Jézus a legdrágább

Húsvét 4. vasárnapja

0
525
Fotó: pixabay.com

EVANGÉLIUM

Abban az időben így szólt Jézus:
„Bizony, bizony, mondom nektek: Aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshol, az tolvaj és rabló. Aki viszont az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Az őr ajtót nyit neki, a juhok pedig hallgatnak szavára. Nevükön szólítja juhait, és kivezeti őket. Miután mind kivezette, előttük halad, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. Az idegent nem követik, sőt elfutnak tőle, mert az idegen hangját nem ismerik.”
Jézus ezt a hasonlatot mondta nekik, de ők nem értették meg, hogy miről beszél.
Jézus ezért így folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: Én vagyok az ajtó a juhok számára. Akik előttem jöttek, azok tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. Én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, az üdvözül, ki- és bejár, s legelőre talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen.”
(Jn 10,1-10)

V. Szolovjov orosz gondolkodónak létezik egy írása Az Antikrisztus története címmel. A keleti gondolkodók azért érdekesek, mert más berögződések alapján írnak, másként teszik föl a kérdéseket, mint a nyugatiak. Ebben az írásban is meglepő módon találkozik a mélységes hit, hagyománytisztelet és a fenyegető jövőtől való félelem. Ha meggondoljuk, hogy az írás 1899-ben született, nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk: Szolovjov prófétai érzékkel tapintott rá nagyon sok igazságra, amely a XX. századra és napjainkra is rányomta bélyegét.

Az Antikrisztus története játék a képzelet és a történelem peremén. Az orosz író elképzeli, milyen lesz a világ sorsa a XX. században. Szerinte a japánok elfoglalják Kínát, Oroszországot és Európát, és ötven éves „világuralmat” építenek ki. A XXI. században azonban Európa felszabadul, de a szabadság szédületében nem igazán tudja, merre tartson. A szocializmus elszakította az embereket a vallástól, a pusztán anyagi világban az emberek elvesztették életük értelmét. Az atomok és molekulák világa üresnek és érdektelennek bizonyult, a lelki, szellemi töltet azonban elveszett, megkövesedett. Ennek az űrnek a betöltésére egy zseniális, fiatal, karizmatikus vezető jelentkezik. Hisz a jóban, hisz Istenben, hisz Jézus Krisztusban. Ez a fiatal zseni azonban önmagán kívül mást nem szeret. Olyannyira elbűvölte saját karrierje, a hatalom mámora, hogy önmagát tekinti a szellemi sivárságban megváltónak. Úgy tekint magára, mint aki valójában Jézus Krisztus. Csupán arra vár, hogy meghallja az isteni szózatot, amely megerősíti messiás-voltát. Legnagyobb félelme az, hogy kiderül, nem ő az igazi Messiás, és valaki más előtt kell térdet hajtania. Nemsokára azonban az ördöggel köt szövetséget, és a világ egyetlen ura lesz. Békét, jólétet ígér az emberiségnek. Miután a társadalom problémáit megoldotta, csupán a vallási kérdések maradnak hátra. Ökumenikus zsinatot hív össze Jeruzsálembe, ezen katolikusok, ortodoxok és protestánsok vesznek részt. A zseniális uralkodó egyetlen vágya, hogy mindenkit magához láncoljon. A katolikusoknak megígéri, hogy minden előjogot megad a pápának. Az ortodoxokat a hagyományaik támogatásáról biztosítja, a protestánsok is elégedettek lehetnek, hiszen szentíráskutató intézményt hoz létre nekik is. Mindenki elégedett, megszületett a nagy ökumené, megkapta mindenki azt, ami járt neki. A pápa, János sztárec és egy teológiai tanár azonban tiltakoznak: nekünk Jézus Krisztus a legdrágább. Őt nem kaptuk vissza – mondják. Ezért pár követővel elhagyják a világtörténelem színpadát, ahol a nagy és fontos dolgok zajlanak, visszavonulnak a sivatagba, és egy új zsinatot tartanak. Itt új alapokon új egység születik, és elkezdődik az ezeréves béke.

Nagyon sok az áthallás Szolovjov írásában. És nem pusztán a múlt század problémái tombolnak a sorok közt, hanem napjaink nagy kérdései is. A mámorittas hatalom önnevezett messiásai, a hamis tolerancia, a vallásos köntösbe öltöztetett politikai ígéretek és nem utolsó sorban az irányt vesztett világ. Egy zseniális uralkodó mellett vajon mi mit mondanánk? Ma is elhangzana a mondat: nekem Jézus Krisztus a legdrágább?

Jó pásztor vasárnapján elhangzik egy gondolat: csupán Jézus a kapu, csupán ő tud bevezetni a teljes, igazi életre. Akik nem ezen a kapun mennek be, azok tolvajok és rablók. Nekünk kinek a szavára csillan föl a szemünk? A zseniális messiásokéra vagy pedig a jó pásztor hangjára?

László István kolozsvári segédlelkész

Megjelent a Vasárnap május 3-ai számában.