Két egymást követő napon ünnepeltek Nagyvárad római katolikus közösségei: szeptember 19-én a külsőleg megújult várad-olaszi plébániatemplomot áldotta meg Böcskei László megyés püspök, szeptember 20-án pedig a több mint két éven át felújított Szent László-plébániatemplomot szentelte fel. Mindkét ünnepségen részt vett Virgil Bercea nagyváradi görögkatolikus püspök is.
Szombaton, szeptember 19-én ünnepi szentmise keretében áldotta meg Böcskei László megyés püspök a külsőleg megújult várad-olaszi templomot. A külső felújítás az Országos Befektetési Vállalat támogatásával valósult meg, lehetővé téve, hogy Nagyvárad egyik jelentős egyházi épülete méltóbb, megújult formában szolgálja tovább a helyi közösséget. A munkálatok nem csupán az épített örökség megőrzését szolgálják, hanem annak a közösségnek a jövőjét is, amely generációk óta e templom falai között éli meg hitének ünnepeit és mindennapjait.
Cseke Attila szenátor, fejlesztési miniszter az ünnepségen elmondta, hogy „templomaink évszázadokon keresztül nem csak a hit helyei voltak, sokszor az anyanyelv, az iskola, a kultúra és a közösségi életnek helyei is. Amikor nehéz idők jöttek ezek a falak velünk maradtak. Ezért nekünk is kötelességünk, hogy amikor ezeknek a falaknak van szüksége ránk, mi se fordítsunk hátat.”
A Nagyvárad-olaszi római katolikus plébánia története a 18. századig nyúlik vissza. A mai templom helyén eredetileg a ferences rend barokk temploma állt, amelyet az 1740-es években emeltek, majd II. József rendfeloszlató intézkedéseit követően az épület a várad-olaszi plébánia temploma lett. A régi templom állaga a 19. század végére jelentősen leromlott, ezért a 20. század elején új templom építéséről döntöttek. A ma látható, eklektikus stílusú istenháza 1903–1905 között épült.
Ünnepi pillanathoz érkezett a Nagyvárad-újvárosi Szent László-plébánia közössége is. 2026. szeptember 20-án, vasárnap Böcskei László megyés püspök ünnepélyes szentmise keretében felszentelte a külsőleg és belsőleg megújult Szent László-plébániatemplomot. Nagyvárad szívében, a Szent László-téren álló istenháza átfogó rehabilitációja az Országos Befektetési Vállalat (Compania Națională de Investiții – CNI) támogatásával valósult meg. A szeptember 20-i ünnep ezért nem csupán egy jelentős műemlék helyreállításának lezárását jelentette, hanem hazatérést is: a közösség több mint két év után ismét saját templomában gyűlhetett össze az Eucharisztia ünneplésére.
A főpásztor szentbeszédében elmondta, hogy a felújítás hosszú folyamata, az a pillanat, amely által Isten építőként emel bele minket az ő házába, az elvégzett munka által. Nem csak az hagy nyomot, amit a falakon látunk, hanem az a legfontosabb nyom és az adja meg a templom ékességét, ami a lelkünkben végbe megy és átalakul ilyenkor.
Románia fejlesztési minisztere, Cseke Attila szenátor beszédében kihangsúlyozta, hogy ennek a templomnak a falai nemcsak évszázadokat őríznek, hanem emberi bátorságot is, hiszen 1964 pünkösdjén, amikor a kommunista hatalom a Szent László templom lebontására készült, a nagyváradiak megvédték ezt a helyet „emberek álltak a templom elé – nem azért, mert nem féltek a hatalomtól, hanem mert tudták: vannak dolgok amelyeket, ha veszni hagyunk, önmagunkból veszítünk el egy darabot”.
A várad-újvárosi templom Nagyvárad egyik legrégebbi ma is álló egyházi épülete. Építését 1720 körül kezdték el, és 1741-ben fejezték be, majd 1756-ban Forgách Pál püspök szentelte fel; története során egy ideig püspöki székesegyházként is szolgált. Különleges értéke az 1730-ból származó főoltár, amely Nagyvárad legrégebbi, eredeti formájában ma is használatban lévő oltára. A templom homlokzata a 19. század elején nyerte el ma ismert, késő barokk arculatát, tornyának fém sisakja pedig a 19. század végén készült.
Forrás: nagyváradi egyházmegye
