A Szent Balázs Alapítvány munkatársai egy különleges és érdekfeszítő előadásra hívták a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatóit, a helyi orvosokat, az egészségügyi és szociális szféra segítő szakembereit, valamint az egészségtudatosságról és a testi-lelki egyensúly megteremtéséről gondolkodni kívánó személyeket a Gecse Dániel Református Orvosi és Egészségügyi Szakkollégiumba. A civil szervezet dolgozói a tanév utolsó Többletelőjét szervezték meg, amelynek során Köllő Melinda-Mária gyógyszerész tartott ismeretterjesztő és bevonó jellegű előadást a gyógynövények különleges világáról. Az esemény egyedisége abban rejlett, hogy a résztvevők betekintést nyerhettek a Bibliában említett növények tárházába, megismerkedhettek azok korabeli és mai felhasználásának módjaival, sőt, a lelki élet gazdagításául szolgáló szövegértelmezési lehetőségekkel is. Az est során lehetőség nyílt egy aromás, borsmentából és marokkói mentából készült tea elkortyolgatására, amelynek ízlelgetése nemcsak a test feszültségeit oldotta, hanem a jelenlévők lelkiállapotát is nyitottabbá tette. A baráti és meleg hangulatú légkörben tér nyílt a valódi többletet adó tanulásra, a kötetlen kérdezésre és eszmecserére.
A Többletelők hozadéka
Éppen ez a fajta érdeklődő jelenlét, szabad párbeszéd és közösségben gondolkodás a célja a 2012 óta működő Többletelő – Orvosi estek Marosvásárhelyen elnevezésű alkalmaknak, amelyeket havonta szerveznek meg a Szent Balázs Alapítvány munkatársai a rendezvénysorozat állandó helyszínéül szolgáló Marosvásárhelyi Jezsuita Egyetemista Lelkészségen. Az előadásokkal összekötött szakmai beszélgetések célcsoportját elsősorban orvos- és gyógyszerészhallgatók, hivatásukat gyakorló orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi alkalmazottak és segítő szakemberek képezik, akik az idei tanévben olyan témákat járhattak körül, mint: a versengés jelensége a kortársak között; a teljesítményorientált beállítottság az egyetemen; az egészségtudatos egyetemi hallgató dilemmája, avagy lehetséges-e egészségtudatosan tanulni; az énidő kérdése egyetemista üzemmódban; az „egyedül gyorsabban, együtt messzebbre” bölcsessége; a világnézet mint hallucináció – orvoskutató a tudományos gondolkodás és a teremtettség viszonyáról; a kihalófélben lévő empátia kérdése; azon gondolat átbeszélése, hogy miként születhet bele Jézus a huszonegyedik századba; és végül: a Bibliában előforduló gyógynövények ókori és mai felhasználása.
A Biblia legfigyelemreméltóbb növényérdekességei
Köllő Melinda-Mária gyógyszerész az elmúlt hat évben fokozott érdeklődéssel fordult a gyógynövények sokrétű világa felé. Kutatásait a népi gyógyászat hagyományainak tanulmányozásával kezdte, majd tudományos megközelítéseken át jutott el a (református) Bibliában fellelhető gyógynövények sokat ígérő területéig. A tapasztalt gyógyszerésznő két éve tanulmányozza behatóan a Szentírás növényvilágát, és ez idő alatt számos, napjainkban is használt gyógy- és fűszernövényre, ősi receptre, valamint az írásokban említett gyógyfüvek és szövegkontextusaik gazdag jelentéseire bukkant. Elmondása szerint a Bibliában körülbelül 250 féle növény jelenik meg, amelyek közül 120-nak tulajdonítanak kifejezetten csak gyógyhatást. Bár az előadás során nem volt lehetőség valamennyi növény részletekbe menő ismertetésére, Köllő Melinda-Máriának mégis sikerült alapvető, ugyanakkor az újdonság erejével ható többlettudást átadnia számos ma is használt gyógynövényről, amelyeknek egy része Romániában is fellelhető. Az alábbiakban néhány különleges gyógynövényről és bibliai vonatkozásaikról olvashatunk.
