A Főtér 23 néven futó, a Kolozsvári Magyar Napok szerves részét képező főkonzulátusi rendezvények sorában a hétfőn délután a vallásturizmus lehetőségeiről esett szó, és sok izgalmas, értékes, megfontolandó ötlet vetődött fel.
A házigazda, Grezsa Csaba kolozsvári magyar főkonzul üdvözölte a kerekasztal meghívottait: Nacsa Lőrinc magyar országgyűlési képviselőt, vallásturisztikáért felelős miniszteri biztost, Érszegi Márk Aurélt, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciai főtanácsadóját és Veres Steliant, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség gazdasági igazgatóját, valamint a beszélgetést moderáló Koncz Attila újságírót.
Egyházaink, hitünk, nyelvünk és kultúránk alapvető módon járultak hozzá megmaradásunkhoz – mondta az elsőként megszólaló Nacsa Lőrinc. Vallási örökségünk helyszíneit, a különféle kultikus helyeket a magyarság szellemi, lelki erőműveinek nevezte. Fontos, hogy legyen egy közösség, aki ezeket a helyeket belakja, gondozza. A cél, hogy az idelátogató zarándokok, turisták hitükben, identitásukban, elkötelezettségükben erősödjenek, úgy kellene kilépjenek a meglátogatott templom, zarándokhely, közösségi tér kapuján, hogy „kicsit többek lettek, mint amikor ideérkeztek”, mondta a politikus.
Veres Stelian reagált is a felvetésre és elmondta: „A turisták, a zarándokok érkezésére Gyulafehérváron lehetőségként tekintünk: esélyként arra, hogy megmutassunk valamit a történelmünkből, és átadjunk valamit a hitünkből is”. Gyulafehérváron kispapok várják, kalauzolják az érkezőket a székesegyházban, hasonlóan a jezsuita kezdeményezésként működő ,,élő kövek” egy olyan program, amellyel például a kolozsvári piarista templomban találkozhatnak az érdeklődők. Mindkét esetben az a lényeg, hogy a történelmi, kulturális tények közlése mellett a tárgyak, képek, kövek mögött rejlő élő hit, hittel teli szimbolika révén valami többet, spirituális útravalót is kapjanak a látogatók.
Mivel Érszegi Márk Aurél korábban a Szentszék melletti magyar diplomáciai testületben tevékenykedett, a kérdező olaszországi példákról faggatta. „Az olaszok esetében a vallás és identitás mély kapcsolata valóban fennáll; van is egy kifejezés erre: a kampanilizmus. A campanile, azaz a templom tornya identitás-meghatározó erővel bír az olaszok számára, akik amúgy elsősorban nem is annyira a tágabb nemzethez, hanem a saját régiójukhoz, szűkebb pátriájukhoz kötődnek elsősorban” – magyarázta a diplomata. Majd arra hívta fel a figyelmet: a vallási turizmus globális jelenség, a zarándok és vallási turista között pedig különbség van.
Nacsa Lőrinc azt emelte ki hogy közösségeinknek van mit fejlődniük, tanulniuk az élmény-központú vallásturizmus tekintetében. Bár az olaszok sem tökéletesek ebben, lehet tanulni tőlük is. Nekünk mindezt „le kell fordítanunk magyarra”, azaz nem mintákat kell átvennünk, hanem a mi helyszíneinken az ottani közösségnek, annak a sajátos lelkületének kell megmutatkoznia.
Érszegi Márk Aurél szerint a zarándok, a vallási helyszín iránt érdeklődő turista egyrészt azt keresi, amit ismer, amit a saját lelkiségébe be tud illeszteni, másrészt azt, amit még nem ismer, ami az adott hely specialitása, s amit még nem ismer. Magyarországon, Erdélyben nincsenek olyan nagy tömegeket vonzó kegyhelyek, mint Lourdes és Fatima, vannak ellenben olyan sajátosságaink, mint a kommunista ellenállás jelképei, Mindszenty bíboros, Márton Áron. Az ő történeteik megérintik az embereket, a hozzájuk kötődő helyek vallásturisztikai szempontból is értelmezhető célpontok – tette hozzá.
Veres Stelian elmondta, Gyulafehérváron sok lehetőség van Márton Áronnal találkozni: szobra a püspöki palota udvarán, síremléke a székesegyházban, emlékszobája látogatható. Ugyanakkor igyekeznek bővíteni a lehetőségeket: az alvinci születésű Pongrácz István szentté avatott vértanú nyomában járva is sok helyi szépséget fedezhetnek fel az ide látogatók.
„Megvannak a kincseink, tette hozzá Érszegi Márk, de történetet kell mögéjük tenni, amit a külföldi is meg tud érteni”, magával tud vinni. Ezt aztán további elemekkel lehet kiegészíteni, helyi specialitásokkal: a hely sajátos étkeivel, süteményeivel, boraival…
A tartalmas és inspiráló beszélgetés folytatását Koncz Attila javaslatára máris tervezik. Addig pedig a felvetett ötleteket továbbgondolva, fejlesztve máris van mit dolgozni azon, hogy hírünk menjen a nagyvilágba.
Fotó: Magyarország kolozsvári főkonzulátusa, Bodó Márta
