Algériai látogatása során XIV. Leó pápa a fővárosból Annaba kikötővárosba utazott, arra a helyre, amely Szent Ágoston püspöki székhelye volt. Köztudott, hogy XIV. Leó pápa ágostonos szerzetes: az Ágoston-rendbe Saint Louisban lépett be, ünnepélyes fogadalmát 1981. augusztus 29-én tette le. A rend 27 évesen Rómába küldte, 1987-ben megvédett doktori disszertációjának címe A helyi prior szerepe a Szent Ágoston-rendben. Az Olympia Fields-i (Illinois) Jótanács Anyja ágostonos provincia hivatásokért és misszióért felelős igazgatója volt, Peruban, misszióban az ágostonos vikáriátusok növendékei közös képzési projektjét vezette, 1992-ig a közösség perjele, 1988-tól 1998-ig a képzés igazgatója volt. 1999-ben a chicagói Jótanács Anyja rendtartomány tartományfőnökévé választották. A rend generális perjeleként szolgált, 2013-ban a chicagói rendtartományban fogadalmat tett szerzetesek tanára, tartományi vikárius volt.
Hippo ősi városából fejlődött ki Annaba, ott élt Szent Ágoston. XIV. Leó pápa megtekintette az ókori város régészeti lelőhelyét, majd a helyi idősek otthonát és az Ágoston-rendi közösséget kereste fel április 14-én. A rendi közösség tagjaival magántalálkozó keretében beszélgetett, együtt ebédelt velük. Délután szentmisét mutatott be a Szent Ágostonról elnevezett bazilikában.
Ezen a helyen ma is láthatók az ókori város maradványai: a fórum, a színház, a fürdők és a gazdagon díszített mozaikok, valamint a keresztény korszak emlékei, köztük az a bazilika, ahol Szent Ágoston hirdette az evangéliumot.
A szentatya végighaladt a romok között, a látogatás végén koszorút helyezett el. A látogatást az annabai Zenei Intézet kórusa énekkel kísérte. A szentatya egy rövid, csendes imádságra is megállt, kifejezve tiszteletét Szent Ágoston öröksége és az ősi keresztény közösség tanúságtétele előtt.
Annaba, az egykori Hippó – latin nevén Hippo vagy Hippo Regius – Algéria északkeleti részén fekvő tengerparti város, nem messze a tunéziai határtól. Föníciai gyarmatként alapították, és gyakran a numídiai királyok székhelyéül szolgált. A római birodalom idején jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül. Már a 3. században püspöki székhely volt; legismertebb püspöke Szent Ágoston, aki Kr. u. 396 és 430 között vezette az egyházmegyét, és itt halt meg, amikor a várost Genseric vandál seregei ostromolták.
A várost 533-ban a bizánci Belizár tábornok foglalta vissza a ticameroni csata után. A 7. században az arabok végül elpusztították, majd Annaba néven újjáépítették. Fennmaradtak a római város maradványai – kövezett fórum oszlopcsarnokokkal, színház, piac, Severus-kori fürdők, ciszternák, mozaikok –, valamint a keresztény korszak emlékei, köztük az úgynevezett Basilica Pacis, ahol Szent Ágoston szolgált, és a hozzá tartozó keresztelőkápolna.
Szent Ágoston (Tagaste, 354. november 13. – Hippó, 430. augusztus 28.) püspök és kiemelkedő egyházdoktor, a nyugati egyházatyák egyik legnagyobb alakja. A neoplatonikus gondolkodást a keresztény hittel ötvözte, és olyan alapvető kérdéseket tárgyalt, mint a belső lelki élet, a rossz problémája, a kegyelem, a teremtés és az idő lineáris felfogása. Hosszú keresés és nyugtalan ifjúság után tért meg a katolikus hitre – édesanyja, Szent Mónika több mint tizenhét éven át imádkozott ezért –, majd Milánóban Szent Ambrus püspök keresztelte meg. Hazatérve szülőföldjére, Tagastéba, barátaival aszketikus életet élt, Istennek és a Szentírás tanulmányozásának szentelve magát. Később Hippó püspökévé választották, és harmincnégy éven át vezette híveit, akiket beszédeivel és számos művével tanított: filozófiai, apologetikai, dogmatikai, erkölcsi és lelkipásztori, valamint bibliai és vitairataival. Utóbbiak azokat az eretnekségeket célozták, amelyek akkoriban az egyház egységét veszélyeztették: a manicheizmust, a donatizmust és a pelagianizmust. Hetvenöt éves korában halt meg, amikor Hippót a vandálok ostromolták, és testét a bazilikában temették el. A későbbi megszentségtelenítések elkerülése érdekében a 6. század elején – feltehetően száműzött afrikai püspökök – Szardíniára, Cagliariba vitték. 723 körül Liutprand longobárd király megvásárolta ereklyéit, és Paviába vitette, ahol a San Pietro in Ciel d’Oro bazilikában őrzik.
Forrás: Vatican News, OSV News
