Mesterséges intelligencia (MI) által vezérelt csevegőrobot kérte arra a híveket a bajorországi Fürthben a németországi evangélikusok kongresszusának keretében, hogy álljanak fel a padokból és dicsőítsék az Urat. Az MI kapcsán Ferenc pápa nyomatékosan az etikai elvek betartására hívja fel a figyelmet. Az ENSZ főtitkára azt tartaná a legkedvezőbbnek, ha „a nemzetközi atomenergia szabályozásához hasonlóan tudnánk létrehozni a mesterséges intelligenciára szakosodott hivatalt”. Az Európai Parlament (EP) tárgyalási álláspontot szavazott meg az MI szabályozásáról. A mesterséges intelligencia sürgető kihívásaira kell választ találnia az emberiségnek.
Prédikáló MI
A ChatGPT csevegőrobotja, amelyet egy szakállas fekete férfi avatárja – amit szintén MI hozott létre – személyesített meg az oltár feletti hatalmas képernyőn Fürthben, prédikálni kezdett a több mint háromszáz embernek, akik a németországi evangélikusok kongresszusán megjelentek a szinte teljes egészében mesterséges intelligencia által generált kísérleti evangélikus istentiszteleten, adta hírül június 10-én az AP. „Kedves barátaim, megtiszteltetés számomra, hogy mint az első mesterséges intelligencia itt állhatok és prédikálhatok nektek, a németországi protestánsok idei kongresszusán” – mondta az avatár kifejezéstelen arccal és monoton hangon. Bár a résztvevők egy része szerint az istentiszteletnek hiányzott a „szíve és a lelke”, az érzelem és a spiritualitás, volt, akit lenyűgözött a kísérlet.
„A mesterséges intelligencia egyre inkább átveszi az uralmat az életünkben, annak minden területén – mondta a 29 éves Jonas Simmerlein bécsi teológus, az esemény ötletgazdája. – És ezért hasznos megtanulni kezelni.” Tavaly év végén tette elérhetővé az OpenAI cég a ChatGPT névre keresztelt csevegőrobotját, amely pillanatok alatt tátott szájjal hagyta az embereket, közbeszéd tárgyává téve az MI-t. A mesterséges intelligencia megannyi formája a mindennapok részévé vált, szöveget, képet, videót generál, weboldalt hoz létre néhány utasítás alapján, röntgenfelvételt elemez, könyveket összegez, szövegeket fordít… és most már kísérleti prédikációt is tartott. Felmerül a kérdés, hogy mindezt hogyan építjük be az életünkbe.
„A technológiai fejlődés új lehetőségeket teremt az emberek és a társadalom számára, de egyúttal felelősséget is jelent mindannyiunk számára. Az életünkben fontos, hogy az emberi kapcsolatokra, a szolidaritásra, az igazságosságra és a felelősségre épüljünk. Az emberek és a közösségek közötti kötelékek erősítése és fenntartása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az emberi élet értékét megőrizzük és megerősítsük” – válaszolta a ChatGPT a korábban vele készített „interjúban”, amelyben a mesterséges intelligenciáról kérdeztem, ami „élesben” bizonyította az MI nyelvi képességeit. Az általa megfogalmazott gondolat több részében összecseng Ferenc pápa megközelítésével, aki az etikai elvek betartásának fontosságára irányítja figyelmünket.
Az ember szolgálatában
„A mesterséges intelligencia a most megélt korszakváltás alapja. A robotika jobbá teheti a világot, ha egyesül a közjóval. Mert ha a technológiai fejlődés növeli az egyenlőtlenségeket, akkor az nem valós fejlődés. A jövőbeli fejlődés irányuljon a személy és a teremtett világ méltóságának tiszteletben tartására. Imádkozzunk, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia fejlődése mindig az ember szolgálatában álljon… mondhatnánk, legyen »emberi«” – kérte 2020-ban a novemberi imaszándékában Ferenc pápa.
A Pápai Életvédő Akadémia 2020-as közgyűlésére küldött üzenetében a pápa úgy fogalmazott, hogy nem elég önmagában az új technológiákra felkészítő korrekt nevelés, hanem tágasabb látásmód szükséges. Erős motiváló szempontokkal kell alátámasztani a közjó alapvető igényét, szemben az azonnal visszatérő haszonnal. A mesterséges intelligenciának van egy politikai vonatkozása is: nem elég csak a kutatók morális felelősségére hagyatkozni, hanem szükség van közbenső társadalmi testületekre is, melyek biztosítják a felhasználók és a nevelők etikai érzékenységének a képviseletét. Ferenc pápa üzenetében egész konkrét javaslattal állt elő: a mesterséges intelligencia világában meg kell teremteni a megfelelő sajátos felelősséget, amelyet ő „algor-etikának” nevezett a digitális világban a gyermekek méltóságáról tartott előző évi konferencián. Ez az etika minden személy és a személy átfogó szolgálatában áll, anélkül, hogy bárkit is kizárna. Olyan hidat jelent, amely a digitális technológiákat összekapcsolja az etikai alapelvekkel.
A mesterséges intelligencia szerepéről, célkitűzéseiről és korlátairól tanácskozó Minerva Párbeszéd csoport résztvevőit fogadva idén márciusban Ferenc pápa az új technológiák pozitív szerepéről szólt, leszögezve, hogy azok feltétlen kritériuma, hogy mindig álljanak az emberi személy méltóságának a szolgálatában. A szentatyát ugyanakkor aggodalom tölti el, mert az eddig összegyűjtött adatok azt jelzik, hogy a digitális technológiák világszerte növelték a társadalmi egyenlőtlenségeket, nem is csak az anyagi javak tekintetében, hanem a politikai és társadalmi befolyáshoz való hozzáférés eltérő esélyei terén is.
