Vörös és fehér mártírok − Kerekasztal-beszélgetés és kiállítás a kommunizmus áldozatairól

0
590
Fotók: Vatican News

A Római Magyar Akadémián a kommunista diktatúra áldozatait, szentéletű magyarokat bemutató kiállítás nyílt május 15-én. Az áldozatokról előadásokkal és kerekasztal-beszélgetéssel emlékeztek meg. A rendezvényt Magyarország Szentszéki Nagykövetsége szervezte.

A kezdeményezés hátterében az áll, hogy Ferenc pápa április végi magyarországi látogatása során sokat beszélt a szentek példájáról. Május 3-án pedig az általános pápai audiencián összegezve magyarországi tapasztalatait, megállapította, hogy a magyar nép hitét tűzben próbálták meg. Ez különösen igaz a 20. századra, amikor az ateista keresztényüldözés következtében sok egyházit és világit öltek meg vagy fosztottak meg szabadságától. Ahogy fogalmazott: „miközben a hit fáját megpróbálták kivágni, a gyökerek érintetlenek maradtak: megmaradt egy rejtőző, de élő, erős egyház, az evangélium erejével.” A gyökerek között ott vannak a szentek, akik arra emlékeztetnek bennünket: Krisztus a jövőnk! Ehhez kapcsolódott az a történelmi dátum is, mely szerint Mindszenty József bíboros hercegprímást épp 75 éve, 1948. december 26-án tartóztatták le koholt vádakkal. A rendezvény címe összefoglalóan: Vörös és fehér mártírok. Szentéletű személyek a kommunista diktatúra szorongattatásában volt.

A több mint 70 fős, elsősorban diplomatákból, egyháziakból és a tudományos élet képviselőiből (főként történészekből, levéltárosokból) álló érdeklődő közönséget Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet köszöntötte, majd Fabio Fabene érsek, a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériumának titkára mondott megnyitó beszédet a 20. századi mártírokról. Kiemelte Mindszenty József személyét, rámutatott tanúságtételére, mélységére, melyet már VI. Pál pápa is elismert.

Az első előadó, Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány képviselője a folyamatban levő magyar kanonizációs eljárásokról beszélt, melyből 16 van jelenleg, melyek közül 12 kapcsolódik a kommunista egyházüldözéshez. Kiemelte továbbá Mindszenty József alakját, élő tiszteletét, melyet az is bizonyít, hogy 2022-ben létrehozták a zalaegerszegi Mindszentyneumot.

A második előadó Irynej Bilyk ukrán görögkatolikus püspök volt, aki tanúságot tett arról, hogy titokban szentelt papként, majd püspökként hogyan élte meg a Szovjetunióban hivatását. Megemlítette például, hogy édesanyja sem tudta halálakor, hogy fia már hat éve pap.

Ezt követően a két előadó és Jan Mikrut, a Pápai Gergely Egyetem professzora, a közép-kelet-európai kommunista egyházüldözés szakértője részvételével és Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet moderálásával kerekasztal-beszélgetés tartottak. Ennek keretében szélesebb kontextusban, a magyarokon kívül a románok, szlovákok, lengyelek, albánok, kelet-németek példáján keresztül láthatott rá az egyházüldözés természetére a hallgatóság.

Végül Tóth Krisztina vatikáni levéltári delegátus vázolta a Magyarország Szentszéki Nagykövetsége, a Vatikáni Magyar Levéltári Kirendeltség, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Mindszenty Alapítvány és a Mindszentyneum szakmai közreműködésével elkészült vörös és fehér mártírokról szóló roll-up kiállítást és a Mindszentyről szóló tablókiállítás koncepcióját, majd megnyitotta azokat.

