Tüzes pokollá változnak a világ erdei

Lángokban áll a Föld tüdejeként számontartott amazonasi esőerdő. A Föld egész klímájára hatással van az erdők pusztulása, így a megnövekedett erdőtüzek világpolitikai kérdéssé váltak. Brazíliában található a világ legnagyobb egybefüggő erdőségét kitevő amazonasi esőerdő közel kétharmada, azonban sokat ront a helyzeten, hogy Jair Bolsonaro brazil elnök szkeptikus a klímaváltozással szemben. De nem csak ott drasztikus a helyzet: Szibériában már több millió hektár erdő égett le a nyár során, és Afrikában is hatalmas tüzek pusztítanak. Ferenc pápa és a latin-amerikai püspöki karok is felszólaltak a témában.

Természetes, de nem normális

Az erdőtüzek a természetes körforgás részét képezik, hozzájárulnak az erdők és ökoszisztémák megújulásához, azonban a megnövekedett erdőtüzek száma már komoly veszéllyel fenyegeti a Föld éghajlatát a szakértők szerint. Szibéria ritkán lakott részein megszokottak az erdőtüzek, azonban az idei kiterjedésük és intenzitásuk eltér a megszokottól. A rekordmeleg nyári hónapok a szárazsággal és széllökésekkel együtt hozzájárultak a válságos helyzet kialakulásához. Egyes felmérések szerint az érintett területeken a sokéves átlagnál 10 fokkal volt melegebb.

Az amazonasi esőerdők jelentős mértékű oxigént állítanak elő, amivel biztosítják az ökoszisztéma élőlényeinek a légzéshez szükséges mennyiséget, miközben jelentős szerepük van a szén-dioxid és az üvegházhatású gázok megkötésében. Ugyanakkor a csapadékképződésben is fontos szerepet töltenek be. Bár csak a Föld 6-7 százalékát borítják esőerdők, ott él a fajok több mint fele. Az erdőpusztulás következménye, hogy a kevesebb fa kevesebb oxigént termel és kevesebb szén-dioxidot köt meg, csökken az erdők csapadék- és felhőképző ereje, vízmegtartó képessége, állat- és növényfajok élőhelyei pusztulnak el.

A politikum felelőssége is

Oroszországban 2015-ben olyan rendeletet adott ki a környezetvédelmi minisztérium, ami azokban a régiókban, ahol „a tüzek elleni küzdelem várható költségei meghaladják a várható károk költségeit”, figyelmen kívül hagyják a lángokat, így számos északi tajga és mocsaras rész vált veszélyeztetett területté. A politikum felelősségét jelzi a brazil elnök lépése is, aki elbocsátotta hivatalából Ricardo Galvaót, a Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE) igazgatóját, amiért műholdas felvételek alapján rendszeresen tett közzé jelentéseket az erdőirtások ütemének gyorsulásáról. Az INPE szerint az ország 88 százalékkal több erdőt veszített idén júniusban, mint tavaly, a műholdas adatok előzetes értékelése szerint pedig júliusban a fakitermelés mértéke az egy évvel korábbihoz képest 278 százalékkal emelkedett. Az intézet szerint az erdőtüzek száma 83 százalékkal több az Amazonas vidékén, mint egy évvel ezelőtt.

Bolsonaro brazil elnök kampányát támogatta az agrárlobbi, ami a szójatermesztéshez és a szarvasmarha-tenyésztéshez újabb és újabb területekre tart igényt az amazonasi erdőkből. Bolsonaro már a kampányban megígérte, hogy gazdasági megfontolásokból megkönnyíti az esőerdők irtását. A védett területeket sem kíméli.

Az egyház is aggódik

Ferenc pápa augusztus 25-én az Úrangyala elimádkozása után így fogalmazott: „Mindnyájan aggódunk az Amazonas-medencében pusztító hatalmas tüzek miatt. Imádkozzunk, hogy mindenki erőfeszítésének köszönhetően mielőbb meg tudjuk fékezni őket. Az az erdőkből álló tüdő létfontosságú bolygónk számára!” A pápa Laudato si’ kezdetű, 2015-ben írt enciklikájában ökológiai megtérésre hívja az embereket: „Egy átfogó ökológia megkívánja tőlünk, hogy időt szánjunk a teremtéssel való derűs összhang helyreállítására, hogy felülvizsgáljuk életstílusunkat és eszményeinket, hogy szemléljük a Teremtőt, aki közöttünk és környezetünkben él (…)” (Laudato si’, 225).

A Latin-amerikai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CELAM) felhívását követően Latin-Amerika egyes püspöki konferenciái is felszólaltak az Amazonas-régió védelmében. Brazília, Mexikó és Paraguay püspöki konferenciái a szükséges intézkedések meghozatalára sürgetnek. „Itt az ideje, hogy kiegyensúlyozottan és felelősen szóljunk, döntsünk és cselekedjünk annak érdekében, hogy mindenki felvállalja Amazónia védelmének nemes küldetését. Ezt a környezet, a helyi lakosság, az őslakosok tiszteletben tartásával kell véghez vinni, akik a testvéreink. Enélkül mindenki helyrehozhatatlan károkat szenved” – áll a brazil püspökök felhívásában. A brazil főpásztorok az Amazónia témájával foglalkozó püspöki szinódusban a remény jelét és fontos iránymutatások forrását látják.