Kurt Schubert-emlékdíjjal tüntették ki Várszegi Asztrikot

0
284
Fotók: Pannonhalmi Főapátság/Magyar Kurír

Az ökumenizmusért, a békéért és a vallásközi megértésért végzett szolgálata elismeréseként, és mert fáradhatatlanul tett a baráti kapcsolatért Ausztriával, Kurt Schubert-emlékdíjjal tüntették ki Várszegi Asztrik emeritus főapátot. A kitüntetett március 3-án Kismartonban vette át az elismerést, amelyet a bécsi székhelyű Világvallások Fóruma nyolcadik alkalommal ítélt oda.

Az ünnepségen a kismartoni püspök, Ägidius Zsifkovics emlékeztettet arra, hogy a Pannonhalmi Főapátság Asztrik atyával az élén a Kelet és Nyugat, a vallások és az egyházak közötti párbeszéd hídjává vált. A kathpress.at, azaz az Osztrák Katolikus Sajtóügynökség beszámolója szerint a püspök köszöntőjében arra is kitért, hogy Várszegi Asztrik vezetése alatt a monostor „Isten jelenlétének világítótornyává” vált.

A díjat odaítélő Világvallások Fóruma képviselője, Petrus Bsteh laudációjában emlékeztetett, hogy Asztrik atya főapátként az európai szellemiségű oktatás központjává fejlesztette Pannonhalmát. Kiemelte, hogy Szent Márton hegye az egyetlen hely, ahol „mindhárom Róma” vezetője, azaz a római pápa, a konstantinápolyi és a moszkvai pátriárka is vendégeskedett.

„Az osztrákoknak van érzékenysége az őszinteségre” – elevenítette fel Asztrik atya egy osztrák barátjának írt levelét, amelyben azt fejtegette, vajon miért ítélhették neki a díjat. Majd hozzáteszi: „Csak azt tudom mondani, hogy mindazt, amit tettem, őszinte szeretettel cselekedtem.” Mint mondta, az 1962 és 1965 között megtartott II. vatikáni zsinat fő célkitűzésként írta elő a keresztények közötti egység helyreállításának előmozdítását. „Az Úr Krisztus ugyanis egy és egyetlen egyházat alapított, mégis több keresztény közösség mutatkozik úgy az emberek előtt, mint Jézus Krisztus igazi öröksége; valamennyien az Úr tanítványának vallják ugyan magukat, de különbözőképpen vélekednek és külön utakon járnak, mintha maga Krisztus oszlott volna meg. Ez a megosztottság kétségkívül ellentmond Krisztus akaratának, botránkoztatja a világot és károsítja a legszentebb ügyet, az evangélium hirdetését minden ember számára” – idézte fel Várszegi Asztrik a zsinat egyik dekrétumát az ökumenizmusról.

Mint kifejtette, főapátként a katolikus egyháznak a zsinaton is megfogalmazott szándékát próbálta megvalósítani. Ebben a törekvésében pedig Szent II. János Pál pápa 1996-ban, Pannonhalmán elhangzott szavai is megerősítették. A szentatya azt kérte, hogy a pannonhalmi bencés közösség legyen „fényforrás e vidék és az egész nemzet számára”, továbbá, hogy mozdítsák elő a keresztények egységét. „Az ökumenikus mozgalom nagy hasznot meríthet abból, ha elkötelezitek magatokat a dialógusra, a másik fél meghallgatására és a közeledésre. Legyen a ti apátságotok mindig nyitott otthon a testvérek gondjai előtt” – elevenítette fel a pápa mondatait az egykori főapát, akinek Ausztriával és az osztrák egyházzal régre visszanyúló kapcsolata van, hiszen szülővárosa, Sopron hagyományosan jó viszonyt ápol Burgenlanddal.

Várszegi Asztrik rendszeresen látogatta az ottani bencés közösségeket, püspökként több papot szentelt Bécsben, sőt olyan is előfordult, hogy osztrák papot szentelt Rómában. Családi kötődés is fűzi Ausztriához. Trianon után a rokonság egy része ott maradt; a leszakadó ággal 1956 után igyekezett tartani a kapcsolatot. A Világvallások Fórumával pedig évtizedek óta dolgozik együtt: számos konferenciájukon volt résztvevő és előadó, valamint írásai is jelentek meg náluk.

Várszegi Asztrik 1964-ben lépett be a bencés rendbe, 1991 és 2018 között volt pannonhalmi főapát. Korábban az Osztrák Köztársaság Arany Becsületrendjével is kitüntették. Ő az első magyar, aki megkapta a Kurt Schubert-emlékdíjat, amellyel az osztrák tudományos judaisztika megalapozójára, az Osztrák Zsidó Múzeum alapítójára emlékeznek.

Forrás: Pannonhalmi Főapátság/Magyar Kurír