Kneipp-terápia: gőzölés, gőzfürdők

0
263
Illusztráció • Pixabay

A gőzt az izzadás fokozására használjuk. A gőzölés kivitelezése egyszerű, de nagy odafigyelést igényel. Fontos,hogy mindig enyhébb formáját használjuk. Különböző gyógynövények főzeteit használjuk e célra, például mezei zsurlóét, kamilláét, zsályáét, szénavirágét és zabszalmáét.

Kneipp azt mondja: ha nagymosás van, a ruhák tisztításához hideg és meleg vizet használunk. A gyógyításnál is ez megy végbe. Betegségek idején is sok mindent előbb fel kell oldani, például a vértorlódásokat, az elromlott nedveket stb., ezt a szolgálatot a meleg végzi el. A hideg víz feladata pedig az, hogy a tisztítást követően erősítse és ellenállóvá tegye a testet. Minden testben megvan,vagy meg kell lennie a bizonyos nagyságú hőmérsékletnek ahhoz, hogy munkáját jól végezhesse. Az egészséges testnek elégséges a természetes hőmérséklete, és semmipótlásra nem szorul. A beteg testrészeknél viszont ezt a meleget pótolni kell. Vannak, akiknek elegendő a pólya és a borogatás, másoknál jobb szolgálatot tesz a meleg mesterséges előállítása, vagyis a gőz besajtolása, ahogy Kneipp használja.

Kneipp 13 évig kísérletezett a teljes gőzfürdővel, ami azt jelenti, hogy az egész testet gőzölte egyszerre. Ez idő alatt háromszor módosított az alkalmazáson, saját bevallása szerint rájött, a gőz enyhe használata nagyobb sikereket hoz. Ez azt jelenti, hogy soha nem tette ki a teljes testet a gőzölésnek, hanem csak az egyes testrészeket kezelte ily módon. A legenyhébb alkalmazás a legjobb.Legenyhébbnek a testet leginkább kímélő eljárást nevezzük. Kneipp különösen kihangsúlyozza: csak segíteni kell a természetet, nem megerőszakolni. Így tehát részleges gőzfürdőkről beszélünk. Fontos megjegyezni, hogy gőzölés alkalmazása után, lehűlés nélkül a szabadba kimenni nagy veszélyt jelent, mert nagyon, akár veszélyes mértékben is megbetegedhetünk.

A fej gőzölése

Ennek alkalmazásakor nagyon fontos olyan edényt használni, amelynek a mélysége nagyobb mint a szélessége. Ebbe töltsünk forró, zubogó vizet. A tiszta vízgőz némelyek szemére, valamint belélegzéskor a gyomorra kedvezőtlenül hat, ezért fontos, hogy a gőzölést mindig gyógynövényes verzióban hajtsuk végre. Legalkalmasabb növény erre az édeskömény (egykanálnyi apróra tört kömény elegendő), a zsálya, a cickafark, a menta, a bodza, akár a keskeny levelű útifű, a hársfavirág, a zsálya és a kamilla. A kamillát viszont csak nagyon ritka esetben alkalmazzuk, helyette inkább a zsályát válasszuk. Talán ezt a módszert mindenki ismeri, de fontos megjegyezni,a gőzölés időtartama húsz percnél nem lehet hosszabb,legideálisabb kezeléshossz a tizenöt perc.