Szabályozás
António Guterres ENSZ-főtitkár júniusban felszólította az országokat, hogy komolyan vegyék figyelembe a mesterséges intelligencia által jelentett kockázatokra vonatkozó figyelmeztetéseket, közölte a Vatican News angol felülete. A kutatók és szakértők már a nukleáris fegyverkezéssel egyenrangú egzisztenciális fenyegetésnek nyilvánították a mesterséges intelligenciát, és maguk a fejlesztők kongatják a leghangosabban a vészharangokat.
Guterres szerint az MI gyors fejlődése nem terelheti el az emberek figyelmét azokról a súlyos károkról, amelyeket a digitális technológia jelenleg okoz a világban. „A gyűlölet és a hazugságok terjedése a digitális térben súlyos globális károkat okoz – most. Konfliktusokat, halált és pusztítást szít – most” – figyelmeztetett. Az MI-szoftverek fényképek és videók manipulálásával könnyen alkalmazhatóak szándékos félreinformálásra és befolyásolásra is. Sajtótájékoztatóján a főtitkár közölte, hogy még az idén hozzálátnak egy magas szintű szervezet alapításához, amely rendszeresen felülvizsgálja az MI-t érintő kormányzati intézkedéseket, és javaslatokat tesz arra, hogy miképpen lehet az emberi jogok tiszteletben tartásával szabályozni a mesterséges intelligenciát.
Az Európai Parlament (EP) június 14-én nagy többséggel tárgyalási álláspontot szavazott meg az MI szabályozásáról, adta hírül az MTI, amelyben a képviselők azt hangsúlyozzák, hogy az MI Európán belüli fejlesztésének és alkalmazásának meg kell felelnie az európai alapjogoknak és értékeknek. Az EP által megszavazott szabályok a kockázatok szintje szerint állapítanak meg kötelezettségeket a szolgáltatók és a felhasználók számára. Az olyan MI-rendszerekre, amelyek az emberek biztonságára nézve elfogadhatatlan mértékű kockázatot jelentenek, tilalom vonatkozna, ahogy az MI magánéletet sértő és diszkriminatív alkalmazásaira is. Ezek magukba foglalják a köztereken végzett „valós idejű” és „utólagos” távoli biometrikus azonosítást; az érzékeny személyes adatokon végzett biometrikus kategorizálást; a profilalkotásra, illetve a tartózkodási helyre vagy bűnözői előéletre alapozott prediktív rendvédelmet; a gépi érzelemfelismerés alkalmazását a bűnüldözésben, a határellenőrzésben, a munkahelyeken és az oktatási intézményekben; arcfelismerő adatbázisok létrehozását az internetről vagy zártláncú televíziós hálózatok felvételeiből nem célirányosan leválogatott arcképek felhasználásával.
A képviselők nagy kockázatúnak minősítenék azokat az MI-rendszereket, amelyek jelentős mértékben veszélyeztetik az emberek egészségét, biztonságát, alapvető jogait vagy a környezetet. A választási eredmények és a szavazók befolyásolására alkalmas MI-rendszerek, illetve a több mint 45 millió felhasználóval rendelkező közösségimédia-platformok által használt ajánlórendszerek a képviselők javaslatában szintén felkerültek erre a listára.
Az EP álláspontja szerint az általános célú MI-rendszerek fejlesztői csak azután hozhatnák forgalomba termékeiket az uniós piacon, hogy felmérték és mérsékelték a lehetséges kockázatokat (az egészségre, biztonságra, az alapvető jogokra, a természeti környezetre, a demokráciára és a jogállamiságra), és bejegyeztették modelljeiket az uniós adatbázisba. Az ilyen modelleken alapuló generatív MI-rendszerekkel szemben, mint például a ChatGPT, elvárás lenne az átláthatóság: minden esetben fel kellene tüntetni, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia állította elő, segítséget kellene nyújtani az úgynevezett „deepfake” képeknek az igaziaktól való megkülönböztetéséhez, valamint megfelelő biztosítékokkal kellene elejét venni a jogellenes tartalomgenerálásnak.
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb térnyerésével párhuzamosan rendkívül fontos, hogy az ezzel kapcsolatos etikai kérdéseket is megvitassuk, illetve a szabályozást és a törvényeket is ezek alapján kell megalkotni. Rajtunk is áll, hogy merre alakul az MI által belakott új világ.
Az írás megjelenik a Vasárnap 2023/26-os számában.
[…] Az MI és mi – kérdések és megközelítések a mesterséges intelligencia korában […]
[…] Ha technikailag nézzük, a prédikáció létrehozása kapcsán a mesterséges intelligencia egy nyelvi moduljáról van szó, amely meglévő adatbázisokra építve „szedi össze” a vele való kommunikációban a válaszai tartalmát. Nem tud újat mondani, viszont a hatalmas információbázist a téma szempontjából összerendezve tudja elénk tárni. A gép viszont – minden fejlődése ellenére – gép marad, amely nem tanul a szó emberi értelmében, hanem bővítheti a benne lévő tudásbázist, így nagyobb anyagból rendezheti össze a közlendő információkat. (A témáról lásd még: ITT.) […]