Múltról és jövőről az Európai Kolping Szövetség új prézesével

0
421
Gödri Istvánt választották az Európai Kolping Szövetség prézesévé. Fotók: Gödri István személyes archívuma

Ahogyan Adolph Kolping cipészként kezdte a tevékenységét, később pedig papként szolgált, úgy Gödri István, az októberben megválasztott Európai Kolping Szövetség prézese is gyermekként édesapja példájára villanyszerelőnek készült, de végül ő is a papságot választotta. Egyedülálló a Kolping Szövetség történetében, hogy kelet-európai ország adja a szövetség prézesét, ezzel tulajdonképpen a Romániai Kolping Szövetség tevékenységét is elismerik. A világjárvány miatt az európai közgyűlést online tartották, ahol Gödri Istvánt választották az Európai Kolping Szövetség prézesévé. A Kolping szervezeti felépítése és a felelősök megválasztása jó példát ad arra, hogy a demokratikus rendszert és választást hogyan lehet tartalommal megtölteni és szépen megvalósítani.

Hosszú személyes út vezetett oda, hogy Gödri István lehet az első nem német származású európai prézes. A brassói születésű, de négyfalusi prézes Gajdó Zoltán plébános mellett került kapcsolatba a Kolping-családdal. Gödri István az öccsével együtt bekapcsolódott a Kolping életébe, illetve a plébános által újraindított cserkészmozgalomba is. Egész fiatalon, 14 éves korában elkerült otthonról, ahogy fogalmaz, azóta csak vendég otthon. A Kolping Szövetséggel való kapcsolatát kezdetben egyfajta lüktetés jellemezte, mert ugyan Sepsiszentgyörgyön a középiskola alatt kapcsolatban volt a szövetséggel, de később Gyulafehérvárra kerülve kispapként csak a cserkészet maradt számára. Dél-Tirolban fejezte be a tanulmányait, ahonnan diakónusként hazatérve Marosvásárhelyen a főtéri plébánián, a Szent János-templomban szolgált hat hónapig, ahol működött a Kolping-család, így újra kapcsolatba került velük, eljárt a tevékenységekre. Segédlelkészként ismét szünet következett, mert Gyergyócsomafalván nem volt Kolping-család, és bár későbbi helyén, Sepsiszentgyörgyön volt, de nem igazán működött. Gyulafehérvári érseki titkárként szintén más feladatai voltak.

2013-ban feketehalmi plébánosnak nevezték ki, ezt követően kereste meg őt Máthé Vilmos, az akkori prézes, akinek lejárt a mandátuma. Így 2014 novemberében Székelykeresztúron választotta meg a közgyűlés a Gyulafehérvári Egyházmegye Kolping Családok Szövetségének a prézesévé. A második mandátuma idén járt le, de a vírushelyzet miatt a közgyűlést nem tudták még megtartani, tavasszal lesznek a választások. 2015-ben az országos szövetség prézesének, Merlás Tibornak is lejárt a mandátuma, így felajánlották, hogy vállalja el a Romániai Kolping Szövetség prézesi feladatait is. Ott is második mandátumát tölti. Ezzel tulajdonképpen úttörővé vált abban, hogy az egyházmegyei és az országos prézesi feladatokat is ő látta el. Lapunknak elmondta, hogy a prézes fő feladata az, hogy kísérje a tagokat és hogy odafigyeljen arra, hogy a Kolping katolikus és keresztény maradjon.

Mint prézes képviselte Romániát mind európai, mind nemzetközi szinten, közgyűléseken, Erasmus-programokban vett részt. Fiatalokkal több országot is meglátogatott, a helyszínen több nyelven mutatott be szentmiséket, így Európa-szerte megismerték a Kolping Szövetség prézesei és elnökei. Az októberi európai közgyűlésre a Romániai Kolping Szövetség őt jelölte prézesnek, ahol ellenjelölt nélkül megválasztották az Európai Kolping Szövetség prézesévé. Elődjét paderborni segédpüspöknek nevezték ki korábban.

Elmondása szerint a szüleitől azt tanulta, hogy a jég hátán is meg kell élni, így megtanult alkalmazkodni a helyzetekhez. A Kolping logójának fekete színe azt jelzi, hogy komolyan veszik a dolgokat és odafigyelnek a többiekre, hogy olyan egyénekké váljanak, akik megállják a helyüket a társadalomban és akik képviselni tudják a keresztény értékeket. A logóban szereplő narancssárga szín a jókedvet sugallja, így ő maga is gyakorta a humorhoz folyamodik, hogy jókedvvel, boldogan végezhessék a feladataikat.

A hármas beosztást – hogy egyházmegyei, országos és európai prézes – nagy kihívásnak és nagy megtiszteltetésnek tartja, úgy gondolja, hogy ez elsősorban az erdélyi és romániai tevékenységnek az elismerése. A jelenlegi járványhelyzetben sokan bezárkóztak lelkileg is, vallja, de most is nagyon sok olyan tevékenységük van, mint a szegények segítése, karácsonyi, húsvéti csomagok, de például a járványhullám alatt az orvosoknak készítettek védőmaszkokat.

Az egyházmegyében korában elindított egy folyamatot, a családok meglátogatását és buzdítását, ami egy kicsit megállt a megszorítások miatt. Most is a feladatának tekinti a kapcsolatok fenntartását, ápolását, továbbfejlesztését a többi Kolping Szövetséggel. Ferenc pápa meghirdette a szinodális utat, ebbe a folyamatba a Kolping is bekapcsolódik, ők is meg szeretnék válaszolni a kérdéseket, ezen ötletelnek, gondolkodnak, imádkoznak, elmélkednek.

Ahol a plébánián működik a Kolping, ott Kolping-családnak nevezik azt, ami nem véletlen: Gödri István szerint fontos a jó családi hangulat. Arra a kérdésre, hogy hogyan buzdítaná az embereket a csatlakozásra, válaszával tömören összefoglalta a lényeget: „Hogyha akarsz egy jó társaságot, ahol jól érzed magad, ahol meleg fogadtatást, komoly embereket találsz, de ahol viccelni és szórakozni is tudunk, így tanulni új dolgokat és képezni önmagunkat, hogy jobb keresztények és a társadalomban jobb emberek tudjunk lenni, akkor a Kolping az a hely, ahol megtalálod te is a helyedet. Egy jó család vagyunk, amely mindig szívesen fogad téged!”

Az írás megjelent a Vasárnap 2021/50-es számának Fókusz rovatában.

A Romániai Kolping Szövetségről készült írásunkat itt olvashatják: