Imádkozzunk a lángokban álló Ausztráliáért

0
822
Közel fél milliárd állat pusztulhatott el szeptember óta.

Több mint fél magyarországnyi terület égett le az Ausztráliában tomboló erdő- és bozóttüzek következtében. Ez megközelítőleg kétszer akkora terület, mint amekkora 2019 augusztusában leégett az amazóniai erdőtüzekben. A Melbourne-i érsek imára hívta és arra ösztönözte a katolikusokat, hogy adakozzanak azok számára, akiknek most szüksége van rá.

Bár az év elején a családok, a barátok és az ünnepek örömére kellene fókuszálni, ehelyett viszont sokak számára 2020 kezdetét a veszteség, a pusztítás, az elválás és a mély szomorúság jellemzi, és úgy tűnik, hogy még van, ami csak ezután jön, mondta Peter Comensoli érsek.

Veszélyben ember és állat

Ausztrália mind a hat államában pusztítanak a lángok, a bozóttüzek idén a szokásosnál korábban, szeptemberben kezdődtek. Több mint húsz ember meghalt, és legalább 2000 lakóépület is megsemmisült a tűzben. A lángokból származó füst látszik az űrből, és a több mint másfél ezer kilométerrel arrébb található Új-Zélandon is ködöt okoz.

A Sydney-i Egyetem munkatársai szerint közel fél milliárd állat pusztulhatott el szeptember óta. Különösen súlyosan érinti ez a viszonylag lassú mozgású koalákat, amelyek amúgy is a könnyen égő erdős területeken élnek. A bozóttüzekben eddig megközelítőleg nyolcezer koala pusztult el, ez az új-dél-walesi populáció harmadát jelenti.

Az ausztrál meteorológiai intézet szerint 2019 volt a legmelegebb év Ausztráliában a feljegyzések kezdete óta, az átlaghőmérséklet 1,52 Celsius-fokkal volt magasabb az 1960–1990 közötti átlaghőmérsékletnél.

2019-ban rekordot döntött a déli kontinensen a szárazság, a rendszeres mérések kezdete óta nem volt ilyen kevés csapadék, Ausztrália nagy részén évi 400 milliméter alatt maradt. A pusztító szárazság és bozóttüzek, hőhullámok, hőmérsékleti rekordok uralta évben az átlaghőmérséklet 0,19 Celsius-fokkal volt magasabb, mint 2013-ban, az eddigi legmelegebb évben. Az ausztrál tűzszezon januárban és februárban szokta elérni a csúcspontját, idén azonban már augusztusban, a helyi tél vége előtt elkezdődött, és egyelőre nem tudni, mikor lesz vége. Már 2017 óta tart az aszály, ez a harmadik száraz tél egymás után, ilyesmire pedig a meteorológiai mérések kezdete óta nem volt példa. A szárazság már a tüzek előtt is nagy pusztítást okozott a vegetációban, még nedves esőerdők is kiszáradtak, ez az egyik oka, hogy könnyen terjednek az erdőtüzek.

A klímaváltozás az oka?

Egyes klímakutatók a klímaváltozással magyarázzák a rekord meleg évet. Mark Howden, az Ausztráliai Nemzeti Egyetem Klímaváltozási Intézetének igazgatója szerint a fosszilis fűtőanyagok égetésével a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok egyre növekvő szintje a felelős a rekordmelegért. „Nagyon világos, hogy az üvegház hatású gázkibocsátás megváltoztatja a Föld sugárzási egyensúlyát” – fogalmazott. Michael Ventrice klímakutató ugyanakkor hangsúlyozza, hogy bár ő sem kételkedik az ember okozta klímaváltozás tényében általában, a szárazságnak megvan a maga természetes éves, évtizedes és sok évtizedes variabilitása. „Ha mindenért a klímaváltozást okoljuk, könnyen úgy járhatunk, mint a farkast kiáltó fiú klasszikus történetében” – idézi az Index a kutató Twitter-posztját. Jöelle Gergis, vezető ausztrál klímakutató szerint „a tudományos bizonyítékok egyértelműen mutatják a kapcsolatot az ember okozta klímaváltozás és az extrém időjárási jellemzők között, nemcsak Ausztráliában, hanem az egész világon”.

Két klímarendszer is szerepet játszott abban, hogy rekordmeleg volt 2019-ben Ausztráliában. Az egyik az indiai-óceáni dipólus jelenség, amely elvonja a nedvességet a kontinens központjából, lehetővé téve nagyon meleg hőmérsékletek kialakulását ott. Ez a Csendes-óceán sokkal ismertebb El Niño jelenségéhez hasonlít. A másik az erős nyugati szelek észak–déli mozgása, amely az esőzéseket és a hidegfrontokat hozza a térségbe. A mögöttes ok az Antarktisz körüli Déli-óceán felől érkező alacsony légnyomású rendszerek ütközése a part menti magas nyomású légtömegekkel. Az antarktiszi oszcilláció idén különösen erős pozitív fázisában az erős nyugati szelek sávja dél felé, az Antarktisz irányába tolódik el. Ennek hatására a szokásos téli csapadék nagy része az ausztrál kontinens helyett az attól délre lévő óceánokat öntözi. Az erős nyugati szelek nemcsak a tűz továbbterjedését segítik elő, hanem ezek szállítják a forró, száraz levegőt is Ausztrália belsejéből a keleti partokra.

Közel 6 milliárd Ron-nak megfelelő értékű összeget szán az ausztrál kormány a bozóttüzek okozta károk helyreállítására, ám ha ez nem lenne elég, további összegeket különítenek el, jelentette be Scott Morrison kormányfő január 6-án, hétfőn Sydneyben. A kormányfő elmondta, hogy a bozóttüzeket még valószínűleg hónapokig nem sikerül eloltani.