2019. február 21., csütörtök

0
422

EVANGÉLIUM
Jézus egyszer elment tanítványaival a Fülöp-Cezáreája környékén fekvő falvakba. Útközben megkérdezte őket: „Kinek tartanak engem az emberek?”
A tanítványok azt felelték: „Egyesek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások valamelyik prófétának.” Ő tovább kérdezte őket: „Hát ti kinek tartotok engem?” Erre Péter így válaszolt: „Te vagy a Messiás.” Akkor szigorúan lelkükre kötötte, hogy ezt senkinek se mondják el róla.
Ettől kezdve arra oktatta őket, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie. A vének, a főpapok és az írástudók elvetik és megölik, de harmadnapra föltámad. Erről egészen nyíltan beszélt nekik.
Péter ekkor félrevonta Jézust, és szemrehányást tett neki. Erre ő hátrafordult, tanítványaira nézett, és így korholta Pétert: „Távozz tőlem, sátán, mert emberi módon gondolkodol és nem Isten tervei szerint!”
(Mk 8,27-33)

A világ a zűrzavar hordozója, egyre több ember szenved a nyugtalanság miatt, de felfedezhető a kevesek öröme is, akik másként gondolkodnak és élnek, mint a többség. A mai örömhírből a Péternek szegezett kijelentés érint meg a legjobban: „…emberi módon gondolkodol, és nem Isten tervei szerint!” Világos, olykor valóban abba a zsákutcába lépünk, ahol nem Istent keressük, hanem magunkat tesszük azzá. Belső átalakulásra vagyunk meghívva és ez apostoli munka, már csak azért is, mert kilencvenkilenc nap múlva Péter utóda jön hozzánk és vele kell hirdetnünk: elérkezett a vágyva várt béke. Bízzuk Istenre életünket, hogy világosság támadhasson, s hogy azt a fényt továbbadhassuk! Ma is keressük Isten szándékait, terveit, mert az mindig életadó, élettel teli és reményt adó.

Csíki Szabolcs segédlelkész

MEGOSZTÁS