A jól működő szervezetű embereknél hamar nyilvánvalóvá válik a gőz hatása, rendszerint már öt perc alatt ömlik homlokukról a verejték, 8-10 perc múlva már minden pórusuk gyöngyözik. Persze, vannak ettől eltérő esetek, akiknek alacsonyabb a természetes testhőmérsékletük, vagy a vérszegények is nehezebben izzadnak. Ebben az esetben úgy segíthetünk, ha 10-15 perc elteltével újabb forró vizet öntünk az edénybe, ezzel elősegíthetjük a gőzfelszállását. Ebben az esetben az alkalmazás időtartama20-25 perc lesz. Az alkalmazás hatása jelentős, kiterjed a felsőtest teljes bőrfelületére, ugyanis itt az összes pórus megnyílik, továbbá a test belsejére is, ahol a gőznek oldóhatása nyilvánul meg. A meghűlés okozta összes betegségnél, fejfájáskor, fülzúgáskor, reumatikus és görcsös állapotoknál, a nyak és a vállak, mell szorulásánál, nem nagyon előrehaladott gennyes láznál kitűnő szolgálatot tesz a fejgőz. Három nap alatt két alkalmazás rendszerint teljes gyógyulást eredményezhet. Kezdődő meghűléseknél, akár egyetlen fejgőz megállíthatja a betegségkialakulását. Jó, ha a beteg az alkalmazás alatt orrán, száján belélegzi a gőzt, sőt a szemét is kinyitja, hogy az mélyebben a szervezetbe hatolhasson. Mivel a fejgőz erős oldóhatást fejt ki, és túlságosan sok verejték képződik, ez az eljárás nagyon legyengíti az egyént. Nem szabad tehát igen gyakran használni. Tartsuk be ezt a szabályt. Ritka esetekben, amikor különösebb feloldások és kiküszöbölések szükségesek, lehet minden második napon gőzölni,de tilos mindennap alkalmazni az eljárást. Ha minden második nap alkalmazzuk a gőzölést, a kezelés időtartama legfennebb 15 perc lehet. A fejgőzölés befejezése után soha nem szabad azonnal a szabadba menni. Fontos mindig a hideg lehűtés, amit többféle módon végezhetünk:legalább egy hideg vizes kendővel töröljük le a felsőtestünket, vagy hideg vízzel mossuk le az arcunkat és a felsőtestünket. Fontos, hogy amint a gőz által megnyíltak a pórusaink, úgy a hideg víz újra elzárja azokat. Ha a lehűtéses szabályt nem tartjuk be, akár veszélyesen is megbetegedhetünk. Főleg télen fontos az, hogy a gőzölést követően legalább fél óráig ne menjünk ki a szabad levegőre.

A láb gőzfürdője

Ennek alkalmazására is egy olyan edényt válasszunk,amelynek mélysége nagyobb, mint a szélessége. Az edénybe forró vizet töltünk, amelybe szénavirágot vagy ennek főzetét keverjük. Az edényre keresztben a láb támasztására alkalmas, keskeny deszkát erősítsünk. Figyeljünk oda, hogy a páciens jól meg tudja támasztani ezeken a lábát, ne álljon fenn annak a veszélye, hogy a forró vízzel megégethesse a lábát. Miután a páciens erre támasztja a lábát, azt jól letakarjuk. Kneipp a nőknek, akiknek hosszú ruhájuk volt, azt ajánlotta, hogy azzal takarják be az egész edényt. E célra mi alkalmazhatunk egy takarót. Ahhoz, hogy a víz gőzét emeljük, 5-10 perc alkalmazás után újabb adag forró vizet tölthetünk az edénybe, ügyelve,hogy ne égessük meg a lábat. Kneipp például egy darabtéglát forrósított fel, és ezt tette bele a vízbe, hogy a gőzhatását emelje. Itt is nagyon fontos az időtartam betartása: 15-20 perc lehet a gőzölés. Erősebb szervezetűeknél elég, ha csak 15 percig alkalmazzuk az eljárást, míg gyengébb egyéneknél akár 20 perc is lehet az időtartam. Gyakran csak a lábak alsó részét kell megizzasztani, például a lábizzadásban szenvedőknél. De lehet az egész lábat –beleértve a lábszárakat is – vagy akár az egész alsótestet is, sőt néha az egész testet is meg kell izzasztanunk a lábgőzfürdő útján. Akiknek jól reagál a szervezetük, azoknak már 5-10 perc alkalmazás után a homlokukról csöpög az izzadság, ami nagyon jó jel. Gyengébb egyéneknél ezt az eljárást 20-25 percig alkalmazzuk. Az alkalmazás után itt is nagyon fontos a hideg lehűtés, amit vagy egy hideg vizes kendővel végzünk, vagy például hideg vizes térdleöntéssel, vagy rövid víztaposással. A lábgőzfürdőt főként a különböző lábbajok esetén alkalmazzuk: erősen izzadó, bűzös vagy dagadt láb esetén, hidegláb-szindrómánál,és mindenütt feloldó-, kiküszöbölőhatás elérése a célunk.A gőzök mindenütt új, élénk tevékenységre serkentik a beteg testrészeket, és megerősítik a következő vízalkalmazásokra. Aki körömdaganatokban szenved vagy vérmérgezéstől fél, például a tyúkszemek ügyetlen kezelése miatt, az használja gyakran a gőzfürdőt, de fokozott hatású ennek az eljárásnak az alkalmazása görcsös meghűlés előidézte bajoknál, különösen az altest meghűlése folytán keletkezett bántalmaknál, fejbántalmaknál, vértódulásnál vagy a heves fejfájásnál is. A gőzök alkalmazása legtöbbször pusztán csak arra szolgál, hogy a vízalkalmazásoknak előkészítse az utat, hogy a test melegét emelje,és lehetővé tegye, hogy a test belsejében, mint például a légcsőben és a tüdőben történő feloldások által a külső vízalkalmazások kifejthessék hatásukat.

