Ünnepeltek a várad-őssi katolikusok

0
243

Ünnepélyes szentmise keretében áldotta meg Böcskei László megyés püspök a belsőleg megújult nagyvárad-őssi plébániatemplomot 2018. október 14-én. A munkálatok másfél évig tartottak.

Prédikációjában a főpásztor arra hívta fel a figyelmet: az emberek életében vannak kimagasló idők, sokat emlegetett jeles napok, melyeket talán még az utókor is megjegyez, és a templomok létezése szempontjából is vannak ilyenek. A várad-őssi plébániatemplom esetében 1934 óta íródnak ilyen napok, s most érdemes felidézni a közelmúlt történéseit. Ha visszalapozunk az emlékekben, az első ilyen időpont 2015. október 11-e, amikor megáldotta a templomot a külső felújítási munkálatok után, illetve Isten áldását kérte a közösségre. A másik időpont pedig a mostani, vagyis 2018. október 14-e, amikor megáldja az immár belül is restaurált, szép, világos, igényesen felújított istenházát. Jogosan adunk hálát ezért Istennek, hiszen a mai világban mindenki inkább saját magára gondol, ezért különös figyelmet érdemel az, hogy valakik éltek az Isten által rendelt lehetőségekkel, melyeknek köszönhetően megszépülhetett a templom. Annál is inkább, hogy ez közelebb visz az elköteleződéshez, ugyanis ami megvalósult, az nem csak a külső szépségre való törekvésről szól, hanem arról is, hogy a belső ékességet is építenünk kell a lelki életünkben, a környezetünkben.

A főpásztor a továbbiakban egy igaz történetet mesélt el, mely szerint egy hajléktalan, akinek semmije sem volt, egy nap beszédbe elegyedett a segíteni akarójával, aki megkérdezte tőle: mégis hogyan építi be a mindennapjaiba azt, hogy ilyen kiszolgáltatott helyzetben van? Van-e szolidaritás a fedél nélküliek közt? Meglepő módon az a válasz érkezett, hogy nincs, mert hiányzik a bizalom. Elszomorító és nem kívánatos tehát a szegénység, mert feszültséget kelt, bizonytalanságot, nyugtalanságot szül, boldogtalanságot okoz. Ezek a megállapítások tehát látszólag egészen ellentmondanak annak, amikor Jézus a szegénység értékéről beszél, és elmarasztalja azokat, akiknek több van az átlagosnál, mintha a szegénységet tűzné ki életcélul az őt követők számára. Ha azonban figyelmesek vagyunk, rájöhetünk arra, hogy Jézus nem a mindenben való nincstelenséget ösztönzi, hanem az élet egyszerűségének a felvállalása mellett áll ki, hogy ez az egyszerűség legyen a mércéje annak, ahogyan viszonyulunk a dolgokhoz, illetve az anyagiakhoz az életben. Azt kívánja tőlünk: kezeljük felelősen az élet által nyújtott lehetőségeket, hogy megtapasztalhassuk azt a szabadságot, amit kivált Isten az ő közösségében. A szív szabadságának a megélése dönti ugyanis azt el, hogy szegény gazdagok, vagy gazdag szegények vagyunk-e, a gazdagság pedig megfoszthat bennünket attól, hogy mi saját magunk kifejezői lehessünk az együttérzésnek és az érzékenységnek – magyarázta a megyés püspök, hozzátéve: a várad-őssi templom védőszentje, Lisieux-i Kis Szent Teréz helyesen hozta meg döntéseit, és vívta meg a küzdelmeit.

A templomfelújításban nyújtott segítségért Láber Ferenc plébános mondott köszönetet Böcskei László megyés püspöknek, az egyháztanács tagjainak, a híveknek, a Rózsafüzér Társulatnak és másoknak, valamint a példás kivitelezésért Sipos Tibor vállalkozónak. A kántori szolgálatot a várad-Olasziból érkezett Kiss Géza-Loránd látta el, szólót énekelt Kiss Lívia.

Forrás: varad.org

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here