A menyasszony illata
„Mely igen szépek a te szerelmeid, én húgom, jegyesem, mely igen jók a te szerelmeid, jobbak a bornál, és a te keneteidnek illatja minden fűszerszámnál: nárdus és sáfrány, jó illatú nád, fahéj, mindenféle tömjéntermő fákkal, mirha és áloe, minden drága fűszerszámokkal.” (Ének 4,10–14)
A gyógyszerésznő és egyik munkatársa illóolajokból rekonstruálta azt az illatot, amelyről az Énekek énekében, A menyasszony szépségének dicséretében olvashatunk. Eszerint a menyasszony „parfümjében” olyan illóolajok szerepelnek, mint a nárdus, a sáfrány, a fahéj, a tömjén, a mirha, a „jó illatú nád” (citromnád) és a zöld kardamon. Az így összeállított illóolaj-keverék enyhén édeskés, fás aromájú, kellemesen nőies, harmonikus illatkompozíciót eredményezett, amelyet bizonyára szívesen viselne bármely mai ara is, különös tekintettel arra, hogy a benne lévő növények önmagukban és együttesen is boldogsághormon-felszabadító hatással bírnak.
A sáfrány (Crocus sativus)
A sáfránynak oxitocin-, szerotonin- és dopamin-termelést elősegítő hatása van, ezért nem véletlenül jelenik meg az Énekek énekében, A menyasszony szépségének dicséretében. A növény említése mögött burkolt elvárás húzódik: amint a sáfrány boldogsághormonokat szabadít föl, úgy örüljön a menyasszony is szerelme beteljesülésének.A sáfrány a mai napig egy rendkívül drága fűszer (kb. 5 euró 1 grammja).Illóolaját az ókorban különböző kenetek készítésére használták, magát a növényt pedig főként fűszerként. A Szentföldön őshonos a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius),amely egytövises, lágyszárú növény. Színében hasonlít ugyan a sáfrányhoz, de hatásában, ízében és illatában különbözik tőle. Éppen ezért pórsáfránynak vagy a szegények sáfrányának is nevezik. Abban az időben, aki nem tudta megengedni magának a sáfrányt, pórsáfránnyal fűszerezte és színezte az ételeit. A Romániában termesztett sáfránynak három piros bibéje van, azokat egyenként, kézzel szükséges leszedni, majd megszárítani. A kerti sáfrányt vagy krókuszt nem szabad leszedni, mert teljesen más növényt jelöl. A Bibliában említett sáfrány Iránban őshonos. Nagyon kis mennyiségben ellensúlyozza a morfin tartalmú készítmények székrekedést okozó mellékhatását. Ma, a mi vidékünkön is divatos fűszernövény. Használhatjuk húsételek ízesítéséhez, beletehetjük süteményekbe, krémekbe, desszertekbe, de csak kis mennyiségben, mert négy-öt gramm már mérgezéses tüneteket okozhat.
A nárdus (Nardostachys jatamansi) és a citromnád (Cymbopogon citratus)
A nárdus a Himaláján őshonos növény, amely a sáfrányhoz hasonlóan nagyon értékes. A citromnád az Énekek énekében „jó illatú nád”-ként szerepel. Friss, citrusos illata van, amely a mi térségünkben ismert citromfű illatához hasonlít leginkább. Mindkettő a menyasszony illatos kenetének elengedhetetlen növénye volt.
