Ferenc pápa bahreini látogatása

0
304
Fotó: ANSA/MAURIZIO BRAMBATTI

Ferenc pápa a történelemben az első pápa, aki a Bahreini Királyság földjére lép. A pápai járat a Sakhir légibázison szállt le, az Awalitól körülbelül öt kilométerre dél-délnyugatra fekvő repülőtéren. Itt került sor a fogadási ceremóniára, amelyet majd az első beszéd követett, a hatóságokhoz, a civil társadalomhoz és a diplomáciai testülethez intézve. 

A repülőtér a Bahreini Nemzetközi Légibemutató (BIAS) számára épült területen található. Ez egy kétévente megrendezett esemény, amelyet tizenkét éve a globális légiiparnak szentelnek. Eugene Martin Nugent püspök, apostoli nuncius és a protokollfőnök üdvözölte a pápát, majd Bahrein királya, a koronaherceg és a miniszterelnök, valamint a király három másik fia és egy unokája köszöntötte.

Néhány hagyományos öltözetű gyermek rózsaszirmokat szórt, míg a pápa és a királyi család képviselői elhaladtak a díszőrség előtt, és köszöntötték a két delegáció tagjait. A pápa és a király első zártkörű találkozót tartott a repülőtéren, amelynek végén a királyi család képviselői és a pápa köszöntötték az al-Azhar főimámját.

Bahrein legnagyobb gazdagsága az etnikai és kulturális sokszínűség, a békés együttélés és a hagyományos vendégszeretet

Ferenc pápa bahreini látogatásának első beszédében a közel-keleti ország etnikai és vallási sokszínűségét emelte ki, amely képes békében együtt élni. Felhívta a figyelmet a környezetvédelemre és határozottan kérte a béke iránti elkötelezettséget. A különböző hitű emberek ne arra összpontosítsanak, ami elválasztja, hanem ami összeköti őket. „A béke magvetőjeként vagyok jelen” – hangsúlyozta a pápa. 

Beszéde elején Ferenc pápa örömének adott hangot, hogy jelen lehet közöttük és hangsúlyozta, hogy a barátság és a szeretet szavaival kíván Bahrein összes lakójához fordulni. Az országot úgy jellemezte, mint ahol a tenger vize körülveszi a sivatag homokját, és impozáns felhőkarcolók magasodnak a hagyományos keleti piacok mellett, ahol nagyon különböző valóságok találkoznak: a régi és a modern; a hagyomány és a haladás vegyül össze; és ahol mindenekelőtt a különböző háttérből származó emberek az élet különleges mozaikját alkotják.

Ezt követően utalt a Bahreini Királyság által szervezett számos nemzetközi konferenciára és találkozási lehetőségre, amelyeken a tisztelet, a tolerancia és a vallásszabadság témáival foglalkoznak. Ferenc pápa nagyra becsüléssel szólt Bahrein vezetőségéhez: az első iskolát itt hozták létre a nők számára és a rabszolgaságot is itt törölték el először az Öböl-országok közül. Legyen irányadó a régióban a munkavállalók, a nők és a fiatalok egyenlő jogainak és jobb körülményeinek előmozdításában, valamint azon a téren, hogy tiszteletben tartják mindazokat, akik a társadalom peremére szorultak, mint például a bevándorlók és az elítéltek – kérte a pápa.

A másik téma, amit a pápa kiemelt az ember hivatása, amelynek célja az élet felvirágoztatása. Ezzel szemben ma a háború szörnyű és értelmetlen valóságát látjuk, amely mindenütt pusztítást eredményez és összetöri a reményt. A háború a legrosszabbat hozza ki az emberből: az önzést, az erőszakot és a becstelenséget, mert a háború, minden háború magával hozza az igazság halálát. Vessük el a fegyverek logikáját, és változtassunk irányt, a tetemes katonai kiadásokat fordítsuk az éhezés, valamint az egészségügy és az oktatás hiányának leküzdésére irányuló beruházásokra. Itt utalt a pápa Jemenre és imáiról biztosította a polgári lakosságot, a gyermekeket, az időseket és a betegeket.

„Mi viszont azért vagyunk itt együtt, mert ugyanazon a tengeren akarunk hajózni”, utalt a pápa a bahreini fórum céljára.

Ferenc pápa november negyedikén mondta el második beszédét a Bahreini Királyságban. Az avali királyi palotában lezárta a különböző vallási vezetők fórumát, amely a Kelet és Nyugat közötti párbeszédről szólt az emberi együttélésért.

