Pietro Parolin bíboros államtitkár aláírásával Ferenc pápa hétfőn levelet küldött az e héten a tengerparti Salernóban tartott 72. Olasz Liturgikus Hétre, melyen a „Szolgálatok egy szinodális egyház küldetésében” témát vitatják meg világiak és egyháziak jelenlétében, különös tekintettel a világi hívek sajátos szolgálataira.
A bíboros államtitkár a szentatya nevében szeretettel köszönti az Olasz Liturgikus Hét résztvevőit, amelyet Salernóban tartanak. Ez a város nemcsak természeti szépségeiről, valamint kivételes értékű művészeti alkotásairól ismert, hanem Szent Máté apostol és evangélista, valamint VII. Gergely pápa itt őrzött ereklyéiről is. A „Megbízatások egy szinodális egyház szolgálatában” címmel tartott téma különleges jelentőségű az egyház számára a mostani történelmi pillanatban és a szentatyának a szinodálitásról szóló püspöki szinódus megnyitásakor mondott gondolataihoz kapcsolódik. Ferenc pápa ugyanis arra buzdított, hogy „a szinódusi utat úgy éljük, hogy közben váljunk szakemberekké a találkozás művészetében, egymást személyesen fogadva és megengedve, hogy testvéreink kérdései megérintsenek bennünket és segítsük egymást abban, hogy a karizmák, hivatások és szolgálatok gazdagítsanak minket” – idézett a levél Ferenc pápa tavaly október 10-én mondott homíliájából.
Törekedjetek az egyházias forma mindinkább közösségi megújítására
Ötven éve annak, hogy Szent VI. Pál pápa közzétette a Ministeria quaedam kezdetű motu proprióját, melyben áttekintette a kisebb rendekre vonatkozó összes kérdést, megőrizve a lektor és az akolitus szolgálatait, amelyeket korábban a papi rend felvételére pályázók számára tartottak fenn. A Liturgikus Tevékenység Központ megfelelő módon ajánlja Isten egész népe liturgikus életének megújítását, melynek hivatása az Úr dicsérete a feladatok és szolgálatok különbözőségében. A tanulmányi- és vitanapok alkalmat kínálnak a lektor és az akolitus új szolgálata megvizsgálására, együtt a katekéták egyházi gyakorlatával. Ügyeljenek e szolgálatok előmozdítására, Ferenc pápa tanításával összhangban, mely állhatatosan hív a forma Ecclesiae, az egyházias forma mindinkább közösségi megújítására, legyőzve a klerikalizmusra irányuló minden kísértést.
Lektor, akolitus és katekéta szolgálat éppúgy a nők számára is
Parolin bíboros a levelében megjegyzi, hogy Ferenc pápa a Spiritus Domini motu propriójával túllépett az addig fenntartott akadályon, mely a lektor és az akolitus szolgálatát csak férfiak számára tartotta fenn és elrendelte, hogy foglalják bele a nőket is a világiaknak a keresztségből eredő szolgálatába, melyet a kánonjog 230-as paragrafusa módosításával rendezett. Ezentúl pedig a szentatya az Antiquum Ministerium kezdetű motu propriójával megadta az egyháznak a katekéta intézményes szolgálatát. Parolin bíboros megjegyzi, hogy az Istentiszteleti és egyházfegyelmi akkori Kongregáció, mára már Dikasztérium, a szentatya rendeletére levelet küldött a püspöki konferenciáknak a katekéták alapításának rendjéről és a kapcsolatos liturgikus szertartásról.
Nyissatok új szolgálati távlatokat!
Az elmélyülésnek ebben az irányában helyezkedik el a salernói liturgikus hét, melyre püspökök, papok, diakónusok, szerzetesek és nagy számban világi hívek jöttek egybe, akik mindnyájan különféle szolgálatok gyakorlásában köteleződtek el. A szentatya óhaja, hogy ez a minősített közösség, mely az olaszországi egyház szolgálatában áll, a jelenlegi helyzetre figyelmes szemmel, hatvan évvel a II. vatikáni zsinat megkezdése után, jelentős mértékben járuljon hozzá a szolgálatok teológia, liturgikus és lelkipásztori elmélyítéséhez, új távlatot nyitva az egyházi közösség lelkipásztori megkülönböztetése számára.
Szolgálni sokszínűségben és a saját illetékességgel
„Úgy vagyok köztetek, mint aki szolgál” (Lk 22,27) – mondja az Úr: ez a modell inspiráljon minden egyházi szolgálatot. Ebből az evangéliumi leckéből újul meg folyamatosan az egyház szolgálata, hogy mindenki hitelesen élhesse meg a hitének és szolgálatának azt a szerepét, amelyre a keresztség és a Lélek ajándékai által meghívást kapott. Az egyháznak közösségi misztériumként való szemlélése, valamint a Szentlélek jelenlétének és cselekvésének alaposabb figyelembe vétele hozzájárul ahhoz, hogy jobban kiemelje a világiak szerepét az egyházi közösségben. Arról van tehát szó, hogy a világi hívekben elősegítsük hivatásuk mind tisztább tudatát, amely az egész keresztény nép építését szolgáló feladatok és szolgáltatások sokféleségében fejeződik ki. E kérdések kezelése során ügyelni kell arra, hogy ne keverjük össze az általános papságot és a szolgálati papságot, önkényesen értelmezve a „helyettesítés” és a „klerikalizálódás” fogalmát, mely azt kockáztatja, hogy a papság szentségére alapozott struktúra mellett létrehozunk vele párhuzamosan egy egyházi szolgálati struktúrát.
A levél végén a szentatya imáiról biztosítja a résztvevőket és Szűz Mária, az egyház anyja közbenjárását kérve örömmel küldi apostoli áldását a salernói egyházmegye főpásztorának, az összes püspöknek, a papoknak, a diakónusoknak, a szerzeteseknek és a világi híveknek.
Forrás: P. Vértesaljai László SJ/Vatican News
