő Szent György is úgy gondolta, hogy csak egymást segítve menekülhetünk meg a gonosztól.   

„Szent György Krisztusban, a Feltámadottban – ezért is szép, hogy így húsvét környékén van az ő ünnepe – , szövetségest keres. Egyedül nem, de Istenben igen, győzhetek! Egyedül nem, de felebarátommal igen, legyőzhetem a rosszat, legyőzhetem a gonoszt. A Szent Györgyről szóló legendás elbeszélésben ott van a sárkány, amely a gonosz jelképe. Mondhatjuk azt, hogy annak a jelképe, amely igazából a széthúzást testesíti meg a társadalomban, az egyházban, az emberek között. A gonosz nevének egyik jelentése nem hiába az, hogy széthúzó, szétdobáló. Az egységet akarja megbontani közöttünk, békétlenséget akar szítani. A gonosz, a sárkány az irigységnek is a jelképe” – mondta a ferences elöljáró, aki arra is biztatott, hogy merjünk a szolgáló szeretetnek, a lelkiismeretnek, az igazságkeresésnek, a közösségért tenni akarásnak az emberei lenni.

Szent György arra hív, hogy merjünk tenni a közösségért, önmagunkért, családjainkért, azért, hogy minél élhetőbb legyen Esztelnek, Felső-Háromszék és Szentföld valóban továbbra is Szentföld maradhasson.

A szentmise után hely-és rendtörténeti kiállítás nyílt a kolostorban. A tárlatot Jonica Xénia, az Erdélyi Ferences Rendtartomány Gyűjtőlevéltárának levéltárosa nyitotta meg. Beszédében ismertette: a kolostor előterében időrendi sorrendben felállított ferences történelmi összefoglalóval találkozhatnak az érdeklődők, így olvashatnak Assisi Szent Ferencről, majd a ferences nagycsaládról, annak legfőbb jellemzőiről, illetve betekintést lehet nyerni az erdélyi ferencesek 13. századtól napjainkig való történetébe is.

„Az egykori kápolna, sekrestye körüli helyiségbe érkezve, mondhatni ferences nosztalgiát teremtő térbe léphetünk be. Ki ne emlékezne vagy hallott volna Darvas Optácian testvérre, Keresztes Albin atyára, Balázs Abára, Sándor Valerianra, az egykori nagy népmissziós Lukács Mansvet atyára? De még Nagy Tarzi, a traktoros barátról is megemlékezünk itt a tárlaton a fényképek és tárgyi emlékek bemutatásával” – részletezte a levéltáros. A kiállítás látogatói ugyancsak betekintést nyerhetnek Esztelnek ferences történetébe és olvashatnak a településhez fűződő elbeszéléseket is, de megtekinthetik az immár több mint száz évvel ezelőtt leégett templom harangjának megmaradt darabját is, illetve képek és egykori ferencesektől származó írások, dokumentumok is láthatók a korábbi kényszerlakhelyeként is működő kolostorról. A kiállítást gazdagítja egy ferences és egy papi liturgikus öltözet is.

A rollup-ok design tervezője: Bálint Kinga.

A hely- és rendtörténeti tárlat a testvérekkel való előzetes egyeztetés alapján a jövőben is látogatható.

Biró István, az Erdélyi Ferences Rendtartomány sajtóreferense