Becsületkassza – nem feltétlenül elterjedt értékesítési mód ez mifelénk, de a gyergyószentmiklósi Csizmadia család már évek óta sikeresen működteti, hogy az általuk szeretettel megtermelt biozöldségek mindig frissen gazdára találjanak. Ők őszintén bíznak a vásárlókban, a vásárlók pedig feltétel nélkül bennük – ez ilyen egyszerű, mégis rendkívül mély emberi és hitbeli alapokon nyugvó igazság. A föld nem piszok, hanem az élet bölcsője, Isten áldásának hordozója. A zöldségeskertjükből egy közösség nőtte ki magát, akiknek összetartása a kölcsönös bizalmon alapul.
A rohanó, gyanakvással és sokszor önzéssel teli világban a bizalom igazi kinccsé vált – a Csizmadia család kapujában lévő kis polcok nemcsak friss zöldségeket rejtenek, hanem valami sokkal fontosabbat: a felebaráti szeretetbe és a becsületbe vetett megingathatatlan hitet. A vegyszermentes gazdálkodás kulisszatitkai mellett egy olyan életformába is beleláthattunk, amely a teremtett világ iránti alázatból és a mindennapi hálaadásból is táplálkozik.
Fontos a teremtett világ védelme
A családban a szülők, nagyszülők eddig is maguk termelték meg a zöldséget, a föld szeretete és megmunkálása nem volt idegen a fiatal házaspár életében, azonban többévi külföldi munkavállalás után hazatérve döntöttek úgy, hogy a megszerzett tapasztalatokat itthon kamatoztatva vegyszermentes zöldségtermesztésbe kezdenek, így született a Csizmadia-Bio-Tanya.
„2016-ban mentünk Svájcba dolgozni, hogy elkezdhessük a közös életünket, megalapozzuk a jövőnket. Az első évben egy gyümölcsösben voltunk, de nem vált be, váltanunk kellett. Így találtuk meg azt a biogazdaságot, ahol aztán öt évet dolgoztunk, és a mindennapi munka során tetszett meg igazán a vegyszermentes zöldségtermesztés. A saját bőrünkön tapasztaltuk, mekkora és milyen lényegi a különbség a vegyszerezett és a tiszta, biozöldségek között. Eldöntöttük, hogy itthon csak biozöldségek termesztésével fogunk foglalkozni” – mesélte a kezdetekről Csizmadia Tímea, aki a felszegi Munkás Szent József-plébánia titkárnőjeként is tevékenykedik.
A fiatal, kétgyerekes édesanya a kezdeti nehézségekről, a bizonytalanságokról is szólt, de mint mondta: a Teremtő Isten mindvégig hűséges munkatársuk volt és maradt a mindennapi kenyér – ez esetben a mindennapi egészséges zöldség – előteremtésében. „Folyamatosan tanuljuk a türelmet, hiszen a természet nem siettethető. Minden évben vannak kisebb-nagyobb nehézségek, de mindezek ellenére hihetetlenül jó érzés, hogy olyan zöldséget tudunk adni, amiről biztosan tudjuk, hogy tiszta és egészséges. Jó érezni azt a mindennapokban, hogy ebben a küzdelemben nemcsak ketten vagyunk a férjemmel, hanem fentről, a Gondviselés által láthatatlanul segítik a munkánkat. Ez számunkra nagyon nagy dolog, ebből merítünk erőt a folytatáshoz” – mondta a fiatal édesanya.
A biogazdálkodás nem csupán egy jövedelmező piaci rés megtalálását jelenti, hanem a teremtésvédelem gyakorlati megvalósítását is: „Kiemelten fontos számunkra a teremtett világ védelme, a ránk bízott föld tisztelete. Igyekszünk tudatosan nem túlságosan kihasználni a természetet, mert a termőföldet is kell hagyni pihenni, ugyanúgy, ahogyan mi magunk is megpihenünk vasárnaponként. Ha vegyszerezzük a földet, az kinek jó? Senkinek. Számunkra elsődleges a magunk, a gyerekeink, a tágabb családunk, és most már a hűséges vásárlóink egészsége is. Felelősséggel tartozunk.”
