Temesváron, a július 16–19. között megrendezett Katolikus Ifjúsági Kórusok első Országos Találkozója (KIKOT) hivatalosan a július 19-én a Szent György római katolikus székesegyházban bemutatott pontifikális szentmisével lezárult, a liturgiát követően pedig a részt vevő kórusok tagjai hazaindultak. Az esemény kiemelt meghívottjai – Msgr. Marco Frisina prelátus, a római egyházmegye énekkarának karnagya és a trasteverei Santa Cecilia bazilika rektora, Cristina Alfano nővér, a loretói Mária-kegyhely karnagya, valamint Maurizio Lieggi atya, a bari Szent Miklós-székesegyház papja és karnagya, a Frammenti di Luce Alapítvány alapítója – azonban még maradtak, és részt vettek a hálaadó szentmisén. A liturgiát a Notre Dame Nővérek Kongregációjának templomában, amely jelenleg a temesvári Bolgár Személyi Plébánia temploma, Daniel Dumitru temesvár-gyárvárosi plébános, egyházmegyei ifjúsági lelkész mutatta be. Vele koncelebrált Msgr. Marco Frisina prelátus, Maurizio Lieggi atya, Gheorghe Augustinov atya, a bolgár közösség plébánosa, valamint Sergiu Ștefan Ursache temesszlatinai plébános. A liturgián jelen volt Gheorghe Nacov parlamenti képviselő, a Romániai Bánsági Bolgár Szövetség részéről, amely az esemény támogatói között szerepelt. A szentmise zenei szolgálatát a Harmonia Christi kórus látta el, Iustin Călin zenetanár, az esemény főszervezője és Cristina Alfano nővér irányításával.
Az alábbiakban a találkozó résztvevőinek és meghívottainak néhány gondolata olvasható.
Pál József Csaba temesvári megyés püspök: – A kórustalálkozón legszebb számomra a kialakult csodálatos légkör volt. Kerestem ennek az okát, a forrását, és azt találtam, hogy a meghívottak, Msgr. Marco Frisina prelátus, Cristina Alfano nővér és Maurizio Lieggi atya, tudatosan keresték a lehetőséget arra, hogy felszínre hozzák a jó Isten szépségét. És ez a szépség beköltözött a lelkünkbe, a szívünkbe és a kapcsolatainkba. Ettől volt annyi sok öröm az emberek arcán és szemében. Ettől voltak olyan nagylelkűek, szinte mindenki szolgálni akart, valamit tenni a többiekért, hogy még szebb legyen ez a találkozó. Tehát nem csak kórusok, nem csak koncert, hanem evangelizáció a zenén, az éneken, a művészeten keresztül. Nagyon tetszett, amikor Marco Frisina prelátus azt mondta, hogy először „lenni” kell és utána „tenni”. És látszott, hogy ő „van”, ahogy a szavaiból áradt, a tekintetében ragyogott az Istenbe vetett bizalom. Azt hiszem, ez számunkra is lecke, feladat, hogy először „lenni” kell és utána „tenni”. Vagyis Istenben lenni, Benne, az Ő szépségében élni, és ezt mindenáron, minden módon kifejezni. Aki a művészetet, a zenét, az éneket kapta ajándékba a jó Istentől, fejezze ezzel ki, és tegye ezt a lehető legjobban, teljes odaadásával. Azt gondolom, hogy ettől szebb lesz az élet körülöttünk és a társadalomban is, úgy gyűrűzve, mint a tóba dobott kövek körül a hullámok. Hálás vagyok ezekért a napokért, és erőt ad, hogy még inkább, teljes szívvel és odaadással szolgáljam Istent, és szolgáljam Istent az emberekben.
Iustin Călin zenetanár, főszervező: – A szívem tele van hálával mindazok iránt, akik hozzájárultak ennek a találkozónak a sikeréhez. Köszönöm a Temes Megyei Tanácsnak a TimCultura 2026 programon keresztül nyújtott támogatást, amelynek révén a projekt 80 000 lej értékű vissza nem térítendő finanszírozásban részesült; köszönöm a Temesvári Római Katolikus Püspökségnek, a Kolping Egyesületnek, a Romániai Bánsági Bolgár Szövetségnek, az Országos Ifjúságpasztorációs Irodának és a Banatul Filharmóniának. Hálás vagyok továbbá médiapartnereinknek: az Angelus TV-nek, az ERCIS FM rádiónak, a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye Sajtóirodájának és az Nagyváradi Görögkatolikus Egyházmegye Sajtóirodájának. Köszönöm meghívottainknak, Marco Frisina prelátusnak, Maurizio Lieggi atyának és Cristina Alfano nővérnek, hogy velünk töltötték ezeket a rendkívüli napokat. Köszönet a Romániai Máltai Szeretetszolgálat temesvári filiája fiatal önkénteseinek, akik elsősegélynyújtással járultak hozzá az esemény biztonságos lebonyolításához — mind a Ion Vidu Művészeti Líceumban zajló programok, mind pedig a Banatul Filharmóniában tartott kórusfesztivál és zárókoncert idején.
