Anonymus és Róma: egy rejtély megoldása

0
1290

Anonymus feledésbe merül? P-nek mondott mester Gestája, kora és Pusztaszer címmel 2020 márciusában jelent meg a Gesta Hungarorum és szerzőjéről szóló könyv, melyben Horváth Gábor egyháztörténész, a szegedi Gál Ferenc Egyetem főiskolai tanára, a címben foglalt állításra válaszolt. A szerző a római Pápai Gergely Egyetem hallgatója volt. A Vatikáni Rádió Magyar adásában Gedő Ágnes készített Horváth Gáborral interjút, aki azt állítja, miként a régi mondás, minden út Rómába vezet.

Horváth Gábor akkor kezdett a téma iránt érdeklődni, amikor 2007-ben meghallgatta Koszta Lászlónak, a Szegedi Egyetem történészének előadását Kalán pécsi püspökről és a monostor történetéről. Akkor hangzott el az az állítás, hogy a püspököt kanonokjai annyira tisztelhették, hogy atyának szólították. Ez a hír egy 1217-ből fennmaradt pécsi oklevélben található meg. 2008 őszén megfogalmazódott egy hipotézis, ami arra ösztönözte a kutatót, hogy a kérdéssel foglalkozzon tovább. Arra figyelt ugyanis fel, hogy Kalán püspököt, aki a Szkítiából származó Ond vezér leszármazottja volt, rendszeresen említik Anonymusszal kapcsolatban úgy, mint az ő szellemi vezetőjét. Ekkoriban fordult Horváth Gábor Koszta Lászlóhoz, aki megerősítette. Ezután kezdődott a tulajdonképpeni kutatás. A Rómához kötődő kapcsolatok egyrészt Giulio Cipollone trinitárius szerzetesnek, középkorral foglalkozó professzornak, valamint Jos Janssens jezsuitának, egykori tanárainak köszönhető. A mű szellemi hátterének, III. Ince pápa szolgaság és szabadság teológiájának, illetve a párizsi magiszter, Szentviktori Hugó történelemszemléletének a meghatározásában voltak a kutató segítségére.

A rejtélyes P-betű megfejtése

A Gesta kezdő P betűjét eleinte a latin prae prepozíciónak vélték, így praedictus magisterre, fent említett mesterre gondoltak. Napjainkig úgy vélték, hogy a P egy keresztnevet – Péter, Pál vagy Pósa – rövidíthet. Az újabb kutatások azt eredményezték, hogy a P szigla a dictus – mondott – szóval egy megszólítás, a szerző egykori titulusára utal, vagyis a dictus nem a magisterre, hanem a P-re vonatkozik, tehát P-nek mondott mesterről lehet szó. Kalán püspök életében három olyan minősítés is található, amelyet P-vel lehet rövidíteni. 1193-ban Dalmáciában kormányzóként kiadott oklevelében episcopus palleatus, III. Ince pápa 1206-os és 1210-es oklevelében vir preditus sciantia litterarum, az 1217-es pécsi oklevélben pedig domino ac patre nostro olvasható. Feltehetően a P dictus magisteres szerkezet, az atyának mondott mester lehet, de nem zárható ki a palliumosnak, illetve az írás művészetében jártasnak mondott mester sem. A két életút összehasonlításából a szerző arra a megállapításra jutott, hogy Anonymus vagy folyamatos munkakapcsolatban állt Kalán püspökkel, vagy a két személy azonos. Ezek alapján állítható, hogy a titokzatos P-nek mondott magister Kalán, aki III. Béla király udvarában kancellár, majd élete végéig pécsi püspök volt.

Tipológia és történelem

Azzal a történelemszemlélettel rendelkezett, amely a tipológiára épült, ebből feltételezhetjük, hogy a párizsi Saint-Victor kanonokrendi apátság egykori növendéke volt. Eszerint a történelem első korszaka, a Törvény előtt, Ádámtól Mózesig, a második korszak, a Törvény alatti, Mózestől Krisztusig, és a harmadik korszak, a Kegyelem alatti, Krisztustól az ő második eljöveteléig, a parúziáig tart. Azt láthatjuk tehát, hogy Ábrahám Attilának, Mózes Álmosnak, Józsué Árpádnak, Dávid pedig Szent István királynak ószövetségi előképe. A Gesta a második korszakot mutatja be részletesen: a kezdetektől a vérszerződésig röviden, majd a második korszak, a vérszerződéstől Szent Istvánig. Ő volt az, aki a kegyelem királyságát megnyitotta a magyarság számára azzal, hogy az országot a kereszténységre vezette.

Gesta Hungarorum üzenete az, hogy mi, magyarok is része vagyunk az isteni tervnek, az Üdvtörténetnek. Álmos vezér a vérszerződésben összefogta a magyarságot, a Szentlélek segítségével Isten pedig kivezette őket Szkítiából. Attila jogos örökségét Árpád vezér fegyverrel szerezte vissza, majd pedig Szent István olyan államot hozott létre, amely a kereszténységre épül. Isten kiszabadította a magyarságot a szolgaságból, azaz a pogányság állapotából, és beváltotta ígéretét velünk is, amit Ábrahámnak ígért, miszerint Nagy néppé teszlek! A Gestában Isten akarata érvényesül.

Közelebb jutni az igazság megismeréséhez

A Gesta II. András király jeruzsálemi fegyveres zarándoklatát megelőzően, 1217 előtt íródott, ugyanis III. Honoriusz pápa 1219. január 23-ai oklevelében a boldog emlékű Kalán püspököt episcopus cucesignatusként említi. A Gesta tehát a Hereditas Dominiért folytatott küzdelem párhuzama, őt is foglalkoztatta Jeruzsálem felszabadítása. Miként a Szentföld a keresztények, úgy a Kárpát-medence a magyarság jogos öröksége. A megválaszolhatatlannak tűnő kérdésekkel is foglalkoznunk kell, mert nem tudhatjuk, mikor jön el az a pillanat, amikor új lehetőségek nyílnak meg előttünk, és így közelebb kerülhetünk a történelem lényegéhez, magához az igazság megismeréséhez.

(A könyv a Szeged-Csanádi Egyházmegye támogatásával, a Gerhardus Kiadó gondozásában, dr. Kiss-Rigó László szegedi püspök előszavával, Jankovics Marcell grafikus, Prokopp Mária művészettörténész és Szörényi László irodalomtörténész professzor ajánlásával jelent meg.)