Minden nap új lehetőség közelebb kerülni Istenhez − Kísért imádság hete a HIFA-Románia Egyesületnél

Személyesen kísért lelkigyakorlatot tartottak a HIFA-Románia Egyesületnél fogyatékkal élők és gondozók számára október 17−22. között online a kísért imádság hete keretében. A nyitó alkalmon Erdély különböző településeiről tíz lelkigyakorlatozó indult útnak, hogy minden nap egy fél órát a Szentírással való imában töltsön, és imatapasztalatairól osztozzon lelki kísérőjével. A lelkigyakorlatot egy közös hálaadó találkozó zárta. A személyesen kísért lelkigyakorlatról a résztvevők és kísérők beszámolója alapján kapunk átfogó képet.

Ez az online megszervezett, a mindennapokban tartott lelkigyakorlatos forma lehetővé tette a személyesen kísért lelkigyakorlat áldásainak megtapasztalását a résztvevők számára, akik saját vagy családtagjaik fogyatékossága, betegsége miatt nem tudtak volna kiszakadni otthonukból, elutazni egy lelkigyakorlatos házba, vagy bejárni egy olyan központba, ahol a lelkigyakorlatos programokba bekapcsolódhattak volna. A HIFA-Románia Egyesület a továbbiakban is szeretne ilyen lelkigyakorlatokat szervezni, elvíve a személyesen kísért lelkigyakorlat lehetőségét azokhoz, akiket saját vagy szeretteik fogyatékossága, betegsége gyakran otthonaikba zár.

Szemelvények a résztvevők és kísérők tapasztalataiból:

„Minden napunk egy új lehetőség közelebb kerülni Istenhez, illetve hagyni őt bennünk növekedni. Ez a hét egy jó módszer volt erre, egy megízlelése azon mély találkozásoknak, amiben Isten részesíteni akar bennünket, amennyiben kitartunk mellette és időt szánunk rá! Öröm volt a szívemben látni, hogy néhány sorstársam velem együtt kezdte és végezte el a KísértImaHét lelkigyakorlatot, amit szerveztünk. Köszönet a lelki kísérőknek az élményért, lehetőségért! Bízom benne, hogy a jövőben több hasonló lelkigyakorlatot fogunk szervezni fogyatékkal élőknek, gondozóknak és más érdeklődőnek is.” (Simon Judit-Gyöngyi)

„A múlt heti lelkigyakorlaton, jól esett, hogy szabadon, tabuk nélkül lehet beszélgetni hitről, Isten szeretetéről, és mindazokról az elvekről, véleményekről, amelyekről átlagos hétköznapi beszélgetéseken nem kerül sor. Jó volt látni, amint egy kisebb közösség formálódik a hit köré, felekezettől függetlenül. Kezdetben az új imádkozási technikát idegennek találtam, nem éreztem komfortosnak, de rövid időn belül a kísérőmmel folytatott beszélgetések alatt visszatértünk a már bevált imádkozási technikámhoz, amelyet bővítettünk, fejlesztettünk. Nagyra értékelem azokat az alkalmakat, ahol a résztvevők egyéni igényei figyelembe vannak véve. Ez határozottan egy ilyen alkalom volt.” (Ny. A.)

„Már több éve kísérek imaheteket. Kicsit más tapasztalat, amikor vakációban egészen oda tudom adni az időmet erre a szolgálatra, helyszíni jelenléttel, és kicsit más, amikor az élet sűrűjében, legtöbbször online, odaszegődöm valaki mellé az úton az online térben. Ilyenkor én is a hétköznapi események között állok meg – nem csak imádkozni, hanem meghallgatni, ahogyan a Szentlélek – hát bizony »ott fúj, ahol akar«…, és kitágul a tér a jelenlét, a kegyelem számára. Ilyenkor mindkettőnknek meg kell küzdeni ezt az Istennek odaadott időt és figyelmet, de cserébe együtt láthatjuk azt, hogy az ige – és az Ige miként szenteli meg és alakítja át az életünket az élet legapróbb történései közepette is.” (Farmati Anna SSS)

