EVANGÉLIUM
Abban az időben, amikor Jézus Galileába készült, találkozott Fülöppel. „Kövess engem!” – mondta neki.
Fülöp Betszaidából származott, András és Péter városából. Amikor találkozott Nátánáellel, közölte vele: „Megtaláltuk, akiről Mózes törvénye és a próféták szólnak: a názáreti Jézust, József fiát.”
„Jöhet-e valami jó Názáretből?” – kérdezte Nátánáel. „Jöjj, nézd meg!” – felelte Fülöp.
Amikor Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik hozzá, így szólt: „Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínűség!”
Nátánáel megkérdezte: „Honnan ismersz engem?” Jézus így felelt: „Még mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak a fügefa alatt.” Nátánáel erre elismerte: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya.”
Jézus így szólt: „Azért hiszel, mert azt mondtam: Láttalak a fügefa alatt. Nagyobb dolgokat is fogsz látni ennél.” Majd így folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett.” (Jn 1,43-51)
Miből származik minden emberi tévedés? Amikor valaki bezárkózik saját igazság-véleményébe és a tegnap valóságát akarja a mára is rákényszeríteni. Krisztus tanítványai tudják, hogy a Szentlélek minden nap kivezet a tegnap ismeretéből a ma egy újabb felismerésére – ettől élő az egyház. Nátánáel nagy műveltségű Szentírás-ismerő – de azt is tudja, hogy Isten Lelke bárhol és bármikor kifejtheti működését. Szemével látva és fülével hallva felismeri a Messiást. Ilyen az ember – az ember, aki képes felülírni önmagát, egy előzetes meggyőződésből képes felülemelkedni egy tökéletesebbre.
Kovács F. Zsolt, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség irodaigazgatója
