Hogyan tovább?

0
615

Elkezdődött az évközi idő. Az ünnep a hátunk mögött, és bár a keresztények egységéért végzett ima ezévi mottója még karácsonyra utalt vissza: „láttuk csillagát”, a nyomába szegődés már a munkás hétköznapok korántsem csillogó periódusát jelzi. Amikor a csillag csillogása kissé homályba vész, megkopik, mert az út pora szürke és a lábunkra, lábbelinkre, ruhánkra, sokszor a szívünkre tapad.

Már az újévi fogadalmak, a dátumhoz kötött újrakezdés lehetőségének izgalma is elmúlt. A pandémia miatt a társas kapcsolatokban elszenvedett hiány sokunk lelkén mély nyomot hagyott. Másfél éve még azt reméltük: kis idő, és minden helyreáll. Azt értettük ezen, hogy változatlanul folytatjuk ott, ahol félbeszakított a vírus. De egyre nyilvánvalóbb, hogy ott nem folytathatjuk. Nem csak azért, mert a gazdaság, a klíma, a társadalmi berendezkedés terén felerősödtek a rossz elrendezés miatti választó- és törésvonalak. Hanem azért is, mert a szívek, lelkek mélyén is felerősödtek a korábban kőbe vésettnek gondolt szokások mentén a repedések.

Nehezebben találjuk az örömet, a lelki békét, a fizikai tünetek szintjéig állandó fáradtság, fásultság kerített a hatalmába: mindez mutatja a gyökeres változtatás szükségességét. Talán megérett az idő arra, hogy ráébredjünk: kis, egyéni, elszigetelt cselekvésekkel nem jutunk előbbre. Közös cselekvésre, közösségi és gyökeres megújulásra van szükség. Merész döntésekre a világgazdaság szintjén a környezet, a teremtett világ kíméletére vonatkozóan, a javak valóban igazságos és méltányos elosztása terén. Bátor emberekre, akik az intézkedések elmaradásáért számon kérik a döntéshozókat, akik a szükséges változtatásokat végrehajtják. Akik a végletesre élezett megosztás helyett társadalmi szinten is a kiengesztelődés hírnökei.

Egy magyarországi fórum 2022-re „Ne féljetek” évet hirdetett, a közbeszéd megtisztítását, indulatmentesítését tűzte ki célnak. Egy erdélyi imacsoport kemény következetességgel két-három havonta önvizsgálatra és megújulásra hívó témák mentén imaláncot hirdet és tart. Ferenc pápa meghirdette az egyházban a szinodális utat, önreflexióra és beszélgetésre hív minket, katolikusokat.

Bátor, kitartó, következetes, hiteles emberek és kezdeményezések vannak tehát: el kellene dönteni, hogy magunkat végre elég komolyan vesszük ahhoz, hogy csatlakozzunk és végigjárjunk egy ilyen utat. Ne tántorítson el, ha többen kidőlnek mellőlünk, ha álomlátónak csúfolnak. Ne álljunk meg vagdalkozni a minket ért, olykor elevenbe vágó jelzők miatt. Hiszen aki az eke szarvára tette a kezét, és hátrafelé pislog, nem méltó az Isten országára.

Megjelent a Vasárnap 2022/4-es számában.