Újévi fogadalmaink

0
507
Ne akarjunk egyszerre több területen változást, épp eléggé emberpróbáló lehet egy fronton helytállni. Fotók: Pixabay

A 2022-es pandémiás és a szomszédban zajló háborús év után sokan remélünk pozitív változást 2023-tól. Ilyenkor mintha még nagyobb tétjük lenne az újévi fogadalmaknak is, akár a felszedett kilók leadásáról, akár a dohányzás elhagyásáról vagy más problémák megoldásáról van szó. Az újévi fogadalmak betartásához általában valamilyen nagyobb változásra van szükség, márpedig változni, változtatni nagyon nehéz. Ehhez ajánlunk kapaszkodókat.

Az újévi fogadalmak túlnyomó részét nem tartjuk be, sőt sokan már nagyon korán megszegjük – ezt egybehangzóan állítják tudományos kutatások, felmérések is. Ez igazából nem is meglepő. Ha valamit egész évben nem tettünk meg, kicsi az esélye annak, hogy az új év első napjától kezdve majd egész évben dolgozunk rajta. Egy naptári ünnep nem fog kicserélni minket: aki az óévben halogatott, annak szilveszter után is meg kell küzdenie a saját problémáival, és január 1-je senkibe nem fog extra akaraterőt varázsolni. Ennek felismerése egy betartott fogadalom első lépése lehet, azaz mielőtt bármit megfogadnánk, nem árt nagyvonalakban tisztában lenni a változások lélektanával.

A sikeres változás elengedhetetlen feltétele, hogy az egyén valóban meg akarjon változni, és tudja, hogyan kell eljutni az áhított állapotba. Már ezt elérni is komoly belső munka: be kell látni, hogy szükség van a változásra, aztán alaposan átgondolni, hogy milyen konkrét lépéseket lehet tenni, és milyen előnyökkel, hátrányokkal járhat a változás. Ilyen példa, hogy az új évben nem túlórázom, így nem kapok jutalmat és előléptetést, de cserébe többet tudok együtt lenni a családdal, gyerekekkel. Ezután meg kell tervezni, elő kell készíteni a változást, és csak utána belevágni. A legtöbb újévi fogadkozó ezeken a lépéseken bukik el.

Akadnak, akik nem is akarnak igazából megváltozni, csak a környezetük nyomására szilveszterkor tesznek egy-egy fogadalmat. Ellenben vannak, akik komolyan gondolják, hogy máshogy akarnak élni, csak fejben nem készülnek rá erre, tervet pedig végképp nem készítenek. Ez látszik azon is, hogy a szilveszter másnapján tett eskük nagy része túl általános. Ez pedig hiba: egy nem eléggé konkrét fogadalom alól könnyű kibújni. Aki csak annyit ígér, hogy az új évben le fog fogyni tíz kilót, az könnyen megmagyarázhatja magának, hogy miért hagyja abba a diétát két hét után – hiszen a változásra még ott van neki az egész év! De az elől már nehezebb elhajolni, hogy „az új évben minden nap legfeljebb 2000 kalóriát eszem, és minden héten kétszer egy órát futok”.

Kialakult szokásaink, rutinjaink meghatározzák viselkedésünket, és akár az agyi idegpályákban is nyomot hagynak. Ezeket a berögzült szokásokat kell „átdolgozni”, amikor változtatni akarunk az életünkön, és új, a korábbi életünkben idegen tevékenységek kedvéért kell feladnunk ismerős rutinjaink kényelmét. Például: visszavenni a szokásos esti sorozatnézésből, hogy hamarabb le tudjunk feküdni, és korábban tudjunk kelni egy kis reggeli tornához.

A rákészülésen túl mindenképp kell egy kezdeti elhatározás és lendület ahhoz, hogy az ember megtörje a régi szokásokat, de a maradandó változáshoz az is szükséges, hogy az új, sokszor nem szeretem dolgok olyan rutinná alakuljanak, amikhez a viszony minimum semleges, de inkább pozitív. Kimutatták, hogy legyen bármilyen nagy a tét, és bármilyen fontos is a változás, amit az újévi fogadalommal el akarunk érni, a siker szempontjából még magánál a tétnél is fontosabb, hogy örömöt találjunk a változásban. Akár diétáról, akár más életviteli változásról van szó, általában a kezdeti szakasz a legnehezebb. Ahogy ugyanis az új tevékenységek elkezdenek ismétlődni, azaz eltelik pár hét úgy, hogy betartjuk a fogadalmunkat, lassan szokássá válnak.

A pszichológusok szerint először is ne január 1-jén tegyünk fogadalmat, hanem akkor, amikor készen állunk a változásra. Ha mégis nagyon szeretnénk újév napján fogadkozni, mert valamiféle plusz motivációt várunk a dátumtól, fejben már sokkal korábban el kell kezdeni foglalkozni a problémával. Legyünk tudatában annak, hogy miért szükséges a változás, mit várunk tőle, és mik lesznek a várható nehézségek. Ha fogadkozunk, az legyen reális, ne állítsunk magunk elé teljesíthetetlen célokat. Ne akarjunk egyszerre több területen változást, épp eléggé emberpróbáló lehet egy fronton helytállni. Nem arra kell gondolni, hogy milyen rossz egészségi állapotban vagyunk éppen, hanem arra, hogy milyen szuperül érezzük majd magunkat a bőrünkben, ha tudjuk tartani például a diétát vagy a rendszeres mozgást.

Végül, ha minden összejön, sok lemondás után kialakulnak az örömteli új szokások, és bekövetkezik a változás. Akkor már csak egy feladatunk marad: megtartani az eredményt.

Összeállította: Minier Csaba

MEGOSZTÁS