Ferenc pápa: „Ne barikádozzuk el magunkat a sekrestyében…”

0
639
Fotók: Vatican News

Száz éve választották pápává a Szent Ambrusról nevezett Lombard kollégium egykori növendékét, XI. Piuszt. A lombard kollégium posztgraduális képzést végző papjait ebből az alkalomból fogadta február 7-én, hétfőn délben Ferenc pápa a Vatikánban. A szentatya beszédében meghívta a papokat, hogy ne a kiváltságosak, hanem a szükségben lévők papjai legyenek, a misszióra és az evangélium terjesztésére, ne annak kisajátítására figyeljenek, a társadalmi igazságtalanság ellen küzdő és abban vigaszt nyújtó lelkipásztorokként szolgáljanak.


XI. Piusz pápa a kollégium öreg diákjaként mindig a szívén viselte az ő kedves lombard kollégiuma sorsát, ezért is gondoskodott a környékről, amely a Salus populi romani kegykép árnyékában van – utalt beszédében Ferenc pápa a Santa Maria Maggiore bazilikára, amelynek tőszomszédságában építették fel a kollégium jelenlegi épületét, éppen a II. vatikáni zsinat évei során. Ferenc pápa beszédében kiemelte: megválasztásakor XI. Piusz úgy döntött, hogy új pápaként már nem a Szent Péter-bazilikában mutatkozik be, hanem a bazilika külső loggiájáról. Igaz, hogy mintegy 40 percbe telt, amíg az időközben raktárként használt loggiát sebtiben előkészítették az új pápa első Urbi et Orbi áldására.

„Gesztusai arra emlékeztetnek minket, hogy meg kell nyílnunk, ki kell tágítanunk a szolgálat horizontját a világ méreteire, hogy elérjük mindazokat, akiket az Isten át akar ölelni szeretetével. Éppen ezért ne barikádozzuk el magunkat a sekrestyében és ne pátyolgassuk egymást zárt kiscsoportokban, hiszen a világ az evangéliumot és az Urat várja, hogy pásztorai őhozzá igazodjanak, szívükben és vállukon hordozva a nyáj elvárásait és terheit” – emelte ki a szentatya, aki a megbocsájtás fontosságára is rávilágított. Úgy fogalmazott: irgalmas papok kellenek, akik bűnbocsánatot kérnek saját bűneikre. Hangsúlyozta: Isten soha nem fárad bele a megbocsátásba, csak mi. Megbocsátás, nyitott szív, együttérzés, irgalmasság – sorolta a pápa a szükséges lelki hozzáállás vonásait. Felszólította a papokat: az evangéliumot ne szolgálja olyan egyház, amelynek ugyan sok mondanivalója van, de szavaiban nincs gyógyító kenet és azok nem is érintik az emberek testét. Az élet tanúságtételére van szükség, olyan papokra, akik égő vággyal viszik az evangéliumot az utakra és a lakónegyedek otthonaiba, főként a legszegényebb és leginkább elfeledett helyekre. Ez a tanúságtétel és ezek a gesztusok olyanok, mint XI. Piusz első gesztusa volt – fogalmazott a szentatya.

„Legyetek a nyáj pásztorai és ne a kiváltságosoké”

Beszédében Ferenc pápa a misszió, a küldetés témáját is érintette XI. Piusz kérdésének felelevenítésével: Uram, mit ajánlhatok fel neked? A szentatya kiemelte: ez a kérdés megóv bennünket a karrierizmustól, éppen ezért ajánlja, hogy mindennap tegyük fel magunkban.

„Olaszországban sokszor az egyházi beszédek meddő benső dialektikára szűkülnek le: ki a haladó, ki a konzervatív, miközben elfelejtik a lényeges kérdést: egyházzá kell lenni, hogy éljük és terjesszük az evangéliumot! Legyetek a nyáj pásztorai, ne a kiváltságosoké, legyen missziós szívetek” – hangsúlyozta a pápa. XI. Piusz közel egy évszázada írt „Quadragesimo anno” enciklikájából is idézett a szentatya: a szöveg a „pénz és a hatalom halmozását” ostorozza, főként, ha „a gazdagok magának a gazdasági élet vérének az elosztóivá válnak”. Különösen aktuális gondolatok ezek most, amikor egyre nagyobb a szakadék a kevés gazdag és a sok szegény között. Ferenc pápa meghívta a papokat, hogy legyenek a II. Vatikáni Zsinat papjaiként az Istennel és egymással való közösség jelei és eszközei, legyenek a közösség takácsai, az egyenlőtlenségek felszámolói, az emberek szenvedésének jeleire figyelő lelkipásztorok, akik képesek álmodni az egyház szépségéről.


A Szent Ambrusról és Borromeó Szent Károlyról nevezett római Lombard Pápai Szeminárium szívesen látja azokat az egyházmegyés papokat, akiket püspökeik Rómába küldenek, hogy a pápai egyetemeken posztgraduális képzésben vegyenek részt. Elsősorban a lombardiai papok szemináriuma, de főként az utóbbi időben más olaszországi térségek, sőt más országok papjait is fogadják. A kollégium a Lombardiai Püspöki Konferencia római egyházi intézeteként különös kapcsolatban áll a Szentszékkel. Lombardia püspökei 1854-ben alapították a Lombard Szemináriumot, amelyet XIII. Leó pápa ismert el pápai kollégiumként 1890. december 15-én „In supremo” kezdetű rövid írásával. 1943-ban Francesco Bertoglio kollégiumi rektor 65 zsidót rejtett el a szemináriumban, megmentve őket az auschwitzi deportálástól. Ezért 2011-ben Bertoglio rektort a „Nemzetek Igaza” címmel tüntették ki. A kollégium jelenlegi épülete a Santa Maria Maggiore bazilika előtti térre néz. Szent VI. Pál pápa avatta fel 1965. november 11-én, alig három héttel a II. Vatikáni Zsinat lezárása előtt. A kollégium alapkövét 1963. február 10-én Giovanni Battista Montini bíboros, milánói érsek, a későbbi Szent VI. Pál pápa tette le. A lombard kollégium jeles diákjai között találjuk Angelo Rotta nevét is, aki 1930. március 20-tól 1945. április 6-ig budapesti apostoli nunciusként szolgált és zsidókat mentő tevékenységéért ő is megkapta a „Nemzetek Igaza” kitüntetést. A jeruzsálemi Holokauszt emlékparkban fekete márványtáblán Angelo Rotta neve harmadikként szerepel a „Nemzetek Igazai” közt. Figyelemre méltó, hogy a 21 márványba vésett név közül 11 magyar!

P. Vértesaljai László SJ

Forrás: Vatican News