Ferenc pápa Hamad bahreini király és az Al-Azhar főimámja beszéde után zárta le a fórumot. Az ország nevéből indult ki, miszerint Bahrein „két tenger” -re utal, a tenger vize pedig összekapcsolja a földeket és a távoli népeket. Bolygónk az égből nézve egy hatalmas kék tenger, amelyben egyetlen családot, szigetvilágot alkotunk. Bahrein, a több mint 30 szigetből álló szigetcsoport jól kifejezheti a Magasságbeli e vágyát – állapította meg a pápa, majd figyelmeztetett az egyre viharosabb hullámok fenyegetésére, rámutatva, hogy Kelet és Nyugat ma két ellentétes tengerre hasonlít. A pápa felemelte szavát a despotikus, imperialista, nacionalista és populista modellek ellen. Egy globalizált világban csak együtt evezve haladhatunk előre, egyedül hajózva elsodródunk a hullámok között.

Az avali királyi palotában lezárták a különböző vallási vezetők fórumát

Ferenc pápa több ízben is idézett az Emberi testvériség a világbékéért és a közös együttélésért című, 2019-ben Abu-Dzabiban aláírt dokumentumból, amelynek célja a Nyugat és Kelet közötti gyümölcsöző találkozás mielőbbi megvalósulása, az „elszigetelő gondolkodás” leküzdése. A vallási vezetőknek sajátos feladatuk, hogy jó példával bátorítsák az emberiséget, hogy együtt hajózzon a közös tengeren. A pápa ezután felvázolt három kihívást, amelyek az Emberi testvériségről szóló Dokumentumból és a Bahreini Királyság Nyilatkozatából következnek. Ezek az imára, az oktatásra és a cselekvésre vonatkoznak.

Az ima elengedhetetlen előfeltétele a vallásszabadság. A Bahreini Királyság Nyilatkozata kifejti, hogy „Isten a választás szabadságának isteni ajándékára irányított bennünket”, és ezért „a vallási kényszer semmilyen formája nem vezetheti el az embert az Istennel való lényeges kapcsolathoz”. Az igazi szabadság nem azt jelenti, hogy azt teszünk, amit akarunk, hanem azt, hogy a jó cél érdekében cselekszünk – figyelmeztetett rá Ferenc pápa.

A második kihívás, a nevelés, alapvetően az ember elméjét érinti. A Bahreini Királyság Nyilatkozata kimondja, hogy „a tudatlanság a béke ellensége”. Ahol ugyanis hiányoznak az oktatási lehetőségek, ott gyökeret ereszt a fundamentalizmus.  Az oktatás ezzel szemben a fejlődés barátja, amennyiben valóban méltó az emberhez, nem önreferenciális, hanem figyelmes mások történelme és kultúrája iránt.

Végül a három kihívás közül az utolsó a cselekvés, ami az emberi erőkre vonatkozik – folytatta beszédét Ferenc pápa, idézve ismét a Bahreini Királyság Nyilatkozatának tanításából: „aki gyűlöletet, erőszakot és viszályt hirdet, az megszentségteleníti Isten nevét”. A vallásos ember ezt határozottan elutasítja, nemet mond a háborúra és az erőszakra. El kell ítélni és el kell különíteni az erőszakos embereket, akik visszaélnek a vallás nevével. Nem elég szavakban elhatárolódni az intoleranciától és a szélsőségességtől, hanem abba kell hagyni a terrorista mozgalmak pénzzel, fegyverekkel való támogatását.

Le kell győzni a történelmi előítéleteket és félreértéseket Isten nevében, aki a béke

Bahreini apostoli látogatásának második napján a pápa a Sakhiri királyi palota mecsetében találkozott a Muzulmán Idősek Tanácsa tagjaival. Rámutatott, hogy a béke a testvériségből születik; az igazságtalanság és az egyenlőtlenség elleni küzdelem révén növekszik.

A Muzulmán Idősek Tanácsa egy független nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Abu Dhabiban található. 2014-ben alapították azzal a céllal, hogy mozdítsa elő a békét az iszlám közösségekben.