A fahéj
Két fajtáját ismerjük: a Cassiat (Cinnamomum cassia) és a Ceylonit (Cinnamomum ceylanicum). Ez utóbbi sokkal értékesebb, mint az előbbi, és kinézetében, ízében, illatában egyaránt eltér tőle. Az illatszeripar inkább a Cassia fahéjat használja. A Ceyloni fahéjnak rendkívül finom, édes íze van. A fahéj, a narancshéj és a kardamon beindítják az emésztőnedvek termelődését. A fahéjnak önmagában is emésztést elősegítő, anyagcsere-felpörgető hatása van. Nem véletlenül említik az Énekek énekében sem, hiszen az örömérzetért felelős hormonok fölszabadítását támogatja. Amennyiben minőségi fahéjat szeretnénk beszerezni, figyeljünk arra, hogy minél nagyobb darabban vásároljuk, és egy közönséges kávédaráló segítségével magunk őröljük finom porrá. A kereskedelemben árusított, tasakos formában kapható őrölt fahéj sok esetben a fahéjrúd többszörösen lepárolt változatának hatóanyagszegény maradványa. Ugyanez vonatkozik a többi fűszerre is.
A zöld kardamon (Elettaria cardamomum)
A bibliakutatók – különféle talált minták alapján – a menyasszony szépségét dicsérő versben az „egyéb fűszerszámok” szókapcsolat alatt a zöld kardamont (is) feltételezik. A kardamon a vendégszeretet és a szeretet jelképe. A menyasszonyi illatkenetbe vagy a nászt megelőző keverékbe kardamont is tettek. A keleti világban és Indiában a kardamon az édességek és a kávé máig közkedvelt fűszere.
A kurkuma (Curcuma longa)
A benne lévő kurkuminnak nagyon erős gyulladáscsökkentő hatása van. Fekete borssal kombinálva, zsiradékban oldva tudja leghatékonyabban kifejteni hatását. Feltételezik, hogy gátolja a sejtoxidációt, tehát segíthet megelőzni a rákos sejtek kifejlődését. Gyulladáscsökkentő hatása miatt ízületi problémák kezelésére is használják. A hosszas kurkumafogyasztás gyomor- és bélpanaszokat okozhat, ezért egy hathetes kúra után érdemes szünetet tartani.
A mirha (Commiphora myrrha) és a tömjén (Boswellia sacra)
A kisded Jézusnak aranyat, tömjént és mirhát vittek a napkeleti bölcsek. Az arany a királyság, a tömjén a szellemi kincsek és bölcsesség, a mirha pedig a szenvedés, a halandóság, de a gyógyulás szimbóluma is. A megfeszített Jézusnak mirhás bort adtak inni. A mirhának – belsőleg alkalmazva – fájdalomcsillapító hatása van, Jézus azonban nem fogadta el, mert teljes egészében meg akarta élni a szenvedést. A mirha az első magyar gyógyszerkönyvben is megjelenik, ott azonban nem borban oldott anyagként, hanem tinktúraként (szeszben oldva). A tizenkilencedik század végén széles körben elterjedt a borszesz vagy az alkohol, és akkor a mirhás bor átalakult mirhás tinktúrává. Ezt fájdalomcsillapítóként alkalmazták. A katolikus szertartásokban tömjént és mirhát használnak a füstöléshez, de a keleti világban is alkalmazzák őket. A tömjénfüst segít megérkezni a jelenbe, összpontosítja a figyelmet, és segít ráhangolódni az imára. A tömjénfüstnek antiszeptikus hatása is van. Éppen ezért régen, a járványok idején, a füstöt arra használták, hogy megakadályozzák a fertőzések továbbterjedését.
