A név kötelez: a bibliai Mózes

0
701

Mózes kivezette a népet az egyiptomi fogságból, az égő csipkebor előtt levetette saruját. Ószövetségi példakép, nem a klasszikus értelemben vett szent. Nepomuki Szent János mellett ma szerepel a naptárban. Nóda Mózes beszél védőszentjéről és példaképéről, akinek nevét viseli.

Sokáig nem voltam megelégedve a nevemmel. Gyerekkoromban nem volt gond, hiszen a szülőfalumban katolikusok és unitáriusok egyaránt sokan hallgattunk a Mózes névre. Ha gyorsan számolok az emlékeimben legalább tíz Mózes nevű falusfelemet ma is el tudom sorolni.

Amikor Gyulafehérváron elkezdtem a gimnáziumi tanulmányaimat, jött az első meglepetés: én viseltem egyedül a Mózes nevet. Szerettem volna egy hangzatosabb, „menőbb” nevet, amilyet mások is viselnek. A névnapom sem volt ismerős, a naptárban kellett keresgélnem, ameddig rátaláltam. Aztán jöttek számomra sokat jelentő jelzések, Simon István tanár úr egy alkalommal megjegyezte milyen hangzatos, komoly nevem van, lassan kezdtem megszeretni Mózest.

A Teológián kollégáim, akik szentírástudományban már előrehaladtak Jakubinyi György tanár úr vezetésével, előszeretettel szólítottak „vízből kihúzottnak”. Sőt, volt aki a héber tudását csillogtatva megfejtette a vezeték nevem jelentését is: a Nóda fordítva olvasva „adon”, már szinte Adonáj, tehát szerintük a vezeték- és keresztnevem egyaránt zsidó eredetű.

A Szentírást olvasva, ami napi kötelező olvasmány volt, kezdtem barátkozni Mózessel. A „vízből kihúzott” mellett az egyiptomi jelentés is imponált: a mosze-mosis vagy mesz-mses, „valakinek a gyereke” jelentés. Végül a papszentelés előtt jött az ihlet, hogy jelmondatot Mózes történetéből válasszak. Így lett a papi jelmondatom: Veled leszek (Kiv 3,12). Mózes meghívásának és küldetésének történetében hangzott el az Örökkévaló bátorítása: ne félj, veled leszek, küldetésed tőlem van. Azóta kísér és bátorít az isteni szó.

Nomen est omen.  Az ismert latin mondatot több értelemben fordíthatjuk: a név előjel, a név jósjel, a nevében a sorsa, a név maga az ember. Semmi esetre sem negatív tartalommal értelmezve a Mózes név, a bibliai Mózes személye hatással volt és van az életemre.

Próbálok felnőni a nevemhez, a bibliai nagy előd kitartásával és türelmével. Kérem és bízom a közbenjárásában. Olyan védőszentem van, aki szemtől szembe beszélt az Úrral, akinek imája és könyörgése kiengesztelte és csillapította az Örökkévaló haragját, akiről azt írja Sirák fia könyve: Megadta neki, hogy hallhatta a szavát, és bevezette a felhő sötétjébe. Szemtől szembe adta neki parancsait, az élet törvényét és a bölcsességét, hogy tanítsa meg rá Jákobnak fiait, Izraelt arra, hogy mik a parancsai. (Sir 45,5)

Ma már azt mondhatom: összebarátkoztam a nevemmel, a bibliai Mózes a védőszentem és barátom. Ma már hálás vagyok a nevemért.

A teljes írás a Keresztény Szó 2020 decemberi számában jelent meg Miért Mózes a nevem? címen a Nevek és sorsok sorozatban.

MEGOSZTÁS