Márton Áron örökségéről és továbbadásáról szólt a konferencia délutánja

0
66

A konferencia délutáni előadásai a Márton Áron-hagyaték kutatásának lehetőségeit, a püspök örökségének továbbadását, valamint a jövőbeli kutatási irányokat állították középpontba. A résztvevők teológiai, történeti és levéltári megközelítésből egyaránt betekintést nyerhettek abba, milyen új szempontok és eddig kevésbé feltárt források gazdagíthatják a Márton Áronról alkotott képet. Kiemelt hangsúlyt kapott a fiatal kutatónemzedék bevonása, a kutatás módszertani megújulása, valamint az a kérdés is, miként válhat a püspök szellemi és lelki öröksége a következő nemzedékek számára is élővé és megszólítóvá.

Koncz Attila teológus Márton Áron papszentelési beszédeit vizsgálva hangsúlyozta: a püspök számára a papság nem foglalkozás vagy tisztség, hanem az egész embert átható hivatás. A pap Krisztus tanúja, az imádság és az önátadó szeretet embere, aki az emberekért van és az igazságot szolgálja. Márton Áron gondolatai ugyanakkor túlmutatnak a papságon: minden keresztény apostoli küldetést kap saját közösségében. A hivatás törékeny emberre bízott ajándék, amelynek mércéje nem a siker, hanem a hűség.

A délutáni program részeként kerekasztal-beszélgetésre is sor került a Márton Áron-kutatás jövőjéről és feladatairól. A beszélgetés egyik fontos témája a kutatásban megfigyelhető paradigmaváltás volt. A korábbi konferenciákon ugyanis gyakran olyan előadók osztották meg gondolataikat, akik személyesen ismerték Márton Áront, vagy közvetlen kapcsolatban álltak vele, illetve annak nemzedékével. Az idei konferencián ezzel szemben már nagyobb hangsúlyt kaptak a fiatal kutatók, akik új kérdéseket és a korábbiaktól eltérő szempontokat hoztak be Márton Áron életművének vizsgálatába. Koncz Attila, Novák Csaba-Zoltán, Holló László és Nagy Zoltán arról is beszéltek, hogy a kutatásnak miként kell tovább fejlődnie, milyen új források és módszerek segíthetik a püspök életművének mélyebb megismerését, és hogyan lehet azt a következő kutatónemzedékek számára is továbbadni.

Bernád Rita a Gyulafehérvári Érsekség levéltárainak gyűjteményében őrzött Márton Áron-hagyatékot, valamint az ott folyó kutatás lehetőségeit mutatta be. A levéltári gyűjtemények ismertetésén túl lehetséges kutatási irányokat is felvázolt: Márton Áron családi gyökereinek feltárásától iskolai évein és háborús tapasztalatain át szolgálati helyeinek, személyes és hivatalos kapcsolatainak vizsgálatáig. Rámutatott arra is, hogy ehhez nemcsak egyházi, hanem iskolai, katonai és állami levéltárak, családi gyűjtemények és személyi hagyatékok is értékes forrásokat kínálhatnak. Külön figyelmet szentelt a püspök emlékezete ápolásának, az emlékhelyek és kiállítások kutatási jelentőségének is.

Az előadás végén néhány különleges dokumentumon keresztül is felvillantotta, hogy milyen gazdag forrásanyagból rajzolható meg Márton Áron életútja. Bemutatta ükapjának keresztelési bejegyzését, Ráduly István tanító feljegyzését az ötödik osztályos Márton Áronról, papnövendékkorának egyik dokumentumát, első ditrói keresztelésének anyakönyvi bejegyzését, valamint a küküllőkeményfalvi plébánia história domusába saját kezűleg írt bejegyzését. A felvillantott források egyúttal azt is érzékeltették, hogy Márton Áron életének és munkásságának kutatása korántsem lezárt terület: a levéltárak még számos feltárásra váró részletet őriznek.

Denisa Bodeanu videóüzenetben a CNSAS-kutatás módszertanába vezette be a hallgatóságot, betekintést nyújtva azokba a forrásokba és kutatási szempontokba, amelyek az egykori állambiztonsági iratok feltárásában és értelmezésében lehetnek segítségükre a kutatóknak.

A napot Marosán Csaba színművész Emberkatedrális – Főhajtás Tiszteletreméltó Márton Áron püspök emléke előtt című pódiumműsora zárja, amely művészi formában idézi fel a püspök alakját és örökségét.

A délután folyamán Giampiero Gloder apostoli nuncius Kovács Gergely érsek kíséretében meglátogatta a helyi Márton Áron Múzeumot, ahol élénk érdeklődéssel és nyitottsággal kérdezett a tiszteletreméltó püspök életéről és a főegyházmegye 20. századi történelméről. A múzeumot követően pedig ellátogatott az egykori szülői ház portájára is.