Az altest közvetlen ülőgőzfürdője

Ez nagyon jó szolgálatot tesz különböző alhasi, húgyúti problémák esetében, sőt, akár vesekőbajoknál vagy görcsöknél is. Itt is mindig szénamurvát vagy zabszalmakeveréket alkalmazzunk. A kezelés időtartama 10-20 percnél tovább ne tartson. Rövid idő alatt gyengébb vagy erősebb fokú izzadás következik be, ami olykor az egész test izzadásába, valóságos izzadságfürdőbe megy át. Kneipp leginkább a mezei zsurlót alkalmazta az altest gőzölésére, és nagyon jó eredményeket ért el. Nagyon fontos, hogy hetente maximum kétszer vagy háromszor alkalmazhatjuk ezt az eljárást.

Egyes beteg testrészek külön gőzölései

A vízalkalmazásokkal váltakozva sokszor nagyon jószolgálatot tesznek a gőzök, például a szem, fül, száj, kéz,kar, lábujjak, láb problémáinál. Néhány példát sorolok fel: például ha mérges rovar csípi meg a kezet vagy kart,az megdagad, heves fájdalommal jár, s a gyulladás veszélyessé válik, akkor a kéz-kar pólyával együtt a gőzök hamar lecsillapítják a fájdalmat, és meggyógyítják a betegeket. Ilyen esetben csak a kezünket vagy a karunkat tartjuk a forró vizes edény gőze fölé. Ha valamilyen sebet mérges anyagok fertőztek meg – vérmérgezéstől kell tartanunk – nem szabad habozni, fokozva a veszélyt. Készítsünk gyorsan vízgőzt, és tartsuk azt a testrészt a gőz fölé. Ha például veszélyes kutya mar meg valakit, az orvos megérkeztéig nagy segítség lehet a gőz alkalmazása. Kneipp meglepő eredménnyel alkalmazta ezt. Ha a kezet és a lábat bizonyos heves görcsök szokták kínozni, alkalmazzunk gőzt. Ezeknek az alkalmazásakor is a legjobb a szénavirágmurva. A szemgőzfürdőkhöz pedig köményt,a fülgőzhöz árvacsalán vagy csalán főzetét alkalmazzuk.A torok elnyálkásodásainál keskenyútifű- és csalángőz a legjobb. Ha kimondottan belégzésre alkalmazunk gőzt, az soha ne legyen nagyon forró.

Lettországi szauna • Fotó: Pixabay

A szauna

Itt gőz- vagy száraz szaunáról beszélhetünk. Mindkét esetben ugyanazt az eljárást fontos szem előtt tartanunk.A szauna elterjedése a finnektől ered, ezért tartják róluk azt, hogy ők a szaunában születnek, és ott is fejezik be életüket. De a legedzettebb népnek is tekintjük őket,mert a rendszeres szauna alkalmazásával nagyon sok betegséget leküzdenek vagy akár ki is küszöbölhetnek az életükben.