Isten a béke forrása. Ő segítsen, hogy békéjének közvetítői legyünk mindenhol! – kezdte beszédét a pápa.  Kijelentette, hogy a béke Istene soha nem hoz háborút, soha nem szít gyűlöletet, soha nem támogat erőszakot. Mi, akik hiszünk benne, azt a hivatást kaptuk, hogy elősegítsük a békét a béke eszközeivel, mint a találkozás, a türelmes tárgyalások és a párbeszéd, ami a békés együttélés oxigénje. Utalt rá, hogy a Tanács céljai között szerepel az igazságosságon alapuló béke kultúrájának elterjesztése. A béke a testvériségből születik; az igazságtalanság és az egyenlőtlenség elleni küzdelem révén növekszik; úgy épül fel, hogy kezet nyújtunk mások felé.

A pápa és a Muzulmán Idősek Tanácsának találkozója

A társadalmi, nemzetközi, gazdasági és egyéni gonoszság, valamint korunk drámai környezeti válsága, amelyről ma itt elmélkedtünk, végső soron az Istentől és felebarátunktól való elhidegülésből fakad. Egyedülálló és megkerülhetetlen kötelességünk tehát segíteni az emberiséget, hogy újra felfedezze az élet elfeledett forrásait, hogy elvezessük az embereket oda, hogy igyanak az ősi bölcsesség forrásaiból, és közelebb hozzuk a híveket a mennyek Istenének imádásához, közelebb a testvéreinkhez, akiknek megteremtette a földet. Hogyan tehetjük ezt meg? – tette fel a kérdést Ferenc pápa. Lényegében két eszköz áll rendelkezésünkre: az ima és a testvériség. Ezek a mi fegyvereink, szerény, de hatékony eszközök – állapította meg a pápa.

Pápai szentmise a bahreini nemzeti stadionban: Mindig és mindenkit szeressünk!

Ferenc pápa szombaton reggel szentmisét mutatott be Riffában, a királyi család székhelyén. Jézus hatalmáról, a szeretetről szólt szentbeszédében. Arra buzdított, hogy feltétel nélkül szeressünk. A szentmisén a hívek könyörgését konkáni, malajálam, tagalog (vagy filippínó), angol, szuahéli és tamil nyelven olvasták fel.

Nagyszámú részvétel a szentmisén

„Messzire kiterjed majd uralma, és a békének nem lesz vége” (Iz 9,6) – Ferenc pápa Izajás próféta szavaiból indult ki homíliájában. Jézus példája nyomán arról elmélkedett, hogy mindig és mindenkit szeressünk. A Béke fejedelméről szólva kifejtette, hogy hatalmas ereje nem az erőszak erejéből fakad, hanem a szeretet gyengeségéből. Ez Krisztus hatalma: a szeretet. Jézus ugyanezt a hatalmat adja nekünk, hogy szeressünk, az ő nevében szeressünk, úgy szeressünk, ahogy ő szeretett. Hogyan? Feltétel nélkül. Nem csak akkor, amikor a dolgok jól mennek, és tudunk szeretni, hanem mindig. Nemcsak a barátainkat és szomszédainkat, hanem mindenkit, beleértve az ellenségeinket is. Mindig és mindenkit szeressünk – kérte a pápa.

Amit Jézus kér tőlünk, az elsősorban nem az emberiség nagy problémáit érinti, hanem mindennapi életünk konkrét helyzeteit: kapcsolatainkat a családban és a keresztény közösségben, a munkahelyen és a társadalomban – figyelmeztetett a pápa. Lesznek súrlódások, feszült pillanatok, konfliktusok és ellentétes nézetek, de azoknak, akik a Béke Fejedelmét követik, mindig a békére kell törekedniük. A békét pedig nem lehet helyreállítani, ha egy durva szóra még keményebben válaszolnak, ha egyik pofon a másikhoz vezet. Nem, „le kell fegyvereznünk”, szét kell szakítani a gonosz láncait, meg kell törnünk az erőszak örvényét, és véget kell vetnünk a neheztelésnek, a panaszkodásnak és önsajnálatnak. Mindig szeretnünk kell. Jézus így dicsőíti meg Istent és épít békét a földön. Mindig szeressünk – nyomatékosította a pápa homíliájában.

Jézus legnagyobb ajándéka a szeretet képessége, és ezt kapjuk meg, amikor helyet adunk az Úrnak az imádságban, ha szívesen fogadjuk jelenlétét átalakító szavában és megtört kenyerének forradalmi alázatában. Így lassan-lassan leomlanak a szívünket megkeményítő falak, és örömünket leljük abban, hogy irgalmas cselekedeteket végzünk mindenkiért. Aztán rájövünk, hogy a boldogság az életben a boldogmondásokon keresztül valósul meg, és abban áll, hogy béketeremtővé válunk (vö. Mt. 5,9). Köszönöm nektek, hogy szelíd és örömteli tanúbizonyságot tesztek a testvériségről, hogy a szeretet és a béke magvai vagytok ezen a földön. A Boldogságos Szűz Mária, az Arábiai Miasszonyunk kísérjen utatokon és őrizzen meg folyamatosan a mindenki iránti szeretetben– zárta homíliáját Ferenc pápa a bahreini nemzeti stadionban bemutatott szentmisén.

