2013-ban készült Stephen Frears rendezésében a Philomena című film, amely az elveszett gyermekét kereső anya küzdelméről, a hit erejéről és a megbocsátásról szól. A film cselekménye a múlt század Írországába vezet. 1952-ben egy fiatal nő, Philomena, házasságon kívüli kapcsolatból áldott állapotba került. Azonban az akkor érvényben levő katolikus erkölcsi szabályok értelmében a lányanyákat a társadalom bűnösnek tekintette, s a hozzátartozók, hogy leplezzék a szégyent, zárdába utalták a lányanyát. Így került Philomena a roscreai zárdába. A film rendkívül szuggesztíven érzékelteti a zárda életét. Bemutatja a kegyetlen bánásmódot, amelyben az apácák a lányanyákat részesítették, rabszolgaként dolgoztatták. A film egyik fő kérdése, hogyan viszonyult a katolikus egyház a lányanyákhoz? Philomena a roscreai zárdában szüli meg gyermekét, akit elválasztanak tőle. Naponta csak egy órát láthatja. Megrázó jelenet érzékelteti az anya gyötrelmét: csak az ablakon keresztül lesheti meg fia, Anthony játékát. Az apácák nyereséget akarnak szerezni a gyermekek örökbeadásából. A hároméves Anthonyt egy amerikai házaspár fogadja örökbe az anya engedélye nélkül. A zárda létéhez az is hozzátartozott, hogy különböző intézmények számára mosodai munkákat is felvállaltak. Magánvállalkozás formájában működtek, így az államnak nem volt beleszólási joga. A film Philomena életét mutatja be, egyrészt fiatalkorában hogyan tengette napjait a zárdában, másrészt sorsának 50 év múlva történő alakulását. Az idős, egyszerű vidéki asszony nagy titkot rejt magában, amely egész élete során gyötörte. Nem tud semmit a fiáról. Egy alkalommal a magába roskadt asszony lánya unszolására elmondja a féltve őrzött titkot.
A film reális alapokra épül. 2009-ben jelent meg Martin Sixsmith újságírónak könyve, melyben megírja Philomena Lee igazi történetét The Lost Child of Philomena Lee címmel, amely dokumentumregény. Ez szolgált a forgatókönyv alapjául. Ötven évvel első gyermeke születése után Philomena erős késztetést érez, hogy megkeresse a fiát. A lánya által megismert volt BBC-újságírót kérik, írja meg a történetet. Bár az újságírók szeretik a szenzációs híreket, Martin kezdetben húzódozik, hogy bekapcsolódjon a már felnőtt férfi keresési folyamatába, végül elfogadja a kérést.
A férfi keresése road movie-ra emlékeztet: felkeresik Írország, az AEÁ-ban lehetséges helyeket, ahol élt (élhetett) a fiú. Különböző karakterű, jellemű emberekkel találkoznak. Megdöbbentő jelenet érzékelteti Philomenának a roscrea-i zárdába való visszatérését, beszélgetését a nagyon idős apácával. A néző érzi, itt semmi sem változott. Az amerikai utat Philomenának a modern világhoz való kapcsolathiánya nehezíti, mely humoros jelenetekben fejeződik ki. A begyűjtött információk alapján tárul fel Anthony élete. Steve Coagal remekül mutatja be a rámenős újságírót, aki nélkül sok esetben nem kaphattak volna megfelelő információt. Az Oscar-díjas Judi Dench (78 éves) alakítja az idős Philomenát, hitelesen jeleníti meg az egyszerű, mélységesen vallásos vidéki idős asszonyt, aki azzal a tudattal élte egész életét, hogy bűnös, megérdemelte sorsát, most azonban szeretné megtalálni a fiát. Dench rendkívüli tehetségének köszönhetően kiválóan érzékelteti az amerikai nagyvárosba került angol vidéki asszonyt. Philomena végül megtudja, hogy megváltoztatott névvel a fia sikeres politikus lett. Azonban beteg, HIV-fertőzött lett. Élete utolsó szakaszában visszatért Írországba, a zárdába, hogy megtudja, mi történt az édesanyjával, ki volt az valóban, azonban az apácák elzárkóztak a válaszadástól.
Martin Sixsmith a felsőbbrendűség tudatával viszonyul a világhoz, rendkívül cinikus újságíró. Kritikusan viszonyul a társadalom túlkapásaihoz. Hevesen vitatkozik a vallásos Philomenával. A kritikus szellemű újságírót Steve Coagan alakítja. Philomena és Martin kapcsolatában két világnézet ütközik. A film nem egyházellenes, csak bizonyos túlkapásokat, egyes képviselők rossz cselekedeteit bírálja.
A film alapgondolatát úgy fogalmazhatnánk meg, hogy Philomenát katolikus hite segítette elviselni az élet megpróbáltatásait, erőt adott az igazság kiderítéséhez. Bizonyos méltóságot sugallt a magatartása. A film egyik meditálásra késztető jelenete az, mikor az anya megtudja, hogy a fiát a zárda kertjében temették el. Judi Dench hitelesen alakítja a megbocsátó vallásos nőt, aki szerint a megbocsátás fontos keresztény érték. Martin felteszi a kérdést: hogy lehet megbocsátani? Ő képtelen lenne erre.
A pazar szereposztás, a kiváló film sztori eleve az alkotás sikerességét eredményezte. Mindehhez társul környezetet tükröző képfelvételek. 2013-ban a filmet a velencei, torontói, hamptonsi, londoni, Stockholmi Nemzetközi Filmfesztiválokon mutatták be. 2013-ban a Velencei Filmfesztiválon elnyerte a legjobb forgatókönyv díját. 2014-ben Kolozsváron a 13. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál nyitó filmjeként mutatták be. Nem véletlenül, tartalmas mondanivalója napjaik számára is tanulságos lehet.
Forgatókönyvírók: Steve Coagan, Jeff Pope. Operatőr: Robbie Ryan. Zeneszerző: Alexandre Desplat. Szereplők: Judi Dench (Philomena), Steve Coagan (Martin Sixsmith), Charlie Murphy (Kathleen), Sophie Kennedy Clark (fiatal Philomena).
Páll Gyöngyvér