A galagonya (Crataegus monogyna)
„Végül a fák mind a galagonyabokorhoz fordulnak: Gyere te, és uralkodj rajtunk! A galagonyabokor azt mondta a fáknak: ha igazán királlyá akartok tenni engem magatok fölött, jöjjetek el, nyugodjatok az árnyékomban, mert ha nem, úgy tűz csapjon ki a galagonyabokorból és eméssze meg Libanon cédrusait.” (Bír 9,14–15)
Romániában májusban virágzik, nehéz illatú növény.Magas flavonoid tartalmának köszönhetően tágítja a koszorúereket, ezáltal segíti a szívizom oxigénellátását. Nyugtatja az idegrendszert, ezért nem véletlenül szerepel a „nyugodjatok az árnyékomban” szövegkontextusban. Régen nem csupán a népi gyógyászatban, hanem a szívgyógyászatban is alkalmazták. Amikor még nem voltak szintetikus gyógyszerek, a galagonya volt a legelterjedtebb gyógynövény, amelyet a szívizom erősítésére használtak. A galagonya virága sokkal magasabb hatóanyag-tartalommal rendelkezik, mint maga a termés. Adott növényi részek hatóanyag-összetétele is teljesen eltérő: a virágos hajtásvég inkább a koszorúerek tágítására alkalmas, a bogyós termés pedig a nyugtató hatásért felelős. Óvatosan szabad alkalmazni, egészséges gyerekeknek például egyáltalán nem ajánlják. Fontos tudni, hogy a galagonya gyűjtésénél az ágvégeket el kell távolítani, ugyanis a bennük lévő cserzőanyag gátolja a hatóanyag felszívódását, és értéktelenné teszi a teáját. A Szentföldön és a mediterrán égövön az azarol galagonya (Crataegus azarolus) őshonos, amely hasonló hatásokkal rendelkezik.
Az izsóp
„Tisztíts meg izsóppal, és tiszta leszek, moss meg engem, és tisztább leszek, mint a hó” (Zsolt 51,7–9). | „Ezek után Jézus, tudva, hogy már minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az írás, azt mondta: szomjazom. Volt ott egy ecettel telt edény, egy ecettel átitatott szivacsot izsópra tűztek, és odanyújtották a szájához.” (Jn 19,28–30)
A Szentírásban legtöbbször említett gyógynövény, amely tisztító hatással rendelkezik. Romániában az európai izsópot (Hyssopus officinalis) ismerjük, de létezik szír izsóp (Origanum syriacum)is. Bár ugyanabba a botanikai családba tartoznak, látványban és hatóanyag-összetételben eltérőek. A Bibliában a szír izsóp szerepel, amely a mi térségünkben nem marad életben – esetleg teleltetéssel –, mivel fagyérzékeny növény. Magas illóolaj és cserzőanyag-tartalommal rendelkezik. Illóolaj-tartalma miatt a légutakat tisztítja, hörghurutos köhögés esetén jól alkalmazható. Cserzőanyag-tartalma a szájhigiéné fenntartását és helyreállítását segíti, teáját szájöblögetőként is lehet használni.
A csipkebogyó (Rosa canina) és a szennacserje (Cassia corymbosa)
„Mózes apósának, Jetrónak, Midián papjának a juhait őrizte. Egyszer a juhokat a pusztán fölterelte, és az Isten hegyéhez, a Hórebhez jutott. Ott megjelent neki az Úr angyala tűz formájában, egy csipkebokor közepében. Látta, hogy íme, a csipkebokor ég, de a tűz nem emészti meg. Azt mondta Mózes: odamegyek, hogy lássam ezt a nagy csodát, hogy miért nem ég el a csipkebokor. Látta az Úr, hogy odament megnézni, és szólította őt a csipkebokor közepéből: Mózes, Mózes. Ő így felelt: itt vagyok. (…) Most azért menj, elküldelek a fáraóhoz, és hozd ki népemet, Izrael fiait Egyiptomból.” (Kiv 3,1–11)
A szennacserje hatásai: Az Erdélyben közismert csipkebogyó a Szentföldön ismeretlen. A bibliakutatók az égő csipkebokrot szennacserjeként azonosították, mivelsárga virágaivaltávolról úgy nézhet ki, mint egy lángoló bokor. A szenna szintén a megtisztulás növényei közé tartozik, mivel erős hashajtó hatással rendelkezik.
