Kamilliánus hagyományőrző tábor

0
751
Fotók: a Nagybányai Szentháromság-plébánia Facebook-oldala

Gyermekzsivajjal, ujjongással, jókedvvel teltek meg a dési ferences kolostor falai augusztus 9-13. között. A kamilliánus lelkiség szerint csíkszentdomokosi gyermekek és fiatalok által megszervezett hagyományőrző keresztény ifjúsági tábor tizennégy éves hagyományra tekint vissza. Néhány éve a táborhoz a nagybányai Szentháromság-plébánia fiataljai, valamint a nyíregyházi Szent Kamill Rehabilitációs Központ gondozásában levő, fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak. A tábor fő célja a kapcsolatteremtés elősegítése, a szociális érzékenység kifejlesztése és növelése, valamint a keresztény értékek elmélyítése a korunk fiataljai számára. Az idei tábor mottója: „Boldogok a békességszerzők…” (Mt 5,9)”

Az idei, 80 gyermeket és fiatalt foglalkoztató tábornak a dési ferences testvérek biztosítottak helyszínt rendházukban. Gyermekzsivajjal, ujjongással, jókedvvel teltek meg a kolostor falai. A tábor lelki vezetői György Alfréd, az osztrák és magyar kamilliánus rendtartomány provinciálisa, valamint Szmutku Róbert nagybányai esperes-plébános voltak. Nekik nyújtott segítséget Vagrin István diakónus, valamint Dévai Marcell, a Szent Kamill Központ intézményvezetője. A csíkszentdomokosi Boros Melinda volt a tábor tevékenységeinek főszervezője.

Az idei tábor mottója „Boldogok a békességszerzők…” (Mt 5,9)”, témája pedig a békére és életre való nevelés volt. Ezen téma köré épültek a tábor programjai, amelyek magukba foglaltak kiscsoportos és egyéni kézműveskedést, forgó színpad jellegű tevékenységeket, lelki programokat, imát, szentmisét, éneklést, táncot, kirándulást, strandolást.

György Alfréd kamilliánus elöljáró így nyilatkozott a tábor céljáról: „A szórványmagyarság és a tömbmagyarság táboraként született, hogy Szent Kamill szellemében tanuljanak egymástól, hogy barátság szövődjön, Isten-ismeret és játék. Az idei tábor témája a béke, amire nagyon-nagy szükség van, de a békét meg kell teremteni, a békéért dolgozni kell, és a békére való nevelés az idei tábornak a célja. Megtanítjuk a gyermekeknek a békét építeni, a békét teremteni, elsősorban a saját lelkükben, utána pedig a közösségeikben, a világban. Szent Ferenc kolostorában vagyunk, aki így imádkozott: Uram, tégy engem békéd eszközévé! Legyetek olyanok, mint a virág, amely illatát hagyja, ott ahol van – mondja Szent Kamill atyánk. Hát ennek a békének az illatát szétárasztani, ez lenne a tábor célja, és ennek érdekében vannak közösségi foglalkozások, imádság, játék, ének, szentgyónás. Mindez hozzátartozik, hogy tanuljunk meg jól élni önmagunkkal és egymással. A gyermekek önképét és Isten-képét is megpróbáljuk alakítani. Kihangsúlyozzuk a teremtő jelenlét, a teremtő szó fontosságát, azt, hogy jónak lenni jó, a szépet lássuk meg egymásban. Ha biztatjuk egymást, ha jók vagyunk egymáshoz, akkor a béke megszületik. Nagyjából ez a célja a tábornak, hogy magukkal vigyék az örömet és a békét, hogy megértsék: a békéért nem harcolni kell, hanem meg kell azt teremteni és őrizni”.

Szmutku Róbert a következő gondolatokat osztotta meg a táborral kapcsolatban: „A tábor mottója megmutatja a célt, és azt, hogy miért is vagyunk itt. Azt lehet látni, hogy sok gyermek békétlenségben él saját magával, környezetével, és ez a tábor arról szól, hogy különböző történeteken, eseményeken keresztül igyekszünk megragadni a békét. Olyan szituációkat, olyan családi eseményeket is felszínre hozunk, amelyben átélhetik a békének a fontosságát és ajándék jellegét. Mindezt szentmisében, szentgyónásban is igyekezünk elmélyíteni. Mondhatom tehát, hogy test-lélek-szellem együtt dolgozik azon, hogy a béke ajándékát egyre teljesebben befogadják az itt táborozó gyermekek, fiatalok, nevelők”.