Kiállítás a vörös és fehér mártírokról

Egy egyházüldözésről szóló általános áttekintést követően – ami vázolja a fokozatos taktikát az egyház megsemmisítésére – onnan indul, hogy a szovjet csapatok bevonultak Magyarországra, ugyanis ez volt a kommunista ideológia által fémjelzett korszak nyitánya. Az ő tombolásuknak esett áldozatul Apor Vilmos győri püspök, aki a rezidenciáján rejtőzködő hölgyeket védte a szovjet katonák elől és Bódi Mária Magdolna, a munkáslány, aki védelmezte tisztasági fogadalmát, a keresztény hitet és erkölcsöt. Ők ketten láthatók az első életrajzokat bemutató roll-upon. Ezt követően a hét ferences mártírt, és közülük hosszabban azt a négyet mutattuk be, akik a kommunizmus áldozatai lettek – az egyházat és képviselőit lejárató koncepciós perekben.

Végül pedig hat vörös és hat fehér mártírt ismerhetnek meg az érdeklődők tematikus csoportosításban három-három roll-upon. A vörös mártírok közül az első roll-upon „merénylet áldozatai”-ról olvashatunk – Brenner Jánosról, a fiatal papról, akit miközben az oltáriszentséget vitte megölték és Romzsa Tódor munkácsi görögkatolikus püspökről, akit szintén megöltek, mert megtartotta a Róma iránti hűségét. A második a „titokban a lelkek üdvéért” címet kapta, hiszen a titokban püspökké szentelt Bogdánffy Szilárdot és az államvédelemhez sorkatonai szolgálatra behívott munkásfiatalokkal titokban levelezést folytató szalézi szerzetes testvért, Sándor Istvánt mutatja be. A harmadik roll-up címe: „ítélet nélkül vagy ítéletre várva”, hiszen Meszlényi Zoltán esztergomi érseki helynököt ítélet nélkül tartották fogva, míg Scheffler János szatmári püspök ügyének tárgyalását várva hunyt el.

A fehér mártírokat ugyanígy három téma köré csoportosítottuk: akik az ifjúság nevelésével foglalkoztak, köztük Tabódy István a papneveléssel, Lénárd Ödön a laikus ifjúsággal. A második roll-upon politikusok sorsa olvasható: Esterházy János börtönben hunyt el, zárkatársai életszentségéről vallottak. Slachta Margit pedig aktívan kiállt a katolikus iskolák államosítása ellen, menekülnie, emigrálnia kellett és külföldön hunyt el. Végül, az utolsó roll-up a „szenvedés gyümölcsei” címet kapta, hiszen mindkét rajta szereplő személy, Oloffson Placid OSB és Endrédy Vendel is, úgy érezte, hogy a szenvedés által gazdagodott, így tudta Istennek megfelelően szolgálni embertársait. Endrédy Vendel O.Cist így nyilatkozott: „Nem adnám oda a hatévi börtönélet szenvedéseit semmi földi kincsért. Valami óriási értéktöbbletet kaptam. Nem tudok haragudni senkire bántóim, kínzóim közül. Szeretek értük imádkozni úgy szívből, igazán.”

A mártírok között a legtöbb a jelenlegi Magyarország területén élt és alkotott, azonban a kiállítás bemutatja azoknak a mártíroknak a példáját is, akik Nagy-Magyarország területén születtek és munkálkodtak.

A folyosón a számos magyar mártír között ellépkedve jutunk be a második kiállító részbe, ahol Mindszenty Józsefről, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából a Mindszenty Alapítvány és Magyarország Szentszéki Nagykövetsége által készített korábbi tablókiállítás tekinthető meg. A címe: Fidelissimus pastor. Pastore fidelissimo nei tempi della tribolazione. Kronológiai elv mentén kalauzol el minket olasz nyelven Mindszenty József élettörténetén, jól megválasztott idézetekkel, számos képpel. (Tóth Krisztina)

Mindkét kiállítás a Collegium Hungaricum, Róma (Római Magyar Akadémia) épületében tekinthető meg ingyenesen május 26-ig.

Forrás: Vatican News