Ferences ki mit tud

0
673

Kedves VI−X. osztályos diákok! Játékra hívtunk ez év júniusáig. Célunk, hogy játékos feladatok által közelebb hozzuk a 800 éves ferences lelkiség és történet részleteit, különösen az erdélyi vonatkozásokra összpontosítva. Itt olvashatjátok az áprilisi játék lehetséges megfejtéseit, illetve a májusi tematikát és a feladatokat.

Az áprilisi feladatok megoldásaihoz a következőket lehetett írni:

1. Válaszd ki a két említett kolostor közül a számodra szimpatikusabbat, és írj legalább két-három olyan új információt a történetéről, jellemzőiről, amelyek nem olvashatóak a fenti szövegben!

A dési ferencesekről azt még tudtátok-e, hogy:

  • a reformáció éveiben a templom szolgált már lutheránus, evangélikus és református közösséget is?
  • a kényszerlakhely ide alatt önerőből felújították a templomot?
  • A temető elnevezése Rózsahegy, ahol kápolna is épült 1756-ban, a titulusa: Urunk mennybemenetele?

Az esztelneki ferencesekről azt még tudtátok-e, hogy:

  • 1677-től van ferences jelenlét Esztelneken (kisebb megszakításokkal) – az első lakója P. Mihály Ferenc OFM volt?
  • a rendtartomány filozófus növendékei e falak között tanultak 1902-től?
  • a kényszerlakhely ideje alatt, pontosabban 1977. március 4-én erős földrengés rázta meg az országot – így az esztelneki kolostorban is jelentős károk keletkeztek, amit a testvérek önerőből javítottak ki?

2. Írd meg/oszd meg velünk a dési vagy esztelneki látogatásod élményét! Ha még egyik helyen sem jártál, kérdezz meg valakit a környezetedből, és írd meg az ő benyomásukat. Vagy mutasd be (bármilyen technikát alkalmazva: rajz, festés, grafika, pontozás, netán fénykép vagy makett) a két helyszín valamelyikét úgy, ahogy te látod.

Köszönjük a sok-sok kreatív munkát, megosztást!

+ kérdés: Mi a közös a két ferences helyszínben? (Segítségül eláruljuk, hogy a kommunizmus évei alatt állami szempontból fontos megfigyelő helyszínnek számított mindkét településen lévő kolostor.)

Feltételezzük, hogy nem volt nehéz erre a kérdésre (sem) válaszolni, ha figyelmesen elolvastátok a kolostorok történeteit, a leírásokat. Jól láttátok az összefüggést: mindkét helyszín kényszerlakhelyül szolgált 1952-től (a kommunizmus éveiben) az erdélyi ferences testvérek számára.

Íme, az májusi hónap tematikái, feladatai: a székelyudvarhelyi és a gyergyószárhegyi ferencesek

Székelyudvarhelyen a ferencesek 1706-ban telepedtek le véglegesen, amikor Udvarhely szülötte, Lakatos István csíkkozmási plébános az atyai örökségét a ferenceseknek adományozta. Erre a területre építették fel templomukat és a kolostort. Hűségesen szolgálták a híveket mind a pasztoráció, mind az oktatás területén 245 éven át, 1951-ig. 1951. augusztus 20-án éjszaka elhurcolták a barátokat. Említésre méltó P. Gurzó Anaklét (1912−1989) ferences neve, aki 1978-ban került Udvarhelyre, ahol a város rector spiritualisa volt egészen az 1989. március 30-án bekövetkezett haláláig. A rendszerváltás után a kolostor épületét a mallersdorfi ferences nővéreknek adták át – a testvérek csak 2000-től tértek vissza. A ferences testvérek jelenleg is bentlakást/kollégiumot biztosítanak a középiskolás fiúknak az egykori Seraphicum Collegium lelkületében.

A gyergyószárhegyi kolostor tulajdonképpeni alapítójának IV. Lázár Istvánt tekinthetjük, aki 1642-ben a már meglévő kápolnák őrzésére ferences rendi szerzeteseket telepített az 1633-as pestisjárványban életüket vesztett remeték helyett. P. Tapolczai Görög István első házfőnökként a legnagyobb kápolnából templomot alakított, majd ehhez kezdett építeni 1669-ben fából zárdát számos más értékteremtő tevékenysége mellett a neves egyháztudós, akkori szárhegyi gvárdián, P. Kájoni János. A szárhegyi származású P. Csergő Krizogon az öt, romlásnak indult, illetve szűknek és sötétnek bizonyuló kápolnát elbontotta, és azok anyagából új, tágasabb templomot épített, melyet ez alkalommal megtoldott a déli oldalon levő Mária-kápolnával, továbbá felépítette a kolostor másik két szárnyát is. Ezzel nyerte el mai külső formáját a zárda és a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, barokk stílusú templom. Említésre méltó P. Ferencz Ervin személye, aki 1998−2013 között szolgált a ferences kolostorban.

Feladat:

1. Válaszd ki a két említett kolostor közül a számodra szimpatikusabbat, és írj legalább két-három olyan új információt a történetéről, jellemzőiről, amelyek nem olvashatóak a fenti szövegben!

2. Írd meg/oszd meg velünk az udvarhelyi vagy szárhegyi látogatásod élményét! Ha még egyik helyen sem jártál, kérdezz meg valakit a környezetedből, és írd meg az ő benyomásukat. Vagy: Mutasd be (bármilyen technikát alkalmazva: rajz, festés, grafika, pontozás, netán fénykép vagy makett) a két helyszín valamelyikét úgy, ahogy te látod.

Korosztály: VI−X. osztály, egyéni részvétellel.

A megoldásokat postán (Oficiul Provincial al Franciscanilor – Ferences ki-mit tud játék, Mun. Cluj-Napoca, str. Emile Zola, nr. 4, 400112, jud. Cluj) vagy e-mailben az ofmjatek@gmail.com címekre várjuk. Elég csak az egyikre beküldeni.

Beküldési határidő: minden hónap 30. napja.

Örömteli kutakodást és sikerélményt kívánunk!