Nem utolsósorban köszönet az önkénteseknek. Mintegy 40–50 fiatal vett részt a szervezésben – elsősorban a Harmonia Christi kórus tagjai, akikhez más közösségek fiataljai is csatlakoztak. Az önkéntesekkel együtt nagyjából hat hónappal korábban kezdtük meg az előkészületeket, de valójában a KIKOT szervezése egy évvel ezelőtt indult. Az itt szerzett tapasztalatok arra ösztönözték az összes résztvevő fiatalt, hogy vállalják további hasonló eseményeket szervezését. Ez bátorít és örömmel tölt el. Hiszem, hogy Isten rajtunk keresztül is munkálkodik, és segít továbbadni szeretetének és tanításának üzenetét. Kezdetben úgy gondoltuk, hogy ezt a találkozót kétévente rendeznénk meg. Egyelőre nem tudom megmondani, mikor lesz a következő találkozó, de egy dolog biztos: nem hagyjuk, hogy ez a láng kialudjon. Valószínűleg ősszel, az országos és egyházmegyei pasztorális találkozók keretében konkrétabban is beszélünk majd arról, hogyan szervezhetnénk meg a jövőbeli találkozókat.
Aristică Vaida tanár, az ónfalvi Fericitul Ieremia Teológiai Líceum tanára és karvezetője, a Jászvásári Egyházmegyéből: – Köszönöm a lehetőséget, hogy megoszthatom ezeket az elismerő gondolatokat. Nagy öröm látni, hogy Temesvár továbbra is a kulturális, lelki és zenei kiválóságok egyik központja, ahol az ország minden részéből és külföldről érkező fiatalok találkozhatnak. Az ilyen nagy horderejű események nemcsak gazdagítják a város kulturális életét, hanem hidakat is építenek az emberek között a szakrális zene által. Marco Frisina prelátus jelenléte Romániában mindig kiemelkedő esemény. Zeneszerzői munkássága és teológiai műveltsége világszerte inspirációt jelent a kortárs liturgikus zene számára. Temesváron közösségben, örömmel és reménnyel teli napokat éltünk át.
Angela David tanár, a kolozsvári Urunk Színeváltozása görögkatolikus székesegyház Angeli kórusának vezetője, Kolozs–Szamosújvári Egyházmegye: – Elsősorban örülünk annak, hogy megszervezték ezt a találkozót, és nagyra értékeljük ezt a csodálatos kezdeményezést. Nagyon jól éreztük magunkat, és sokat tanultunk. Számos olasz éneket ismerhettünk meg. Marco Frisina komponistát már ismertük, de Maurizio Lieggi atyát még nem. Örülök, hogy megismerhettem az ő műveit is, amelyek rendkívül szépek, és láttuk, milyen jól fogadta azokat a közönség. Szeretnénk a repertoárunkba beemelni néhányat az itt tanult énekek közül. A légkör különleges volt, nagyon jól együttműködtünk a többi kórustaggal, és lehetőségünk volt más karvezetőket is megismerni.
