Online gyerekek: mit tegyünk szülőként?

0
251
Illusztrációk: Pixabay

Beborít és ellep a hírözön, sokszor magával ragad, mi pedig emiatt úgy érezzük, egyre jobban „kicsúszik a talaj” a lábunk alól. Csak kapkodjuk a fejünket a hírek és álhírek örvényében, miközben egymást érik a globális válságok. Eközben pedig még a gyerekeinknek is mintát kellene adnunk, segíteni őket abban, hogy tudatos médiafogyasztókká váljanak. A társadalmi kommunikáció világnapja alkalmából igyekszünk néhány kapaszkodót nyújtani ehhez, miközben egyházi sajtósként mi magunk is tudatosítjuk, hogy a biztos pontot Jézus Krisztus jelenti. A nap során a Vasárnap hetilapban megjelent Fókusz-összeállításunkból közlünk részleteket. Balázs Brigitta kommunikációs szakember, internetbiztonsági tréner írását olvashatják.

Online biztonság, digitális egyensúly, digitális érzelmi intelligencia. Csak három azok közül a fontos területek közül, amelyek a digitális intelligencia nyolc fő témáját képezve kulcsfontosságú szerepet játszanak annak érdekében, hogy gyerekek, fiatalok, felnőttek és idősek egyaránt tudatosabb felhasználókká válva nagyobb biztonságban használhassák a digitális eszközeiket és az online felületeket. Az, hogy manapság milyen tartalmakat fogyaszt például egy tinédzser, szülői szemmel nézve olykor riasztó, sőt egyenesen felháborító tud lenni (teszem hozzá, nem mindig alaptalanul), és ilyen helyzetben hajlamosak vagyunk a mi saját tinédzserkorunkra, fiatalságunkra nosztalgikusan visszagondolva „ítélkezni” a „mai fiatalok” felett, habár lássuk be, biztosan a mi akkori viselkedésünkben is találtak szüleink kivetnivalót.

Ha ezt vennénk észre magunkon, tudnunk kell, hogy talán olyan irányba tartunk, ahol az online kommunikáció miatt a családon belüli kommunikáció és bizalom is megrendülhet, és ezt igyekeznünk kell valamilyen módon megelőzni. Semmiképp sem arra biztatom az olvasókat, hogy tegyünk szemellenzőt. és legyintsünk minden online szemét láttán a családi béke jegyében, csupán arra hívnám fel a figyelmet, hogy nagyon könnyen szembesülhetünk csukott fülekkel, ha ezen tartalmak kapcsán például a dühtől vezérelve kommunikálunk a gyerekekkel, fiatalokkal. A teljesség igénye nélkül, azzal a céllal, hátha segítség lesz, álljon itt néhány tény és pár tipp, ami irányvonalat adhat, segítség lehet az első lépések megtételénél.

Tény: A gyerekek, fiatalok fogyasztják az online médiát. Az eltiltás nem megoldás, mivel ezzel csak azt érjük el, hogy probléma esetén a gyermekünk nem mer majd hozzánk fordulni segítségért, hiszen attól fog tartani, hogy elvesszük a telefonját.

Tipp: El kell kezdenünk elfogadóbb módon közelíteni a téma felé, természetesen csak addig a szintig, ameddig hitelesek tudunk maradni, képviselni tudjuk saját értékeinket. Fontos, hogy nyitottak legyünk megismerni akár olyan közösségi oldalakat, játékokat is, amelyekről eddig csak messziről hallottunk. Egyszerűen csak kérdezzük a gyermekünket őszinte kíváncsisággal arról, hogy mit szokott csinálni, amikor online van, meséljen erről. Ha érzi a gyerek, hogy nem támadni akarjuk, szívesen fog mesélni.

Tény: A tinédzserek ritkán beszélnek felnőttekkel az online problémáikkal kapcsolatosan.

Tipp: Legyünk ott az elsők között, akivel ezekről beszélni akar. Ha látja rajtunk a nyitottságot, akkor bátrabban fog közelíteni, kérdezni, segítséget kérni. Ha pedig korábbi beszélgetések során esetleg azt is hallotta tőlünk, hogy „bármilyen probléma esetén itt vagyok, segítek neked, még ha az online történik is”, akkorez remélhetőleg megadja a kezdő segítséget.

Tény: Az online felületeken rengeteg a „szemét”, az elkerülendő tartalom, viszont számtalan szempontból megkönnyíti életünket az, hogy online lehetünk.

Tipp: Ismerjük el a fenti tényt, majdlegyünk kiegyensúlyozottak a kommunikációnkban. Hangoztassuk a számunkra fontos értékeket, és ezt fogalmazzuk meg az online felületekre vonatkozóan is. Ha a mi családunkban fontos érték az, hogy szépen beszélünk egymással, akkor mindenképp tegyük szóvá, ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermekünk videónézés közben vagy az online felületeken kommenteket olvasva nem a családi értékrenddel megegyező tartalmakat fogyaszt, és kezdeményezzünk erről beszélgetést vele.

Tény: A gyerekek sokszor gondolják úgy, hogy a szülők ehhez nem értenek, miért is kellene rájuk hallgatni.

Tipp: Merjük felvállalni, ha nem értünk annyira hozzá, bátran tegyük szóvá: „valóban nem tudom, mi értelme a TikToknak, nem tudom, mire való a Snapchat, de vannak dolgok, amiket már megéltem, láttam, hallottam történeteket, és hidd el, ebben tudok neked tanácsot adni, segítséget nyújtani a tapasztalatom által.”

Ez csak egy pár olyan kommunikációs stratégia, ami beépíthető a hétköznapokba, rövid összefoglaló, kis ízelítő, bízva abban, hogy segítséget jelenthet a kedves olvasóknak. A legfontosabb, hogy foglalkozzunk ezzel a témával, legyen a mindennapjaink része, egy-egy rövid beszélgetés, egy-egy érdeklődő kérdés, hogy a gyermekünk érezze, az online világnak ilyen módon mi is részei, résztvevői vagyunk, még ha kívülállónak is érez ebben minket, hozzánk fordulhat. Jelenlétünkkel és beszélgetéseinkkel csempésszünk értéket az ő online mindennapjaiba is, tudatosítsuk, hogy van más nézőpont, más hozzáállás, és ezeket van, aki meri is képviselni.

Balázs Brigitta kommunikációs szakember, internetbiztonsági tréner

Az írás megjelent a Vasárnap hetilap 2022/22-es számának Fókusz-összeállítása részeként.