Jövőre halasztják a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust

Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Pápai Bizottságával, valamint a katolikus világesemény szervezőivel egyeztetve – tekintettel az egészségügyi krízisre és annak következményeire – úgy döntött, hogy egy évvel elhalasztja a 2020 szeptemberére tervezett budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK) – adja hírül a rendezvény hivatalos honlapja.

A Szentszék az utazási nehézségek és a gyülekezési korlátozások miatt hasonló döntést hozott a családok világtalálkozójával kapcsolatban is, amelyet 2021 júniusában tartottak volna Rómában. A 2022-es lisszaboni ifjúsági világtalálkozót is a tervezett időponthoz képest egy évvel később, 2023 augusztusában tartják meg.

A NEK előkészületeként a visszaszámlálást indító ünnepség 2019. szeptember 13-án, pontosan egy évvel a tervezett kongresszus megnyitása előtt a budapesti Szent István-bazilika harangjainak megszólalásával kezdődött, majd bevonult az a hetven országzászló, amelyek a világegyház nemzetköziségét szimbolizálták. A budapesti kongresszus előkészítésének folyamata 2016 májusában Piero Marini érsek négynapos látogatásával kezdődött. A teljes magyar fővárost behálózó eseményre nemcsak Budapest és Magyarország, hanem az erdélyi egyházmegyék is készültek.

A Missziós kereszt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbóluma, amelyet Ozsvári Csaba ötvösművész (1963-2009) készített. A 2007-ben készült, három méter húsz centi magas, bronz borításokkal díszített tölgyfa kereszt egy ideje az emberekhez hasonlóan „karanténban” van.

Budapest egyszer már otthont adott a rendezvénynek

Budapest 1938-ban már egyszer otthont adott a közel másfél évszázados múltra visszatekintő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak. A 19. század második felétől az európai országokban rendkívüli fejlődésnek indultak azok a kezdeményezések, amelyek az eucharisztia tiszteletét akarták előmozdítani. Az eucharisztikus kongresszusok műve az 1870-es évek után született meg. A cél az volt, hogy az oltáriszentség tiszteletét egyesítsék nagy létszámú eseményekkel, s ezáltal érzékennyé tegyék az embereket az eucharisztikus „jelenlét” iránt. Az első eucharisztikus kongresszust a francia Lille városában 1881 júniusában tartották meg. A kongresszust követően a szervezők szerették volna, ha az esemény időközönként megismétlődik.

A két világháború közötti Magyarország legnagyobb egyházi, de egyben társadalmi eseménye is volt az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Azt írják az eseményről, hogy több országból érkeztek a résztvevők, természetesen Erdélyből is. Az 1938-as emlékkönyv szerint csak fiatalok 150 ezren voltak, külön rendkívüli eseménynek számított a férfiak éjszakai szentségimádása, de érdekessége, hogy 14 bíboros, 48 érsek és 97 püspök is jelen volt az ünnepségen.