Bajkai-Fábián Róbert, a Szent György-székesegyház orgonistája és a temesvári római katolikus székesegyház Exultate kórusának vezetője: – Az énekkar tagjai számára, és számomra személyesen is nagy öröm és megtiszteltetés volt Marco Frisina prelátus vezényletével énekelni. Karvezetőként ezen a találkozón azt tanultam meg, hogy ha van egy kórusod, akkor valódi kincs birtokában vagy, és vigyáznod kell rá. A kórus tagjai megerősödtek abban az elhatározásban, hogy még jobban összetartsanak, és még többet énekeljenek együtt. Ugyanakkor örültünk annak is, hogy megismerhettük a többi kórustagot, és új barátságok is születtek. A kolozsvári Angeli kórus tagjai meghívtak bennünket az egyik helyi fesztiválra. Résztvettem a találkozó műhelyein is, és nagyon tetszett, ahogyan Cristina Alfano nővér dolgozott velünk. Tetszettek a bemelegítő gyakorlatok és az egyszerű vokalizációk, amelyek azonban mindig a helyes testtartással kezdődtek, hogy a test is felkészüljön az éneklésre. „Coffee” vagy „coffee and cream” – mondogatta gyakran Cristina nővér, utalva arra, hogyan üljünk a székeken: egyenes háttal és figyelmesen, vagy kissé lazábban. Szakmai hozzáértés, kiváló pedagógiai érzék, sokéves tapasztalat, határozottság, ugyanakkor nyitottság és empátia, csipetnyi humorral fűszerezve – ezek voltak azok a tulajdonságok, amelyekkel tisztelt meghívott vendégeink mély benyomást tettek ránk. Ezek a kvalitások járultak hozzá ahhoz, hogy végül a Banatul Filharmónia színpadán valódi, egyesített kórus szólalhasson meg.
Bukovics Erika Mária schönstatti Márianővér, a Temesvári Egyházmegye ifjúságpasztorációs referense, a Harmonia Christi kórus tagja és az önkéntes csapat munkatársa: – Önkéntes csapatként mindig szükségünk van egy kis időre, hogy együtt ráhangolódjunk a találkozó feladataira és mindenkiben tudatosuljon, hogy a maga helyén végzett szolgálata fontos. Mivel a Harmonia Christi volt a házigazda énekkar, a tagjai vállalták az önkéntes feladatok zömét is. Februártól kezdve intenzívebben dolgoztunk a találkozó előkészítésén. Minden önkéntesnek más-más feladata volt, igyekeztünk lefedni az összes szükséges területet, kisebb csapatokra osztva magunkat: a résztvevők regisztrációja, a médiafeladatok ellátása, az ajándékok előkészítése, a szükséges anyagok beszerzése, az étkezések szervezése, a költségvetés kezelése és a szponzorok felkutatása. A találkozó előtt további önkéntesek is csatlakoztak: három felnőtt sofőr, akik a vendégek szállítását biztosították, fiatalok a temesvár-erzsébetvárosi, a temesvár-józsefvárosi és a temesvár-gyárvárosi plébániáról, a nővérközösségek tagjai, valamint sok más segítő. Nekik köszönhetően a házigazda kórus tagjai nyugodtan összpontosíthattak az éneklésre. Az önkéntesek átvették a lehető legtöbb szervezési feladatot: igazolványok ellenőrzése, reggeli és termek előkészítése, vendégek fogadása, a fordítókészülékek kiosztása és összegyűjtése, tisztítása, és nem utolsósorban jelen voltak mindenhol, ahol segítségre volt szükség. Az elmúlt hónapok során igazi csapattá kovácsolódtunk.
Petre Muntean, önkéntes, Temesvári Egyházmegye: – Szívből köszönöm a lehetőséget, hogy önkéntesként és az olasz vendégek sofőrjeként részese lehettem ennek a csodálatos kezdeményezésnek. Bár én voltam a „legfiatalabb” önkéntes – még ha a személyi igazolványom mást is állít –, remélem, hogy az energiám és az elkötelezettségem nem maradt el a nagyobb tapasztalattal rendelkezőkétől. Ahogyan Marco Frisina prelátus mondta: a fiatalok társaságában én is megfiatalodtam; újra úgy éreztem magam, mint 18 éves koromban! Az egyetemi étkezdében végzett szolgálat számomra valódi időutazást jelentett. Még azt az asztalt is viszontláttam, ahol egykor az egyetemi éveim alatt ültem, és ez sok-sok felbecsülhetetlen emléket idézett fel bennem. Köszönöm a bizalmat, és hogy ilyen felejthetetlen pillanatokat élhettem át. Nagy szeretettel, bármikor a rendelkezésetekre állok.
Lucia Vârgă nővér, a magyardécsei Voces Angelorum gyermekkar vezetője, a Jászvásári Egyházmegyéből: – Ezen a találkozón megtanultam, hogy mindannyiunk sokfélesége, ha összefogunk, rendkívüli harmóniát teremt, és hogy éppen ebben a sokszínűségben tudjuk együtt dicsérni Istent.
