Puvak Antal fr. Marian OFM vezetésével június 26-29. között, 42 szívgárdista és 11 segítő tűzte ki úticélul az erdődhegyi (szatmárhegyi) Domus Helga Winter Központot, mely évek óta a Szívgárda-tábor helyszíne.
A tábor idei témája egyházmegyénk tematikus évéhez igazodva az ígéret volt, a tábor himnuszának pedig a Menj, Ábrahám, menj kezdetű éneket választottuk. Ábrahám életében számos olyan élethelyzet, pillanat volt, amely már akkor is túlmutatott életén. Elhívása, az erre tanúsított válasza, Istenben való feltétel nélküli hite, a hozzá való ragaszkodása számunkra is példaértékű lehet.
Még mielőtt elindultunk volna „Kánaán” felé, lehetőségünk volt a saját bőrünkön megtapasztalni bizalomjátékokon keresztül, hogy mit jelent rátámaszkodni valakire. A hirtelen meghívást, elhívást egy hajnali 5 órai ébresztő, majd azt követő napfelkelte nézés tette érzékelhetővé a közelben lévő Szent Dónát kápolnánál.
Felkészülve az útra elindultunk csoportonként „Kánaán” felé. Jó volt megtapasztalni azt az elindulásban, hogy úton vagyunk egész életünkben és ezen az úton az Ígérő kísér, még akkor is, ha nem mindig látjuk, érzékeljük. Útközben számba vettük azokat az ajándékokat, melyeket Tőle kaptunk. Az isteni ígéret jeleként ezeket az ajándékokat homokba rajzoltuk. Megérkezve „Kánaánba”, a tejjel-mézzel folyó országba, szőlő és finom limonádé várt bennünket. Elérve a célt megvizsgáltuk, hogy miként Ábrahám is nagy lemondások árán lett részese az istenkövetésnek, úgy nekünk is mi az, amit el kell hagynunk ahhoz, hogy Ő vezethessen továbbra is bennünket.
Az isteni ígéret jeleként a szívgárdistáknak lehetőségük volt kis csillagokra írni emlékeztetőül, hogy a jó Isten minket is megáldott és a mi feladatunk is az, hogy az Ő fényét hordozzuk és osszuk szét a világban.
Ábrahám Lótért és családjáért tett alkudozása arra ösztönzött bennünket is, hogy nagyító alá vegyük azokat a szeretteinket, akikért felelősséggel tartozunk az imádságban, a jelenlétben, a meghallgatásban.
Ábrahám hitének próbája kapcsán tanulságként világossá vált, hogy bennünk is meg kell legyen a készség arra, hogy Isten kérésére hittel és alázattal válaszoljunk. A gyerekek fogadalommal pecsételték meg ezen elhatározásukat: Jézus Szíve előtt megfogadjuk, hogy a ránk bízott feladatokra készségesen és örömmel válaszolunk. Segítünk egymásnak, nem futamodunk meg a kihívások elől, és mindig igyekszünk a tőlünk telhető legjobbat adni. Ámen.
A tábor szokásos programjai sem maradhattak el, melyek garantálták a közösségi élményt, a jó hangulatot, a felszabadultságot, a játék örömét és a mókát. Volt szentmise, szentségimádás, énekpróba, foci, röplabda, tollas, méta, tábortűz és vizeslufis játékok. Megtartottuk a nyári szívgárda vetélkedőt, melyen akadálypályák segítségével mérhették össze tudásukat, ügyességüket, bátorságukat a Gárda tagjai.
A lelki táplálék mellett idén sem maradhattak el azok a táplálékok, ételek, amelyek erőt és boldogságot adtak kicsitől nagyig mindenkinek: paprikás krumpli, kakaós kávé, pizza, fánk, húsleves, rántotthús, sajtos és mákos makaróni, bolognai spagetti.
Köszönettel tartozunk a szakácsnőknek, Briginek és Melindának, akik idén is nagy odaadással, szeretettel, fáradtságot nem ismerve készítették a finomabbnál finomabb ételeket. Köszönjük szolgálatukat! Köszönet illeti Kinczler Timit, aki ebben az évben is gondoskodott arról, hogy a táborozók a vasárnapi asztalon ízletes, házi süteményekkel szentelhessék meg az Úr napját.
Köszönjük Márknak és Rékának, hogy a nagy hőségben hűsítő fagyival ajándékoztak meg minket. Köszönettel tartozunk azoknak a kaplonyi híveknek is, akik bármilyen formában támogatták a tábor létrejöttét. Isten fizesse adományaikat! Köszönjük a Szatmári Egyházmegyei Ifjúsági Iroda anyagi támogatását, illetve a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatását is, amelyből a tábor szállásköltségét biztosítottuk.
Beszámoló: V. Sz.