Ferenc pápa a fiatalokhoz: Törődjetek egymással, legyetek a testvériség bajnokai! 

Szombaton délután találkozott Ferenc pápa Avaliban Bahrein fiataljaival a Szent Szív felsőtagozatos iskola sporttermében. 800 fiú és lány jelenlétében a Szentatya három témát ajánlott nekik megfontolásra: öleljék át a gondoskodás kultúráját, legyenek a testvériség magvetői és hozzanak felelős döntést az életben.

„Nagyon köszönöm nektek, hogy oly sok nemzetből vagytok itt és ilyen lelkesen!” – üdvözölte beszéde kezdetén az iskolásokat Ferenc pápa. Örömmel látja Bahreinben a találkozás, valamint a kultúrák és a hitvallások közötti párbeszéd helyét. Jóllehet különféle vallások hívei, nem félnek együtt lenni. Nélkülük a különbözőségek együttélése nem létezne. A fiatalok az ismeretlenre nyitott nyugtalan utazók, akik nem félnek „zajt csapni”, versenyre kelni, hogy párbeszédet folytassanak, hogy mások közé keveredjenek. A mai bonyolult összefüggésű világban készek palánkokat dönteni egy emberszabásúbb és testvéribb világ teremtése számára. Ferenc pápa a fiatalok tanúságtételeiből kiindulva három indítvánnyal fordult hozzájuk.

Milyen szép dolog is a gondoskodást művelni! – lelkesített a pápa. Ez a törődés azonban állandó edzést igényel, de elsősorban magunkkal kell törődni, nem is annyira kívülről, hanem belülről, a lelkünkkel és a szívünkkel. A szívünket pedig úgy ápoljuk, hogy megfelelő helyen csendben hallgatunk a hangjára. Így nem leszünk „az élet turistái”, akik csak a külsőt nézik, felületesen. A szív ritmusának a csendjében azonban meghallják az Istent, aminek az élményét jó, ha megosztják egymással. A valódi szeretet nem tv-film, sem romantikus regény, hanem azt jelenti, hogy időt ajándékozunk a rászoruló másiknak és kockázatot vállalva az életet tesszük adománnyá, mely újabb életet teremt.      

Beszéde utolsó gondolatában a pápa pár bölcs tanácsot adott: Az interneten található ötletek előtt inkább keressenek jó tanácsadókat az életben, bölcs és megbízható embereket, akik eligazítanak, segítenek, mint a szülők, a tanárok, az idősek, a nagyszülők és a lelkivezetők. Kedves fiatalok, szükségünk van rátok, kreativitásotokra, álmaitokra, bátorságotokra, együttérzésetekre és a mosolyotokra, magával  ragadó örömötökre és arra a csipetnyi őrültségre is, amit minden helyzetben megleltek és ami segít kijutni a nehézségekből. Pápaként arról biztosította őket, hogy az Egyház velük van, nagy szüksége van rájuk, hogy fiatalok maradjanak, hogy új utakat fedezzenek fel, új nyelvekkel kísérletezzenek, örömtelibbé és vendégszeretőbbé váljanak. Ne veszítsék el soha bátorságukat, hogy merészen álmodjanak és éljenek! Tegyék magukévá a gondoskodás kultúráját, és terjesszék azt; legyenek a testvériség bajnokai, nézzenek szembe az élet kihívásaival azáltal, hogy Isten hűséges kreativitása és jó tanácsadók vezessék őket – zárta a bahreini fiatalokhoz intézet beszédét Ferenc pápa.

A keresztények legyenek a béke élő jelei! – Ferenc pápa utolsó bahreini beszéde

Vasárnap reggel Ferenc pápa Manama Szent Szív plébániatemplomában találkozott a püspökökkel, papokkal, Istennek szentelt személyekkel, szeminaristákkal és lelkipásztori munkatársakkal. Hozzájuk intézett beszédében a Szentlélekről, mint az öröm, a testvériség és a prófécia forrásáról elmélkedett.