A csipkebogyó hatásai: A csipkebogyónak magas a C-vitamin tartalma, de mivel vízben oldódó, gyorsan bomló vegyületről van szó, ez csak nagyon rövid ideig marad meg a termésben. Éppen ezért akkor érdemes gyűjteni, amikor a növény viaszérésben van, azaz élénk narancssárga színű. Miután leszedtük a bogyókat, azonnal el kell távolítani belőlük a magas víztartalmú magvakat, majd csupán a termést szükséges megszárítani 60 Celsius-fokon. Így egy olyan terméket kapunk, amelyben valóban tartalmaz C-vitamint. A kereskedelemben kapható őrölt, tasakos változatú teák savanykás íze gyakran hozzáadott növényi savakból származik, nem pedig a magas C-vitamin tartalomnak köszönhető. Az általunk megszárított csipkebogyót teaként vagy darált formában műzlibe, joghurtba keverve is fogyaszthatjuk.
A fekete mustár (Brassica nigra)
„A mennyek országa hasonlít a mustármaghoz, amelyet fogott a gazda, és elvetett földjében. Ez kisebb minden más magnál, amikor azonban felnő, nagyobb minden veteménynél, fává terebélyesedik, úgyhogy jönnek az ég madarai, s fészket raknak ágai között.” (Mt 13,31–32) | „Bizony mondom nektek, ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a hegynek, itt: Menj innét oda! – odamegy, s nem lesz nektek semmi sem lehetetlen.” (Mt 17,20–21)
Az idézetben a pici mag fává terebélyesedése a hitben való növekedés szép metaforája. A kis, fekete mustármag másfél méter magas, bokros növénnyé képes növekedni. Legcsodálatosabb tulajdonsága, hogy följavítja maga körül a földet, amelybe elvetik. Zöld trágyaként is alkalmazzák: a kifejlődött növényt lekaszálják, és a talajon hagyják, amely így megtermékenyíti a földet. Lehetővé teszi, hogy a későbbiekben oda ültetett növények jobban fejlődjenek. Ugyanez igaz lelki vonatkozásban is. A hitben és szeretetben fejlődő lélek elősegíti környezete hitben és szeretetben történő lelki gazdagodását. Régebb a gyógyszerészekgyakran készítettekúgynevezett mustármagos emplastrumokat (orvosi tapaszokat). Ezek bőrre helyezve vörösödést okoznak, mivel tágítják a hajszálereket, és fölmelegítik az illető területet. Belsőleg alkalmazva a mustármagos gyógykészítmények antiszeptikus (fertőtlenítő) hatásúak, hörgtágító tulajdonsággal is rendelkeznek, segítik a légzést és a szervezet tisztulását.
A máriatövis (Silybum marianum)
„Némely pedig a tövisek közé esett, és a tövisek felnövekedvén, elfojták azt. Némely pedig a jó földbe esett, és gyümölcsöt termett.” (Mt 13,7–8)
A Szentföldön a szárazság miatt rengeteg tüskés növény létezik, de a bibliakutatók azt valószínűsítik, hogy a Bibliában megjelenő tövis: a máriatövis. A belőle készült szer a szilimarin, amely egy rendkívül széles körben alkalmazott, természetes készítmény. Az 1980-as évek végén született egy tanulmány a szilimarin májvédő hatásáról. Állatkísérletekben a gyilkos galóca méreganyagainak a hatását vizsgálták szilimarin előkezeléssel. Az állatoknak heteken keresztül szilimarint adagoltak, majd gyilkos galóca kivonatot adtak. Az esetek 99,9 százalékánál az állatok nem pusztultak el, és a májkárosodás mértéke lényegesen kisebb volt, mint a kontrollcsoport esetében.