A finnek számára elképzelhetetlen a szauna nélküli élet, bármilyen szegény néprétegről legyen szó. A finn népek számára két szent hely létezik: a templom és a szauna, és mindkét helyen csendben kell ülni. A szauna használatára két óra szükséges, előtte pedig a gyomor és a belek kiürítése.

A szauna alkalmazásáról fontos tudnivalókat is szeretném felsorolni. Bármelyik fajta szaunáról beszélünk, soha nem szabad vizes bőrrel szaunába bemenni. Előtte letusolni meleg vízzel és jól megtörölközni, főleg a fej, haj nem szabad vizes legyen, de a bőrünk sem. Fontos, hogy a lábaink melegek legyenek. Ha valakinek hideg a lába, először vegyen egy meleg lábfürdőt vagy meleg térdleöntést, igyekezzék a lábait felmelegíteni, és csak utánalépjen be a szaunába. A legideálisabb testhelyzet, ha lefekve tudom végezni a szaunázást: belépek, lefekszem,ha ez nem lehetséges, akkor pedig üljek le és a térdeimet húzzam fel azért, hogy a felső mellkasizom tudjon ellazulni. Nagyon fontos a csendes, nyugodt légkör a szaunában. Az időtartam 8-10, legfeljebb 15 perc lehet. Az utolsó egy-két percben lassan felülünk, hogy a testünkben a vérkeringés újra normalizálódjon, majd az idő lejárta után kijövünk. Ha van rá lehetőség, nagyon jót tesz utána egy hideg vízmerülés vagy pedig egy teljes hideg zuhany, ami azt jelenti, hogy alulról vezetem fel a testemre a vizet és csak a fülcimpáig, hisz a fejre soha nem szabad szaunázás után hideg vizet ereszteni. Az arcomat a kezemmel megmosom, lehűtöm. Ezután körbetekerem magam egy fürdőlepedővel vagy fürdőköntöst veszek magamra, és egy félórát lefekszem. Jó, ha egy hideg terembe tudok bemenni, egy-két percet járkálni, és ezzel segíteni a test a lehűtését. Ha ez nem lehetséges, egy fél órára lefekszem és hagyom, hogy a testem lassan lehűtse magát. A fél óra letelte után újra bemegyek a szaunába, és ugyanazzal az eljárással eltöltök újabb 10-15 percet, majd ismét a lehűtéssel fejezem be. Ha valaki edzett a szaunázásban, harmadszor is megismételheti, de a kezdőknek csak kétszer ajánlott, és hetente csak egyszer, maximum kétszer ajánlott a teljes szauna vétele.

Pihenéskor mindig figyeljünk arra, hogy a lábaink legyenek betakarva, hogy ne hűljenek ki. A szaunaalkalmazása erőteljes ingert vált ki a szervezetünkből:a meleg hatására bőséges izzadság lepi el a testünket, kinyílnak a pórusok, majd a hideg víz alkalmazásával lezárulnak, és beindul az intenzív vérkeringés, amely segíti betegségek elleni hajlamunkat, tehát nem betegszünk meg egykönnyen.

Hogy mikor alkalmazzunk szaunát? Például anyagcserezavaroknál a szaunának nagyon jó méregtelenítő hatása van, de alkalmazhatunk meghűléses betegségeknél vagy reumás panaszoknál, ízületi reumák, illetve idegbetegségek esetén is. Itt elővigyázatosan alkalmazzuk.Homlok- és arcüreggyulladásnál lehet alkalmazni, hideg kéz, hideg láb szindrómánál, olyan egyéneknél, akik fázósak, mert serkenti a test vérellátását, és ha rendszeresen használják a szaunát, egy idő után megszűnik ez a fajta panaszuk. Szívbetegek vagy azok az emberek, akik visszérpanaszokkal küszködnek, óvatosan vagy egyáltalán ne alkalmazzák a szaunát.

Péter M. Imelda nővér

( A cikk nyomtatott változata három részben jelent meg a Vasárnap hetilap 2018. szeptember 2-ai, 9-ei és 16-ai számában.)