Ferenc pápa örömét fejezte ki, hogy Bahrein keresztény közösségében lehet, amely valóban „katolikus”, vagyis egyetemes, mivel a helyi egyházat a világ számos részéből érkezett hívek alkotják. Köszöntötte a „migránsokból álló kis nyáj” tagjait és rajtuk keresztül származási országaikat, kiemelve a sok megpróbáltatásnak kitett Libanont, és közelségéről biztosította Közel-Kelet minden szenvedő népét. A sokféleség összhangot talál Jézus egyetlen arcában, a Krisztusba vetett hitben. Ezután a János evangéliumából felolvasott szakaszt elemezte, amely a Krisztusból és a hívőkből áradó élő vízről szól (vö. Jn 7,37-39). A pápa Bahrein valóságára alkalmazta az evangéliumi képet: az országban sok a sivatag, de alatta csendesen csordogáló édesvízforrások öntözik a földet. Ilyen a mi emberségünk is: a felszínen vannak gyarlóságaink, de a szív mélyén a Szentlélek édes vize megöntözi pusztaságainkat és megújítja életünket. Ezt az élő vizet ígéri meg nekünk Jézus: a Szentlélek ajándékát, Isten gyengéd, szerető és megújító jelenlétét.

Mindenekelőtt a Szentlélek az öröm forrása. Az édes víz, amelyet az Úr életünk sivatagjaiban árasztani kíván, az a bizonyosság, hogy soha nem vagyunk egyedül. A Vigasztaló Lélek szeretettel kísér minket, támogat és bátorít nehézségeinkben.  A Lélek öröme az Istennel való kapcsolatból fakad, Ővele együtt le tudjuk győzni még a fájdalom és a halál szakadékait is – fejtette ki Ferenc pápa, majd arra buzdította a bahreini híveket, hogy őrizzék és sokszorozzák meg ezt az örömöt a továbbadás révén.

Másodszor, a Szentlélek az egység forrása. Akik befogadják Őt, azok az Atya gyermekeivé, egymás testvéreivé válnak (vö. Róm 8,15-16). Nem lehet helye a megosztottságnak, az etnikai, kulturális és rituális különbségek sem veszélyeztethetik a Lélek egységét. Amikor a Feltámadott Krisztus Lelke leszáll a tanítványokra, az egység és a testvériség forrásává válik, felavatja a szeretet egyetlen nyelvét.  

Végül, a Szentlélek a prófécia forrása. Az üdvtörténet tele van számos prófétával, akiket Isten hív, felszentel és elküld az emberek közé, hogy az ő nevében szóljanak. A próféták a Szentlélektől kapják a belső fényt, amely által képesek a történelem olykor homályos szövedékében megragadni Isten jelenlétét, és megtérésre hívni az embereket.

Utolsó bahreini beszéde végén hálás szívvel adta áldását a hívekre, majd köszönetet mondott Hamad királynak és az ország hatóságainak kiváló vendégszeretetükért. Arra bátorította Bahrein keresztényeit, hogy örömmel és kitartással folytassák lelki útjukat. Az Arábiai Szűzanyaként tisztelt Mária közbenjárásáért fohászkodva kérte: segítségével hagyjuk, hogy mindig a Szentlélek vezessen minket, tartson meg bennünket örömben, szeretetben és imádságban egyesülve. Végül Ferenc pápa a következő szavakkal búcsúzott a bahreini hívektől: „Számítok rá: ne felejtsetek el imádkozni értem”.

Ferenc pápa elbúcsúzott Bahreintől

Vasárnap délelőtt véget ért Ferenc pápa négynapos bahreini látogatása és visszaindult Rómába. A 39. külföldi apostoli látogatásának fő célja az volt, hogy megerősítse a helyi keresztényeket hitükben és elősegítse a vallások közötti párbeszédet. Az Öböl-térségbe második alkalommal tett látogatást.

A Szentatya nagy bátorítást adott az ország helyi egyházának, többek között a 111 ország mintegy 30.000 hívének bemutatott szentmisén, ahol a szeretetről beszélt, és hangsúlyozta, hogy a világot sújtó erőszakspirál véget érhet, ha mindig mindenkit szeretünk. A pápa arra is felkérte a bahreini papságot és szerzeteseket, hogy őrizzék meg Istentől kapott örömüket, terjesszék azt mindenhol, és ne feledjék, hogy Isten segítségével bármivel szembe nézhetnek és legyőzhetnek.

Forrás: Vatican News / Somogyi Viktória / Vertse Márta / P. Vértesaljai László SJ