A kapor (Anethum graveolens)
A román konyha ételeinek gyakori fűszere. A bibliai időkben is nagyon fontos növénynek tartották. Érdekes módon a bibliafordítók a kaprot és az ánizst (Pimpinella anisum) kissé keverték, de gyógyszerészeti szempontból ez nem számít nagy hibának, mert rokonnövényekről van szó. A kapornak szélhajtó hatása van. A népi gyógyászatban úgy tartják, hogy a zöld kapor levele és szára a vércukorszint szabályozásában játszik szerepet. Ha hozzáadják bizonyos ételekhez (pl. káposztás ételek, ordás palacsinta), nem növeli meg hirtelen a vércukorszintet. Tejtermelést elősegítő hatása is van.
A kömény
Több köményfajta létezik, és a Bibliában is többféle változatára történik utalás. Az egyik a római kömény (Cuminum cyminum), amely a keleti ételek jellegzetes ízét és illatát adja. Minden köményfajtában az a közös, hogy szélhajtó és bélaktivitást növelő hatása van. Mindegy, hogy a bibliai szövegek írói a római köményre, az édesköményre (Foeniculum vulgare), az ánizsra vagy akár a kaporra gondolnak (a fordítások gyakran összetévesztik őket), mert nagyon hasonló hatásúak. A megtekintésre kihelyezett tálban láthattunk termesztett és vad köményt (Carum carvi), amelyek a mi vidékünkön is megteremnek. Az edény egyik sarkában drazsírozott édeskömény is volt, amelyet a keleti világban szájfrissítőként is alkalmaznak. Az étkezőhelyeken a vendégek távozáskor szabadon fogyaszthatják a kijáratnál elhelyezett tálkából. A köménynek, az édesköménynek és az ánizsnak tejtermelést elősegítő hatása is van. Csipkebogyóval együtt szokták alkalmazni, mert fokozza annak jótékony hatásait.
A bürök (Conium maculatum)
„Összevissza beszéltek, hamisan esküdtek, szövetséget kötöttek, de mint a bürök a mező barázdáin, úgy sarjadzik ki az ítélet.” (Hós 10,4)
A bürköt (vagy más néven: foltos bürköt) sokan összetévesztik a petrezselyemmel. De aki a levelét (semmiképpen sem szabad kézzel) finoman eldörzsöli, érezheti, hogy nehéz, egérvizelet szaga van, amely a petrezselyem illatához semmiképpen nem hasonlítható. A bürköt szabad kézzel soha nem szabad megfogni, mert mérgező növény, és hatására a bőrön égési sérüléshez hasonló elváltozások jelentkezhetnek. A méreganyagok a bőrön keresztül is felszívódnak, és a konin egy centrálisan ható idegméreg. Figyelni kell kaszálás, fűnyírás közben, hogy amennyiben ilyet látunk, kizárólag kesztyűs kézzel, nagyon óvatosan távolítsuk el. A Szentírásban a bürköt az ítélettel, büntetéssel, halállal hozzák összefüggésbe. Találóan, mert a bürök érintése – nem beszélve a fogyasztásáról – már önmagában is halálos ítélet.
Gyógyfüvek alig egy karnyújtásnyira
Ha visszapillantunk az említett növények sorára, észrevehetjük, hogy számos gyógynövény országunkban is megtalálható, és legnagyobb részüket ma is sokrétűen hasznosítja a népi gyógyászat, a hagyományos orvoslás, a gyógyszer- és illatszeripar, de a kulináris világ is. Rengeteg gyógyhatású növény él a közvetlen közelünkben, mint például a borsmenta, a fodormenta vagy a lómenta, amelyeknek jótékony tulajdonságairól, tiszta lelőhelyeiről nagyszüleink és szüleink sokat tudnának mesélni. Érdemes körülnéznünk, újra fölfedeznünk és használnunk e csodálatos gyógynövényeket, amelyek révén nem csupán egészségünket és lelki békénket őrizhetjük meg, hanem közelebb kerülhetünk a természethez is, amelynek teremtettségünknél fogva eleve szerves részei vagyunk.
Orbán Júlia
