„Ne hajoljatok meg semmi előtt, ami nem képes életet adni nektek!” – buzdította Leó pápa az argentin fiatalokat november 10-én, kedden este Buenos Airesben, a Spanyolok emlékművénél tartott imavirrasztáson. A szentatya arra hívta őket, hogy őrizzék meg Istentől kapott szabadságukat, ne féljenek újrakezdeni, és váljanak Krisztus szeretetének tanúivá a világban. Beszédének középpontjában Ferenc pápa ismert felhívása állt: „Mindenkit, mindenkit, mindenkit!”
A fiatalok gyertyáinak lángjából kiindulva XIV. Leó pápa Jézus szavait idézte: „Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön” (Lk 12:49). Ez a Szentlélek által közvetített szeretet tüze, amely megtisztítja a szívet, és képessé tesz a szeretetre. A szentatya Dániel próféta könyvének (vö. 1:3-7, 17-20; 2:49; 3:1-93) három fiatalját, Hananját, Azarját és Misaélt állította példaként a jelenlévők elé. Ők nem voltak hajlandók meghajolni Nabukodonozor király aranyszobra előtt, még akkor sem, amikor ezért tüzes kemencébe vetették őket.
Ne engedjétek, hogy bármi elvegye szabadságotokat!
A pápa figyelmeztetett, hogy ma is léteznek bálványok, amelyek behódolást követelnek: a mindenáron elérendő siker, a pénz, a külső megjelenés megszállott hajszolása, a népszerűség és a korlátlan élvezetkeresés. Külön megemlítette a közösségi médiában történő megalázást, a pornográfiát és a függőséget okozó szereket. Felidézte Agustín tanúságtételét, aki a függőségből való felépüléséről beszélt, és kijelentette: „Ma szilárdan állok”. „Ti is arra kaptatok meghívást, hogy szilárdan álljatok korunk bálványaival szemben. Ne hajoljatok meg semmi előtt, ami nem képes életet adni nektek. És ha valaha elestek, álljatok fel újra. Ne engedjétek, hogy bármi vagy bárki elvegye tőletek az Istentől kapott szabadságotokat.”
Mindenki Krisztus felé, mindenki Krisztussal, mindenki Krisztushoz hasonlóan
Ferenc pápa 2023-as lisszaboni ifjúsági világtalálkozón elhangzott szavait idézve XIV. Leó pápa három gondolat köré építette beszédét: mindenki Krisztus felé, mindenki Krisztussal, mindenki Krisztushoz hasonlóan. Először azokhoz fordult, akik eltávolodtak az Egyháztól, vagy csalódást és sebeket hordoznak magukban. „Mindannyiótoknak van helye az Egyházban, kérdéseitekkel, sebeitekkel és történetetekkel együtt. Ez a ti otthonotok is” – hangsúlyozta. „Bárki is vagy, és bármit is tettél, Jézus Krisztus ismer téged, szeret téged, és azt akarja, hogy közel légy hozzá.”
Leó pápa arra emlékeztetett, hogy senki sem került olyan mélyre, ahonnan Krisztus ne tudná felemelni. Arra kérte a keresztény közösségeket, hogy mindig tartsák nyitva kapuikat a keresők és a szenvedők előtt, valamint türelmesen kísérjék el azokat, akik Istent keresik. A három ifjú történetéhez visszatérve rámutatott, hogy Isten nem hagyta magukra őket a tüzes kemencében. Itt találjuk a második kifejezést: mindenki Krisztussal. Krisztus ma is velünk van a megpróbáltatásokban, és szeretete képes megszabadítani a bűn rabságából. „Krisztus úgy szeret bennünket, amilyenek vagyunk, de szeretete túl nagy ahhoz, hogy a bűn foglyai maradjunk.” Engedjétek, hogy Krisztus átalakítson benneteket – buzdította a fiatalokat a pápa. A szentatya a megtérés, a szentgyónás, az imádság, az Evangélium olvasása és az Eucharisztia fontosságát hangsúlyozta.
A tüzes kemencében a három fiatal énekelni kezdett – utalt Leó pápa a bibliai történetre. Szeretem azt gondolni, hogy ez az ének a mai napig folytatódik, és hogy minden nemzedék hozzáadhatja a saját hangját. Milyen csodálatos lenne, ha minden tettünk dicsőítéssé válhatna! Talán ma így énekelhetnénk: Művészet és kultúra, áldjátok az Urat! Játék és sport, áldjátok az Urat! Tudomány és technológia, áldjátok az Urat! Közösségi média és képernyők, áldjátok az Urat! Zene és labdarúgás, áldjátok az Urat! Áldja az Urat minden, ami létezik, és dicsőítse Őt énekekkel mindörökké!
A történet elején Nabukodonozor megparancsolta mindenkinek, hogy boruljon le a szobra előtt. A végén viszont ezek a fiatalok arra hívtak mindenkit, hogy áldják az Urat. A királynak fenyegetésekre volt szüksége ahhoz, hogy az emberek meghajoljanak; a fiatalok pedig – akiknek a hitükön kívül semmilyen más hatalmuk nem volt – az egész világegyetemet arra hívták, hogy osztozzon örömükben. Így jutunk el a harmadik „mindenkihez”: mindenki, aki olyan, mint Krisztus.
Legyetek szentek, és vigyétek el Krisztust másokhoz!
Beszéde harmadik részében XIV. Leó pápa arra buzdította a fiatalokat, hogy kövessék Jézus példáját, aki megmosta tanítványai lábát. „Azt szeretném kérni tőletek ma este: legyetek szentek!” A szentek is ismerték saját gyengeségeiket, de Isten kegyelme volt az, amely átformálta életüket, és megtanította őket szeretni. Jézus megmutatta nekünk az utat: „Ahogyan én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást” (Jn 13,34). E „ahogyan” mögött egy olyan kép rejlik, amelyet sosem szabad elfelednünk: Jézus, amint tanítványai előtt térdelve megmossa a lábukat. Mindenek Ura mindenki szolgájává lett – mutatott rá Leó pápa.
A szentatya hangsúlyozta, hogy az életszentség a mindennapi szeretet konkrét cselekedeteiben valósul meg: az éhezők megsegítésében, az otthontalanok befogadásában, a betegek meglátogatásában és a magányosok vigasztalásában. „Életetek váljon az Evangélium lapjaivá, amelyeket az irgalmasság tintájával írtak, hogy akik találkoznak veletek, felismerhessenek bennetek valamit Jézus szeretetéből és öröméből.” A pápa az emmauszi tanítványok példáját idézve emlékeztetett arra, hogy a feltámadt Krisztussal való találkozás örömét nem tarthatjuk meg magunknak. „Menjetek városaitokba és falvaitokba, minden szegletbe és minden perifériára. Akik távol érzik magukat Istentől, rajtatok keresztül fedezzék fel, hogy Krisztus keresi őket.”
A találkozó végén XIV. Leó pápa megáldotta azt a keresztet, amely a fiatalok közösségeit járja majd, és a Lujáni Szűzanya oltalmába ajánlotta őket. „Mindenki Krisztus felé, mindenki Krisztussal, mindenki Krisztushoz hasonlóan! Menjetek és hirdessétek!” – zárta beszédét a szentatya.
Forrás: Somogyi Viktória / Vatican News
