Márton Áron püspök emléke előtt tisztelegtek a IV. Máramarosszigeti Magyar Napok nyitórendezvényén. A szentmisét követően Marosán Csaba színművész mutatta be Emberkatedrális című előadását, amely a tiszteletreméltó püspök életútját, hitvallását és tanúságtételét idézte meg. Az esemény különleges jelentőséget kapott abból az alkalomból, hogy idén ünnepeljük Márton Áron születésének 130. évfordulóját.
A rendezvény helyszíne szimbolikus jelentőséggel bírt, hiszen Máramarossziget Márton Áron szenvedéstörténetének egyik fontos állomása volt. A püspök közel négy évet töltött fogságban a város politikai börtönében, ezért a szervezők különösen fontosnak tartották, hogy a helyi közösség ezen a helyen is megemlékezzen róla, és felidézze életének, szolgálatának és tanúságtételének példáját. Az előadás a hitből, bátorságból és emberi méltóságból épült életmű előtt tisztelgett, amely a nehéz történelmi időkben is irányt mutatott az erdélyi magyarság és a katolikus közösség számára. Márton Áron személye ma is a helytállás, a lelkierő és a közösség iránti felelősségvállalás példája, ezért emlékezete nemcsak az egyház, hanem az egész erdélyi magyarság számára meghatározó.
A megemlékezés végén a Borromeo Szent Károly-plébánia egy különleges ajándékban részesült, Marosán Csaba színművész átadta az egyházközségnek a Márton Áron-rózsát. Az enyhén illatos, különleges nemesítésű rózsafajtát Márk Gergely agrármérnök és rózsanemesítő alkotta a püspök emlékére. A rózsatő Illyefalváról indult útnak, több erdélyi települést érintve érkezett meg végső állomására, Máramarosszigetre. A Márton Áron-rózsa annak a törekvésnek a gyümölcse, hogy a püspök emléke ne csupán könyvekben és visszaemlékezésekben, hanem a teremtett világ szépségében is tovább éljen.
A rózsa a hit, a tisztaság, a kitartás és a megmaradás jelképeként került a közösséghez. Az egykori raboskodás helyszínén elültetett rózsatő egyszerre idézi fel Márton Áron szenvedéseit és rendíthetetlen hűségét.
Az írás megjelent a Vasárnap 2026/29. számában.
