Ferenc pápa tanítása miközben elismeri a mai digitális galaxis óriási fejlődését és a benne rejlő pozitív lehetőségeket, határozottan felhívja a figyelmet az etikai elvek szükségszerű betartására, mind a kutatásban, mind az alkalmazott technológiák alkalmazásában.
Február 28-án pénteken délben tartotta a Vatikánban a Pápai Életvédő Akadémia a közgyűlését, középpontban a mesterséges intelligenciáról tartott megfontolásokkal. Ferenc pápa gyengélkedése miatt lemondta a részvételét – miként arról a szentszéki szóvivő tájékoztatott –, de felhatalmazta Vincenzo Paglia érseket, a Tanács elnökét, hogy a pápai beszédet a nevében felolvassa. Korunk legfontosabb változását a pápa beszéde a „digitális galaxis” képével írja le, melyet főként az „úgynevezett mesterséges intelligencia” fémjelez. Ezek a változások nemcsak az egyént és a közösséget érintik, hanem a világ és önmagunk értelmezését, egészen az emberi döntések meghozataláig menően, melyekben a hagyományos emberi szerep mellett megjelenik az automatikus számítás, amitől mind nehezebben lehet előre látni a következményeket.
A pápa beszéde utal az emberi történelem megtorpanásaira az egyes korszakokban megjelenő újdonság előtt, mint a gőzgép, a villamos áram, a sajtó, melyek forradalmasították az ember életét. A mai változás komplexitására jellemző, hogy egyszerre vonatkozik végtelenül kis mennyiségekre, másfelől pedig planetáris mértékű. Ebből adódik, hogy az idáig megkülönböztethetőnek tartott vonatkozásaik, mint szerves és szervetlen, valós és virtuális, labilissá, bizonytalanná válnak.
Jelentős a változás a személy síkján, mert a tér, az idő és test értelmezése megváltozik, amennyiben értelmük kiterjed és nincs új összegző szempont a megítélésükhöz. Társadalmi-gazdasági szinten az ember a „fogyasztó” kategóriájára szűkül. Úgy tűnik, mintha az új technika segítségével az ember mentális és kapcsolati szokásai kiismerhetők lennének. Aránytalanság születik, melyben kevesek sokat tudnak, miközben mi semmit nem tudunk róluk, ez pedig megbénítja a kritikus gondolkodást és a szabadság tudatos használatát. Az egyenlőtlenség mértéktelenül kiterjed, az ismeretek és a gazdagság kevesek kezében összpontosul, mely súlyos következményekkel jár a demokratikus társadalmak számára. Ettől függetlenül nagyszerű lehetőségek rejlenek az új technológiákban. Isten új adománya előtt állunk, vagyis olyan erőforrásról van szó, mely gyümölcsöket teremhet.
A mai biológiai tudományok egyre inkább a mesterséges intelligencia révén elérhető megoldásokra tekintenek, melyek újfajta megkülönböztetést igényelnek az élőlény és az emberi élet jellegzetességei között, amit védeni és támogatni kell, nemcsak biológiai értelemben, hanem az ember biográfiai, személyes sorsú életében is. Az eleven élet és megélt élet kapcsolata nem lehet az ideológia játékszere, hiszen alapvető etikai szempontokat is figyelembe kell venni.
A pápa beszéde a keresztény ember módszertanát vázolta az új technikai jelenségek kutatása és alkalmazása terén. A hívő ember együtt jár a többi kutatóval és tudóssal, figyel rájuk, tanul tőlük, közben Isten Szavának és a hit hagyományának a felszólításait is érzékeli, melyek segítenek a mai világ jelenségeinek a magyarázatában. A szakmai párbeszéd így gyümölcsöző lehet, ha az ismeret és társadalmi gyakorlat középpontjában az ember áll, összes szükséges dimenziójával együtt.
Ennek jegyében nem elég önmagában az új technológiákra felkészítő korrekt nevelés, hanem tágasabb látásmód szükséges. Erős motiváló szempontokkal kell alátámasztani a közjó alapvető igényét, szemben az azonnal visszatérő haszonnal. A mesterséges intelligenciának van egy politikai vonatkozása is: nem elég csak a kutatók morális felelősségére hagyatkozni, hanem szükség van közbenső társadalmi testületekre is, melyek biztosítják a felhasználók és a nevelők etikai érzékenységének a képviseletét.
Ferenc pápa átadott beszéde végül egész konkrét javaslattal áll elő: a mesterséges intelligencia világában meg kell teremteni a megfelelő sajátos felelősséget, melyet ő „algor-etikának” nevezett a digitális világban a gyermekek méltóságáról tartott tavalyi konferencián. Ez az etika minden személy és a személy átfogó szolgálatában áll, anélkül, hogy bárkit is kizárna. Olyan hidat jelent, mely a digitális technológiákat összekapcsolja az etikai alapelvekkel – zárul Ferenc pápa beszéde, melyet Vincenzo Paglia érsek, a Pápai Életvédő Akadémia elnöke olvasott fel a közgyűlésükön.
Forrás: Vatikáni Rádió