„Kiránduláson vettem részt, és rácsodálkoztam a természet pompás színeire, amiben kerestem Isten jelenlétét, és így a szívemben is új színeket hozott. Felismertem, hogy ami fáj, azt bátran tárjam fel a jó Isten előtt, mert ő az, aki minden sebet be tud gyógyítani. Ha a szívem bezárom a fájdalom előtt, akkor a fény elől is bezárom, Isten érintése elől is. Ha Isten a szívemben van, akkor az egész lényemmel dicsőítem őt. Adja Isten, hogy vele mindig személyes kapcsolatban lehessek.” (Ibolya)

„Ha haragszom rád
vagy magamra akkor is
meghallgatsz engem.

Csendben vagy zajban
kis szívem templomában
mindenütt ott vagy.

Imapercekben
megsimogatod lelkem
végtelen szeretsz.” (György Emőke)

„Nagy hála van a szívemben, hogy részt vehettem ezen a lelkigyakorlaton. A kísért imádság hetében a lelki kísérőm figyelmesen meghallgatott, és tapintatos kérdéseivel olyan megmozdulásokat segített észrevennem, melyeket egyedül talán nem vettem volna észre. Habár senkit sem ismertem személyesen, a közösen megtett lelkigyakorlatos úton mindenki megosztott tapasztalataiból egy villanásnyit, elmélyítve ezzel a bizalmat, és a hét végén mosolyogva búcsúztunk egymástól a zoom-os zárótalálkozón. Köszönöm a szervezők munkáját és a rám szánt idejét!” (Vass Éva)

„Isten áldjon meg titeket, akik olvassátok e pár sort. Fehér Árpád vagyok és ezennel is hálámat fejezem ki, hogy részt vehettem a kísért imádság lelkigyakorlaton. Ezáltal beleláthattam a szemlélődő imamód kegyelmeibe. Mélyebbre tudtam hatolni általa az igére való figyelésre, akár egy szó által is jobban átélhettem a példabeszéd mondandóját, úgy hogy magam is részvevőként vehettem részt a szereplőkkel. Szemlélhettem Istent, magam és a szereplőket. Áldásos lelkigyakorlat volt. Mindenkinek ajánlom, hogy végezze el. Mélyül általa a hitélet. Isten áldjon titeket.” (Fehér Árpád)

„Hálatelt szívvel gondolok a kísért imádság hetén kapott kegyelmekre. Kísérőként igazi ajándék volt hallgatni a lelkigyakorlatozók megosztásait az imádságaikról, a közösen és mégis nagyon személyesen megtett zarándokútról. Mindig megrendítő tanúja lenni annak, hogy hogyan van jelen, és hogyan működik az életükben Isten.” (Kiss Réka)

„Köszönöm szépen a szervezőknek, hogy ez által a személyesen kísért lelkigyakorlat által közelebb kerülhettem újból Istenhez. Egy jó alkalom arra, hogy megtapasztaljuk az ima erejét és a Szentírás olvasásának fontosságát.” (Péter Alfonz László)

„Szervezőként örömmel töltött el, hogy a Kísért imádság hete által a fogyatékkal élők és gondozóik is meg tudták tapasztalni a személyesen kísért lelkigyakorlatok kegyelmeit. Mindig megrendít, ha találunk egy olyan módot, amellyel embereket tudunk segíteni átlépni a – társadalom többsége által természetes módon elérhető tevékenységektől, lehetőségektől elzáró – korlátaikon. Hálás vagyok azért a bizalomért és nyitottságért, amellyel a résztvevők jelentkeztek erre a lelkigyakorlatra, hogy kipróbáljanak egy új utat a személyes istenkapcsolatuk mélyülése felé.” (Nagy Lilla)