A Gyergyószentmiklóson szervezett FeltöltŐ Keresztény Zenefesztivál keretén belül a szemfüles gasztroérdeklődőknek igazán színes élményben lehetett részük a fesztivál utolsó napján. A látogatók számára ingyenes vasárnapi ebédet a Gyergyói-medence egyes felekezetei és plébániái nyújtották, ahol felsorakoztak hagyományos fogásaik, mint a lecsó, marhapörkölt, babgulyás – vagy éppen az örmény churutos pacalleves. Utóbbi receptjét és trükkjeit hoztuk el magunkkal a fesztiválról.
,,A churut a mindene az örményeknek”
Íze elsőre szokatlan lehet: egyszerre savanykás, fűszeres és karakteresen tejes. A petrezselyem frissessége különleges aromát kölcsönöz neki, amely gazdagabbá teszi a legegyszerűbb leveseket is, de ennél sokkal több is rejlik mögötte. Nem csak egyszerű ízesítő vagy levesalap – az örmény családokban generációról generációra öröklődő tudás kapcsolódik hozzá, elkészítése pedig gyakran közösségi esemény volt. A tartósított tejtermék a túlélés, az alkalmazkodás és az otthon ízeit őrizte meg a vándorlások és történelmi megpróbáltatások idején is.
Évszázados hagyománya van ennek az erjesztett tejtermékből készült különlegességnek. Elkészítése során kifőzött tejet zöldfűszerrel ízesítenek, majd formálva kiszárítják. A tartósítás ősi módjaként szolgált. A churutot levesek vagy szószok ízesítésére használják, vízben feloldva pedig tápláló, savanykás alaplevet ad számos hagyományos örmény ételnek. Egyszerre őrzi a közösségi emlékezetet és a gasztronómiai örökséget.
A vasárnapi örömfőzésen Kiss Piroska és Buslig Gyula volt az örmény sátor két főszakácsa, ők osztották meg velünk az igazi churut útját, történetét.
„A churut a mindene az örményeknek. Évszázadokon keresztül készítették, fő eledelük volt, mert szegények annyit üldözve voltak, s vándoroltak, menekültek mindig. Ez volt az egyedüli ízesítőszerük, amit megkészítettek – tudták szárazon vinni magukkal, s még ha csak vizük volt, akkor is egy kicsit belereszeltek, ha két szem krumpli belekerült, már levest tudtak készíteni” – mesélte Kiss Piroska.
A recept önmagában hordozza az örmény sorstörténetet, egy olyan örökség ez, amely más felekezetek konyhájához képest kiemelkedik egyediségével. Az örmények büszkesége, mellyel történelmükről és hagyatékaikról beszélnek, ételeik ízében érezhető.
„Az alaprecept szerint 20 liter tejet addig kell főzni, ameddig massza lesz belőle, összeáll a leve. Hozzá petrezselyemzöldet vágnak apróra, összevegyítik, és ebből lesz a churut, amivel ízesítik a levest. Nem könnyű folyamat, én tudom, mert örmény vagyok. És ezt örököltem az őseimtől” – avatott be Buslig Gyula.
Az örmény kávét homokban főzik
A churutos pacalleves mellett eredeti örmény kávéval is kínáltak az örmény standon, melynek különlegessége az elkészítés folyamatában rejlik.
„Az örmény kávét homokban főzik. Különleges kávé ez, amely Argentínában és Örményország egyes részein termett, de most Argentínából hozzák – abból főztük mi is a kávét önöknek. Különleges ízt ad a homokban főtt kávé, időt vesz fel, legalább negyedóra, türelem kell hozzá.”
Az örmény sátornál nemcsak egy hagyományos ételt ismerhettek meg az érdeklődők, hanem egy olyan kulturális örökséget is, amely évszázadok óta összeköti az örmény közösségeket szerte a világban. A churut története jól mutatja, hogy egy egyszerű recept hogyan válhat egy nép emlékezetének és identitásának hordozójává.
