Francis Patrick Kenrick baltimore-i érsek az 1850-es években, alig három évtizeddel Seton halála után azt mondta az Egyesült Államokban élő, működő püspöktársainak: ,,Elizabeth Seton többet tett az amerikai katolikus egyházért, mint mi, püspökök együttvéve”. Ki ez a nő, az első amerikai földön született szent? Az itt olvasható, róla szóló esszé az America jezsuita magazin online változatában jelent meg, szerzője a lap főmunkatársa, James T. Keene.
Apám egyik kedvenc helye, ahová mindig ellátogatott, amikor New Yorkba, szülőhelyére visszatért, Manhattan alsó csücskében van, néhány méterre attól a helytől, ahol az ember felszáll a Staten Island-i kompra. Nem vonz annyi utazót, mint a komp, és a közeli Wall Street és a Financial District más, kicsit híresebb látnivalói is többeket vonzanak. De apám, ha tehetné, minden, a ,,Nagy Almá”-ban tett látogatás során megállna a Szent Elisabeth Ann Seton-kegyhelyen, a Rózsafüzér királynője-templomban.
Elizabeth Ann Seton nem volt ugyan kedvenc szentje apámnak, aki Morus Tamás rajongója volt, és valószínűtlenül lelkesedett (a nem kanonizált) Orestes Brownsonért is, de közel állt ehhez a szent nőhöz. Nem volt egyedül a rajongásával: Észak-Amerikában több mint 40 plébániát neveztek el a tiszteletére, pedig hivatalosan csak 49 éve szent (igaz, ez csupán egy szempillantás az egyház időszámításában). Elizabeth Ann Seton kiemelkedő alakja az Egyesült Államok katolikus egyházának.
Az 1774-ben Elizabeth Ann Bayley néven született Elizabeth Ann Seton egy neves New York-i orvos lánya, anyai ágon pedig egy episzkopális felekezetű pap unokája volt. 19 éves korában hozzáment William Magee Setonhoz, akitől öt gyermeke született. ,,A fiatal pár divatos New York-i helyeken lakott, Alexander Hamilton és Duncan Phyfe, a híres bútortervező otthonának közelében” – írta Regina Bechtle SC egy 2008-as America magazinban megjelent esszéjében. ,,Elkötelezett episzkopális hívőként John Henry Hobart tiszteletes prédikációit hallgatta a manhattani elegáns Szentháromság-templomban és a Szent Pál-kápolnában.” Bár a család kezdetben jómódú (első otthonuk a Wall Streeten volt), William hat fiatalabb testvérét befogadták, miután apjuk meghalt. Ezt követte a hajózási vállalkozásban bekövetkezett pénzügyi balszerencse, ami arra kényszerítette Williamet, hogy csődöt jelentsen, és a család egy időre Elizabeth apjához költözött. William tüdőbajban szenvedett, orvosai előírására Olaszországba utazott a házaspár a gyógyulás reményében, de William 1803-ban elhunyt.
Amíg Elizabeth az Egyesült Államokba való visszatérésére várt, közeli barátságot kötött William egykori barátjával és üzlettársával, Filippo Filicchivel és annak feleségével, Maryvel. Mindketten hívő katolikusok, és Filippónak ,,nagy álmai voltak a katolicizmus elterjesztéséről az Egyesült Államokban” – írja Raymond Schroth, S.J., egykori America-szerkesztő 2018-ban Catherine O’Donnell Elizabeth Seton című életrajzának recenziójában.
,,Még személyesen írt John Carroll püspöknek is, azt sugallva, hogy a gondviselés azért küldte Elizabeth-et Európába, hogy újra találkozhasson az isteni üzenettel, mert ő a hit terjesztésére kapott elhívást.”
Két évvel később New Yorkban Elizabeth belépett a katolikus egyházba. Ez nem tette őt népszerűvé a New York-i társadalomban, amely akkoriban túlnyomórészt protestáns volt.
A megélhetés érdekében szobákat adott ki, rövid ideig azt is fontolgatta, hogy a katolikus Québecbe költözik. Aztán találkozott egy francia szulpiciánus pappal, Louis William Valentine DuBourg SS-val, aki a baltimore-i Szent Mária Kollégium elnöke volt (korábban a Georgetown Egyetem elnöke volt, de a jezsuiták elküldték őt, nem voltak megelégedve pénzügyi gazdálkodásával; később Louisiana és a két Florida püspöke lett). DuBourg tervei között szerepelt, hogy a St. Mary’s College-ot a katolicizmus szellemi központjává teszi, az ország első katolikus szemináriumává, más oktatási intézményekkel összekapcsolva.
Az ő meghívására költözött Seton 1808-ban a Maryland állambeli Emmitsburgba, ahol iskolát alapított fiatal katolikus nők számára. Nem sokkal később Emmitsburgban megalapította a szegény gyermekek gondozására szolgáló vallási közösséget, a Szent József Irgalmas Nővéreket. Ez volt az Egyesült Államokban alapított első női kongregáció. Öt éven belül a rend gyökeret vert Philadelphiában, három évvel később pedig New Yorkban kezdtek iskolákat és szociális segélyszervezeteket alapítani. Négy évvel később, 1821-ben, Elizabeth Ann Seton halála évében kongregációja már több mint 60 nővért számlált, akik három különböző egyházmegyében működtettek iskolákat, menhelyeket és árvaházakat.
Iskoláik az amerikai egyházi iskolarendszer alapjává váltak; kórházaik egész egészségügyi rendszerré fejlődtek; tanúságtételük és szolgálatuk fiatal nők ezreit vonzotta a következő két évszázadban, bírta arra, hogy csatlakozzanak hozzájuk.
Három évtizeddel halála után Francis Patrick Kenrick baltimore-i érsek azt mondta az Egyesült Államokban élő püspöktársainak: ,,Elizabeth Seton többet tett az amerikai egyházért, mint mi, püspökök együttvéve”.
Ahogy Stephen Adubato az év elején Amerikában megjegyezte, Seton élete sosem volt könnyű. Depresszióban, öngyilkossági gondolatoktól szenvedett, számos családtagját és barátját vesztette el. Nem ok nélkül nevezik őt ,,a gyász védőszentjének”. Életrajzírója, Catherine O’Donnell megjegyzi: ,,Elizabeth Seton elmélkedése a halálról nem volt egyedülálló; a halandóság volt az a talaj, amelyből a teológiák és filozófiák mindig is kinőttek, és a tizennyolcadik században a halál olyan általános volt, mint a piszok”.
Életének és írásainak vizsgálata után XII. Piusz pápa 1940-ben megnyitotta Seton szentté avatásának ügyét. 1963-ban boldoggá, 1975-ben pedig VI. Pál pápa szentté avatta, és ezzel ő lett az első szent, aki a mai Egyesült Államok területén született. Rómában tartott szenttéavatási szertartásán a pápa megjegyezte, hogy különleges helyet foglal el az amerikai történelemben: ,,Elizabeth Ann Seton igazi amerikai szent. Mindannyian különös örömmel mondjuk ezt, és azzal a szándékkal, hogy tiszteljük azt a földet és azt a nemzetet, amelyből a szentek naptárának első virágaként kihajtott. Elizabeth Ann Seton teljes mértékben amerikai volt! Örüljetek a dicsőséges leányotokért! Legyetek büszkék rá. És tudjátok, hogyan őrizhetitek meg gyümölcsöző örökségét.”
James T. Keene
Forrás: America jezsuita magazin
Fordította Bodó Márta
