Az önismeret szerepe a megkülönböztetésben: Mitől elégszik meg a szív?

Ferenc pápa katekézise

0
351
Fotók: Vatican News

A megkülönböztetés elemei – megismerni önmagunkat címmel tartotta meg Ferenc pápa a Szent Péter téren a szerdai általános kihallgatáson negyedik katekézisét az ember lelkét érintő különböző hatások megkülönböztetéséről. Ennek helyes gyakorláshoz nem elegendő az Isten ismerete, hanem szükséges önmagunk alapos ismerete is, mely leleplezi szellemi és lelki működésünk sokszor automatikus járatait, mert a jelszavak ismerete segít felismerni a lelki táplálékokat, melyek „jóllakatják” szívünket – mondta a pápa.

A helyes döntés feltételezi önmagunk helyes ismeretét

„Ma mintegy kiegészítő jelleggel szeretném hangsúlyozni, hogy az igazi megkülönböztetés feltételezi önmagunk ismeretét” – kezdte beszédét Ferenc pápa. Nem könnyű dolog az önismeret, mert hiszen emberi képességeinket érinti, az emlékezetet, értelmet, akaratot és a vonzalmakat. Gyakran azért nem tudunk megkülönböztetni, mert nem ismerjük magunkat elég jól és így nem tudjuk, mit is akarunk valójában. A lelki kétségek és a hivatásválságok hátterében gyakran hiányzik a párbeszéd a hitélet és az emberi, értelmi és érzelmi dimenzióink között. Ferenc pápa a lelkiélet egyik mestere megjegyezésére utalt, aki szerint a megkülönböztetés témájában sok egyéb nehézséget is meg kell ismerni és fel kell tárni. „Arra a meggyőződésre jutott, hogy a valódi megkülönböztetés és az imádságban való igazi előrehaladás legnagyobb akadálya nem Isten megfoghatatlan természete, hanem az a tény, hogy nem ismerjük eléggé önmagunkat. Szinte mindannyian álarc mögé bújunk, nem csak mások előtt, hanem még akkor is, amikor a tükörbe nézünk és magunkat látjuk. Ahogy megfeledkezünk Isten életünkben való jelenlétéről, éppúgy tudatlanok maradunk önmagunkkal szemben, hiszen Isten figyelmen kívül hagyása együtt jár saját személyiségünk jellemzőinek és legmélyebb vágyainknak a meg nem ismerésével.

Önmagunk megismerése türelmes, belső feltáró munkát igényel

Önmagunk megismerése ugyan nem nehéz, de fáradságos, mert türelmes, belső feltáró munkát igényel. Ehhez meg kell állnunk, ki kell kapcsolni „robotrendszerünket”, hogy tudatosítsuk cselekvésmódjainkat, érzéseinket és az önkéntelenül is visszatérő gondolatainkat. Különbséget kell tenni az érzelmek és a lelki képességek között. Nem mindegy az „úgy érzem” vagy a „meg vagyok arról győződve” állítás. Így észrevehetjük, hogy az önmagunkról és a valóságról alkotott képünk néha kissé torz. Ezt észrevenni egy kegyelem! – mondta a pápa. Ugyanis gyakran megtörténhet, hogy a valóságot érintő és a múltban szerzett tapasztalatokon alapuló téves meggyőződéseink milyen erősen befolyásolnak bennünket, korlátozzák szabadságunkat, ahelyett, hogy az életünkben igazán fontos dolgokkal foglalkozzunk.

Ferenc pápa a mai informatika korszakának nyelvezetét használva a „jelszavak” szerepére utalt, melyekkel beléphetünk a személyesebb és értékesebb információk programjaiba. Így van ez a lelki élet jelszavaival is. Vannak szavak, melyek szíven találnak, amikben éppen a legérzékenyebbek vagyunk. A kísértő, vagyis az ördög jól ismeri ezeket a jelszavakat, ezért fontos, hogy mi is ismerjük, nehogy ott találjuk magunkat, ahol nem szeretnénk lenni. A kísértés nem feltétlenül rossz dolgokat sugall, hanem gyakran rendezetlen dolgokat, amelyek túlzott fontosságúaknak mutatkoznak, és így nagy vonzerővel hipnotizálnak minket a szépnek tűnő, de illuzórikus dolgok, és melyek aztán nem teljesülnek csábító ígéreteik ellenére, cserbenhagynak és ürességet, szomorúságot ébresztenek. Ám éppen az üresség és szomorúság érzete jelzi, rossz útra tévedtünk és félrevezettek minket ezek az önmagukban jónak és dicséretesnek tűnő dolgok. Mégis, ha ezekkel szemben nem maradunk szabadok, akkor irreális elvárásaik kockázatával játszunk.

Éppen ezért fontos, hogy ismerjük magunkat és szívünk jelszavait, hogy mire is vagyunk a legérzékenyebbek, mert így megóvjuk magunkat csábító szavaiktól, melyekkel manipulálni akarnak minket. Másfelől persze azt is felismerhetjük, ami igazán fontos számunkra, túl a pillanat divatjain és felszínes szlogenjein. Ebben segít a lelkiismeretvizsgálat, mellyel jó szokásként nyugodtan újraolvassuk napjaink történéseit, miközben megtanuljuk észrevenni a kiértékelés és a választás során, hogy miket tartunk a legfontosabbnak. Főleg annak a felismerésére törekedjünk, hogy mi az, ami kielégíti a szívünket! – ajánlotta nyomatékkal a szentatya. Hiszen csak az Úr tudja igazolni, hogy mennyit is érünk. Ezt ő minden nap elmondja nekünk a keresztről: meghalt értünk, hogy megmutassa, milyen értékesek vagyunk az ő szemében. Nincs olyan akadály vagy kudarc, ami megakadályozhatná gyengéd ölelését. Az ima és az önismeret lehetővé teszi, hogy növekedjünk a szabadságban. Ezek a keresztény lét alapvető és értékes elemei, hogy rátaláljunk a helyünkre az életünkben – zárta szerdai katekézisét az önismeretről Ferenc pápa.

Vértesaljai László SJ, Vatican News