Kézen kell fognunk korunk vámosait, utcanőit

Közelebb hozni a teológiát

2
996
András Szabolcs Jeruzsálemben

A pasztoráció legfontosabb feladata, hogy a peremre szorultakat felkarolja, így az egyháznak meg kell fognia a leprások, utcanők kezét – vallja András Szabolcs, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kara kolozsvári intézetének oktatója, dékánhelyettese. Szakterülete a dogmatika, de szemináriumokat tart fundamentális teológiából és egyháztörténelemből is. Kutatási területe a szentháromságtan és a politika találkozása, különösképpen a Szentlélek származása körüli viták kapcsán. Ezért nagy hangsúlyt fektet az ortodox teológia megismerésére és az ökumenizmus tanulmányozására is.

Milyen gondolatok, témák foglalkoztatják mostanában?

Leginkább maga az ember foglalkoztat: milyen szerepe, helye, célja és feladata maradt a saját maga által megalkotott világban. Felépítettünk egy olyan világot, amelynek az egyetlen célja, hogy a boldogságunkat szolgálja. Mégis azt tapasztaljuk, hogy az ember megrettent attól a világtól, amit alkotott, mert nem számolt előre a következményekkel. Például rájöttünk, hogy mennyire mulandó, törékeny ez a világ, amelyért a természet súlyos árat fizet, vagy az anyagi javak elosztásában és jogrendben mutatkozó nagy aránytalanságok is komoly társadalmi problémákhoz vezettek. Sőt, arra is rájöttünk, hogy az anyagi jólét és a társadalmi megelégedettség között nincs közvetlen összefüggés. Ez elmondható egyéni szinten is: kevés ember boldog önmagában. Ezért foglalkoztat a kierkegaard-i paradoxon: ha az ember boldog akar lenni, le kell mondjon az emberi boldogságról.

Közelebb hozni a teológiát, ez a célja sorozatunknak, amelyben egy éven keresztül minden hónapban a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karával együttműködésben bemutatunk egy erdélyi és egy nemzetközi teológust, valamint a teológia egy tudományágát.

Mit tart a kortárs teológia legnagyobb kihívásának?

Úgy gondolom, hogy az aktualitás és a hitelesség olyan kihívások, amelyeknek leginkább meg kell felelnie a kortárs teológiának. Aktuális maradni, azaz a teológia állandóan figyelemmel kell legyen a hívők és nem-hívők kérdéseire, kétségeire. A teológia komolyan kell vegye a tudományos kritériumokat is, ha azt akarja, hogy a más tudományterületek képviselői hitelesnek tartsák. Hiteles maradni, azaz ragaszkodni az evangéliumi forrásokhoz, és összhang kell legyen a teológiai beszéd és az egyházi tevékenység között. Ezen a téren viszont jelenleg komoly megoldandó problémák vannak.

Ön szerint mi a pasztoráció legsürgetőbb feladata?

El kell menni a perifériára. Ez összefügg az előző kérdéssel is: ha a kereszténység hiteles akar lenni, azaz önmagának meg akar felelni, a krisztusi úton kell járnia, kézen kell fogja korunk vámosait, utcanőit, szamaritánusait, leprásait. Amikor valakit kiközösít a társadalom, ott kell az egyház befogadó legyen.

Milyen könyvet ajánlana elolvasásra? Miért?

Ulrich Wilckens evangélikus püspök és Walter Kasper bíboros közös könyvét ajánlanám, amely 2017-ben jelent meg magyarul a Vigilia kiadónál Felhívás az ökumenére. Úton a keresztények egysége felé címmel. Olvasmányos, érthető nyelvezettel megismerhetjük a legfontosabb hittani témákat evangélikus és katolikus szemszögből, és a végére rájövünk, több minden köt össze minket, különböző felekezetűeket, mint amennyi elválaszt.

Hogyan szokott kikapcsolódni, feltöltődni?

Az utazás, a séta és a sütés-főzés segít a feltöltődésben, mert ilyenkor elmélyülök a gondolataimban, át tudom gondolni a napomat és teendőimet. Kikapcsolódásban egy jó film is segít. Szakbarbár lévén szeretem a munkámat is, az elvégzett feladat öröme is elégtétel számomra.

Ki ön számára Jézus?

Szeretnék mindenki számára hasznos gondolatot megfogalmazni, de csupán azt tudom mondani, hogy ő hitem egyetlen forrása.

2 HOZZÁSZÓLÁSOK