Kölcsönös bizalom, megbecsülés
A becsületkassza alapja a felebarát felé tanúsított feltételezett jóindulat. Ez az egyszerű rendszer egyfajta mindennapos bizalmi vallomásnak is tekinthető a közösség tagjai között. Nem áll ott senki, aki ellenőrizné a pénzt, nincsenek biztonsági eszközök – csak az emberi lelkiismeret és a kölcsönös megbecsülés. „Mi szívből bízunk a vásárlóinkban, ők pedig teljes mértékben bíznak bennünk, mégpedig abban, hogy valóban olyan zöldséget adunk ki a kezünkből, ami nem volt vegyszerrel kezelve. A Svájcban már nagyon régóta jól működő becsületkasszás vásárlás teljes egészében a bizalmon alapszik. Az emberek bíznak bennünk. Ez óriási felelősség, hiszen mi táplálékot, az életben maradáshoz szükséges forrást kínálunk nekik” – mesélte Tímea, és a tapasztalatokról szólva elmondta, hogy a harmadik éve működő becsületkasszában az első évben mindössze két lej hiányuk volt, ami elhanyagolható a sok becsületesen kifizetett zöldség mellett, talán csak a pontatlan számolás, nem pedig a rosszindulat eredménye volt.
Láthatatlan szövetség és közösségformálás
A Csizmadia család kapuja előtt húzódó kis zöldségespont az évek során sokkal többé vált, mint egy egyszerű árusítóhely: valódi találkozási ponttá alakult.
„Hála Istennek nagyon jók a visszajelzések, szeretik az emberek ezt a formát. Vannak olyan családok, akik a legelső évtől kezdve rendszeresen visszajárnak hozzánk. Nagyon jó lehetőségnek tartják, hogy maguk választhatnak, és nem kell mereven a nyitvatartási programhoz igazodniuk. Egy templomi közösséghez hasonlóan a becsületkassza is egy mély, szinte láthatatlan szövetséget, hidat hoz létre az emberek között, közösségformáló ereje is van. Jó megtapasztalni, hogy a kapunk előtt rendszeresen találkoznak az emberek, megállnak, elbeszélgetnek egymással. Sőt, vannak már olyan nagyobb gyerekek is, akik szinte minden héten visszajárnak: biciklikkel jönnek, bandáznak, együtt nevetgélnek a polcok előtt, miközben kiválasztják, amiért éppen küldték” – világított rá Tímea a kezdeményezés egyik hozadékára.
A megerősítő visszajelzések sem maradnak el a vásárlók részéről. Gyakran érkezik üzenet telefonon, de sokan személyesen is megköszönik a gondosan nevelt finomságokat. Olyan is előfordult, hogy a gyergyói biozöldségekből messze földre, külföldre is vittek. „Ezek a gesztusok jólesnek, valósággal melengetik a lelkemet. Azt igazolják, hogy a nehéz kétkezi munkánkat értékelik a körülöttünk élők, és folyamatosan biztatnak minket. Mert be kell vallani, a mezőgazdaság nem egyszerű műfaj. Időnként feltevődik a kérdés az emberben, hogy van-e értelme, csináljuk-e ezt még tovább? De a visszajelzések után a válasz mindig egyértelmű: Persze hogy folytatjuk, hiszen feladatunk van ezzel!”
Kitartani, folyamatosan tanulni és hálás lenni
A családfő, Csizmadia Szilárd kistermelő az idei esztendőtől kezdve szintén a szomszédos plébánián vállalt szolgálatot, harangozó és gondnok. A szolgálat mellett azonban ő irányítja a családi zöldségest is. Több fóliaházban és szabadföldön gazdálkodnak a rokonok és segítők támogatásával. Beszélgetésünk alatt is folyamatosan érkeztek a vásárlók a kapuba, Szilárd pedig egy pillanatra sem állt meg: miközben velünk váltott néhány szót, folyamatosan töltötte fel a kiürülő polcokat a frissen szedett áruval.
Amikor arról kérdeztük, mit tanácsolna azoknak, akik ma zöldségtermesztésbe szeretnének kezdeni, röviden üzent: „Mindenekelőtt legyen rengeteg kitartásuk! Mert a föld mellett meg kell tanulni, hogy egyik év nem olyan, mint a másik, a természet kiszámíthatatlan. Folyamatosan kell tanulni az új módszereket, alázattal figyelni a föld szavát, rendületlenül bízni Istenben, és minden helyzetben, a legkisebb termésért is szívből hálásnak lenni.”
A Csizmadia családban a kisgyerekek sem idegenkednek a termőfölddel való érintéstől, igaz, még kicsik, de már örömmel játszanak a veteményesben. A szülők számára pedig egyáltalán nem jelent problémát, ha a nagy munka közepette a kicsi kezek vagy ruhák sárosak, földesek lesznek. Hiszen tudják: a föld nem piszok, hanem az élet bölcsője, Isten áldásának hordozója, amelyből – ha kellő bizalommal, becsülettel és hálával gondozzuk – mindig tiszta, tápláló élet sarjad.
Az írás megjelent a Vasárnap 2026/43-44. számában.
