Georg Gänswein érsek, az elhunyt XVI. Benedek emeritus pápa személyi titkára a Vatikáni Rádió német szerkesztőségének adott interjút; az utolsó napokról, órákról, Joseph Ratzinger életéről, teológiájáról, tanításáról kérdezték. Az interjú néhány lényeges gondolatát gyűjtöttük össze.
Rendszerint az ágya előtt imádkoztuk a Laudest, a reggeli imádságot. Aznap reggel is mondtam a szentatyának: „Csináljuk úgy, mint tegnap, én hangosan imádkozom, Ön pedig lélekben társul hozzám”. Valójában már nem volt lehetséges, hogy hangosan imádkozzon, nagyon nehezen lélegzett. Ekkor egy kicsit felnyitotta a szemét – megértette a kérdést – és bólintott a fejével. Így kezdődött. Nyolc óra tájban egyre nehezebben kezdett lélegezni. Jelen volt két orvos, Polisca doktor és az újraélesztés szakorvosa, akik azt mondták nekem: „Attól tartunk, most jön az idő, amikor meg kell vívnia az utolsó harcát a földön”. Behívtam az ott szolgáló szerzetesnővéreket (memores), Brigida nővért is, mondtam nekik, hogy jöjjenek, mert már eljött az agónia ideje. Ekkor magánál volt a pápa. Már korábban előkészítettem a haldoklók mellett mondott imákat és körülbelül 15 percig együtt imádkoztunk, miközben XVI. Benedek egyre nehezebben lélegzett és mindinkább látszott, hogy már nem tud rendesen lélegezni. Ekkor ránéztem az egyik orvosra és megkérdeztem tőle: „Elkezdődött a haláltusája?”, mire azt mondta: „Igen, elkezdődött, de nem tudjuk, meddig tart”. Ezután mindenki csendben imádkozott, majd 9 óra 34-kor vett utoljára levegőt. Mi tovább imádkoztunk, de már nem a haldoklókért, hanem a halottért imádkoztunk. Imánkat az „Alma Redemptoris Mater”, az „Üdvözítőnk Édesanyja” Mária-himnusz eléneklésével zártuk.
„Azonnal hívom Ferenc pápát, ő tudja meg legelőször.” Felhívtam, és azt mondta: „Azonnal jövök.” Aztán eljött, bekísértem a hálószobába, ahol az emeritus pápa meghalt, a többieknek pedig azt mondtam: „Menjetek ki.” Ferenc pápa köszöntötte az elhunytat, széket kínáltam neki, ő pedig leült az ágya mellé, és imádkozott. Majd áldását adta és búcsút vett tőlünk. Ez 2022. december 31-én történt.
Karácsony nyolcadában, kedvelt liturgikus időszakában hunyt el, miként egykor elődje, Szent Szilveszter pápa, Konstantin császár uralkodása idején. Azon a napon választották meg őt, amikor egy elzászi német pápára, IX. Leóra emlékezünk, és aztán egy római pápa, Szent Szilveszter emléknapján halt meg.
A Vatikáni Rádió német szerkesztőségének adott interjújában Georg Gänswein érsek, az elhunyt XVI. Benedek emeritus pápa személyi titkára a kérdésre, mi volt a legfőbb tanítása, ezt válaszolta: „az elhunyt legnagyobb tanítása az, hogy az írott, a kimondott és a hirdetett hit nemcsak az, amit mondott és hirdetett, hanem amit meg is élt. A tanult, tanított és hirdetett hitből megélt hit lett.”
XVI. Benedek pápa müncheni érsekként választott jelmondata János apostol harmadik leveléből: „cooperatores Veritatis”, vagyis „az Igazság munkatársai”. Ezzel azt hangsúlyozta: az igazság nem valami kigondolt dolog, hanem egy személy: Isten Fia. Isten megtestesült Jézus Krisztusban, a Názáreti Jézusban és ez az ő üzenete: Ne egy elméleti igazságot kövessünk, hanem az Urat.
Olyan ember volt, mondta róla Georg Gänswein érsek, ,,aki mélyen meg volt győződve arról, hogy az Úr szeretetében az ember soha nem téved, még akkor sem, ha emberileg sok hibát követ el. És ez a meggyőződés adott neki békét, és – mondhatni – ezt az alázatot és egyben ezt a világos látásmódot is.”
