Jézus szívének ünnepén Isten emberszeretetét ünnepli egyházunk, ez a szeretet abban érte el csúcspontját, hogy Jézust, egyszülöttjét adta Isten a világnak. Az ünnep úgynevezett mozgó ünnep: az úrnapja nyolcadát követő péntekre esik. Sokfelé megünneplése szombaton, vasárnap szerveződik.
Bár a Jézus szíve-tisztelet a 17. századhoz köthető, Alacocque Szent Margit látomásaihoz (1673–1625), a kultusz nyomai a középkorban már felbukkannak, különösen a német misztikusoknál (1250-1350). Elmélkedésük anyaga az Énekek éneke, úgy értelmezve, hogy az egyház Krisztus jegyese. A tisztelet ikonográfiájának első jelentős magyar barokk emléke pedig a tihanyi bencés templom oltára (1750), a márianostrai egykori pálos templom oltárképén Jézus hatalmas szívéből kereszt nő ki, jelképezi a szeretetből vállalt halált. Az ünnep dogmatikai megalapozása a Szentírásra megy vissza, valamint a hagyomány adataira támaszkodott. Jézus kereszten átszúrt szíve a megváltó szeretet szimbóluma, és már Szent Pál arról beszélt, hogy ne szomorítsuk meg Isten lelkét.
Jézus szíve-búcsút és városközi engesztelő szentmisét tartottak Nagyváradon
Fiedler István nagyváradi megyés püspök szorgalmazására az 1930-as években lendült fel Jézus Szentséges Szívének tisztelete, a nagyváradi Barátok templomában azóta minden évben városközi engesztelő szentmisét tartanak.
A nagyvárad-olaszi Barátok templomában tartották a Jézus Szentséges Szíve városközi engesztelő búcsú ünnepét. A szentmise szónoka Kurilla Gábor szilágysomlyói plébános volt.
Csíkmenaság
Jézus Szentséges Szívének ünnepén búcsút tartottak a pottyandi haranglábnál, immáron másodszor. Istennek legyen hála!
Búcsú a Jézus Szíve-kilátónál
A Gordon-hegyen lévő Jézus Szíve-kilátó Farkaslaka községhez tartozik. Idén tizedik éve, hogy az időjárástól függetlenül búcsút és zarándoklatot szerveznek a kilátóhoz a bogárfalviak. A Kelet-Európa legmagasabb Krisztus-ábrázolásának számító alkotás búcsújára nemcsak a községből, hanem egész Udvarhelyszékről érkeznek a hívek, évről évre nő a zarándokok száma. A Hargita Népe adott hírt arról, a kilátóhoz vezető út jó állapotban van, az első fél kilométeres szakaszt aszfaltréteg borítja, tovább kövezett mezei út vezet fel. A bogárfalvi búcsút az ünnepet követő szombaton, idén június 17-én tartották. Benedek Sándor székelyszentléleki és bogárfalvi plébános elmondta: egyetlen évben nem tudták a hegyen megtartani a rossz idő miatt a szentmisét, akkor a bogárfalvi templom és környéke szolgált a keresztúti ájtatosság és a búcsús szentmise helyszínéül. Az ünnepre gyalogos zarándoklat indult 9 órakor Bogárfalváról, az ünnepi szentmise 12 órakor kezdődött, előtte egy órával keresztúti ájtatosságot tartottak. A szentmise szónoka Szász János pápai káplán, tb. kanonok, nagyenyedi plébános volt. Arra biztatott: minden elesés, botlás után próbáljunk felállni, forduljunk Jézushoz, kérjük irgalmát, mert ő az irgalmával felemel. A Jézussal való kapcsolatot páros tánchoz hasonlította: életünk páros táncát Istennel járjuk, ha ő vezet, ha elfogadjuk a vezetését, ha rábízzuk magunkat, életünket, biztosak lehetnek a lépteink, ő nem visz tévedésbe.