Boros Melinda szervező a következőket nyilatkozta: „Elsősorban az fontos számunkra, hogy közösségben legyünk egymással és Istennel, és egyre nagyon jó lehetőség a táborban töltött idő, együtt végzett tevékenységek. A közösségteremtést énekkel, tánccal és olyan tevékenységekkel igyekszünk előmozdítani, ami a gyermekeknek megfelel, mindezt úgy, hogy Isten van a központban, éppen ezért keresztény tábor. Kamill-tábornak, vagy Frédi atyás tábornak is hívták már a fiatalok, tehát a pap bácsikhoz is és egymáshoz is erős a kötődés. A tábor egyik jellegzetessége, hogy mivel már sok ideje zajlik, a résztvevők idővel csoportvezetőkké válnak, majd önkéntesként is segítenek a szervezésben”.

A résztvevők is megosztották élményeiket:

„Sereztem új barátokat, pacsiztam is velük, jól érzem magam itt.” (Kati, Nyíregyháza)

„Ez a tábor arra is tanít minket, hogy összetartóak legyünk. Itt barátokat szerzünk, számomra nagy élmény, hogy eljöhettem, most első alkalommal, de remélem, hogy jövőre is jövök. Ki szeretnénk fejezni a többieknek is, hogy mennyire fontos mindenki számunkra”. (Tóth Ildikó, Csíkszentdomokos)

„Nagy boldogság nekem ez a tábor, mert mindenki elfogad úgy, ahogy vagy. Egy év után visszatértem, hogy új barátokat, új tapasztalatokat, élményeket szerezzek”. (Boros Árpád, Csíkszentdomokos)

„Nagyon jó itt, mert még ilyen táborban nem voltam, új barátokat szerezhetek. Örvendek, hogy együtt imádkozhatunk, az egész hely nagyon szép”. (Kurkó Zoltán, Csíkszentdomokos)

„Számomra egy különleges élmény, mert új barátokat szereztem, és nagyon élvezem ezeket a programokat, amelyeket szerveznek, valamint a kirándulásokat. Ennek a tábornak a témája a béke, és azt tanuljuk meg itt, hogyan legyünk békések egymással, mindenkit hallgassunk meg, senki ne érezze magát kizárva. Szeretnék még sok jó élményt szerezni itt”. (Micaci Cristina Sofia, Nagybánya)

„Ez a tábor sok mindenre megtanít, amit otthon nem tudok magamtól megtanulni. A plébánia által szervezett táborok mindegyikén ott voltam. Számomra a békére való nevelés azt jelenti, hogy el kell fogadjunk másokat, új barátokat szerezzünk. Szeretném, ha több kirándulás és közösen végzett feladat lenne, de a tánc és az éneklés nem tartozik kedvenceim közé”. (Barta Ricsi, Nagybánya)

„Nem először vagyok ebben a táborban, és nagyon szeretem a közösséget, a kamilliánusokat, a nyíregyháziakat. Örvendek, hogy besegíthetek, és most is hálatelt szívvel vállalkoztam a segítségnyújtásra, bárhol, ahol tudok, ott vagyok mindenkinek. Szeretettel és boldogsággal fogok innen hazamenni. Kicsi korom óta úgy tanítottak, hogy békességben éljek, elfogadjak másokat. Szerintem a világnak ez az alapelve, ha béke van, akkor nyugodtan és szeretetben lehet élni egymással”. (Susányi Henrietta, Nagybánya)

„Idén ötödik alkalommal veszek részt ebben a táborban, és azt merem mondani, hogy eddig ez a legjobb. Szervezőként kerültem idén a csapatunkba, imádunk Frédi atyával dolgozni. Az idei táborunkban, amely a békéről szól, nagyon jó csapataink és csoportvezetőink vannak. Arra szoktam általában törekedni, hogy barátságos, békés ember legyek a társaimmal”. (Kristály Botond, Csíkszentdomokos)

„Negyedik alkalommal vagyok kamilliánus táborban. Voltam már csapattag és csoportvezető is, most szervezőként vagyok jelen. Számomra ez a tábor kikapcsolódást jelent, itt teljesen fel lehet töltődni, jó emberekkel, jó közösséggel, megéri eljönni. A mottó választásában befolyásolt minket az ukrajnai háború. Az idei tábor szerintem a legjobb, már csak azért is, mert szervezőként vagyok itt. Jó érzés kívülről látni, hogy minden kicsi gyermek mennyire boldog, hogy tetszik nekik és fel vannak töltődve”. (Gaál Emőke, Csíkszentdomokos)

„Szervezőként vagyok itt, sok mindenben részt veszek. Számomra a nyugalmat jelenti ez a tábor, nagyon fel tudok töltődni a tábor tartalmaiból. Nem akartam jönni, Frédi atyának köszönhetem, hogy itt lehetek. Negyedik alkalommal veszek részt a táborban és még nagyon sokáig szeretném ezt folytatni. A békét úgy teremtem meg, hogy megpróbálok nyugalmasan beszélni emberekkel, különösen azokkal, akiknek valamilyen problémájuk van, és nagyon jól esik az, hogy másokon segíthetek”. (Kristály Erik Ferenc, Csíkszentdomokos)

Forrás: szentharomsag.ro