2019. szeptember 27., péntek

0
298

EVANGÉLIUM

Amikor egyszer Jézus egyedül imádkozott, és csak tanítványai voltak vele, megkérdezte tőlük: „Kinek tartanak engem az emberek?” Ők így válaszoltak: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások szerint viszont a régi próféták közül támadt fel valaki.”
Ő tovább kérdezte: „Hát ti kinek tartotok engem?” Péter válaszolt: „Az Isten Fölkentjének.”
Jézus rájuk parancsolt, hogy ezt ne mondják el senkinek. Majd hozzáfűzte: „Az Emberfiának sokat kell szenvednie. A vének, főpapok és írástudók elvetik őt, megölik, de harmadnapra feltámad.”
(Lk 9,18-22)

Jézus imádkozik, a csendes pillanatot keresi, mert abban találja meg a lényeget, az erőt a küldetéshez. Tapasztalatunk, hogy a saját hangunkat sem halljuk, mert hozzászoktunk a csörömpölésekhez. Az is igaz, hogy ez nem igen zavar. Az evangélium is abban erősít meg, hogy Isten a csend barátja, de kell-e nekem a csend és Isten barátsága? Ma tudatosan figyelhetünk arra, hogy megtapasztaljuk a csendet.

Csíki Szabolcs plébános

MEGOSZTÁS