Armin Kreiner – az észszerűség eszközeivel végiggondolni a hit kérdéseit

1
582
Armin Kreiner fundamentálteológus.

A müncheni, Ludwig Maximilians nevét viselő bajor állami egyetem katolikus teológia karának tanszékvezető professzora a fundamentális teológia és a vallásfilozófia szakterületén végez kutatásokat, és tart lebilincselő, derűsen kritikus, jó adag szellemességgel fűszerezett előadásokat. Armin Kreiner nős, tavaly betöltötte 65. életévét, ezért néhány hét múlva nyugdíjba vonul.

Rövid bemutatását azért tartjuk fontosnak, mert neve a magyar teológusok körében ugyan kevéssé ismert, rendkívül értékes publikációi révén azonban német nyelvterületen széles körű elismertségnek örvend. Könyveivel elsősorban azokat az olvasókat képes megszólítani, akiket a hit alapvető, legizgalmasabb kérdései érdekelnek, s ezekre az észszerű gondolkodás eszközeivel keresik a válaszokat. Idetartozik például az a kérdés, hogy vajon mire gondolunk, amikor az „Isten” szót kimondjuk? Ennek a szinte tíz évig kutatott kérdésnek egy kb. 600 oldalas, istentani témakörben ma alapműnek számító könyv lett a gyümölcse.

Közelebb hozni a teológiát, ez a célja új sorozatunknak, amelyben egy éven keresztül minden hónap utolsó vasárnapján a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karával együttműködésben bemutatunk egy erdélyi és egy nemzetközi teológust, valamint a teológia egy tudományágát. Elsőként Vik Jánost, a kar dékánját, valamint Armin Kreiner fundamentálteológust ismerhetik meg.

Egy másik, immár több kiadást megért s ezért talán legismertebb munkája azzal a sokat vitatott kérdéssel foglalkozik, hogy miként egyeztethető össze a mindenható és jóságos Isten létezésébe vetett hitünk a világban tapasztalható mérhetetlenül sok és nagy szenvedéssel. A szakirodalom ezt a problémát klasszikusan teodicea-kérdésnek nevezi, s azért nagyon aktuális, mert napjainkban sokan éppen azért távolodnak el az egyháztól és az istenhittől, mert nem találnak kiutat a következő dilemmából: ha Isten mindenható, képes megakadályozni a szenvedést; ha Isten jóságos, meg is akarja azt akadályozni; miért van akkor mégis ennyi rossz és szenvedés a világban? Kortársaink közül egyre többen ebből azt a következtetést vonják le, hogy Isten nem létezik, vagy hogy ez a kérdés egyszerűen mellőzhető az életben. Armin Kreiner rendkívül alapos és mélyreható elemzései révén belátható, tehát észszerű okokat próbál megnevezni arra vonatkozóan, hogy Isten megengedi a rossz és a szenvedés létezését a világban.

Első látásra komolytalannak tűnő, az alaposabb vizsgálat tükrében azonban igencsak aktuális teológiai problémát is körüljár az elismert teológus professzor. 2011-ben német nyelven Jézus, ufók, földönkívüliek. Az idegen kozmikus intelligencia mint kihívás a keresztény hit számára címmel jelent meg egy másik könyve. Armin Kreiner komolyan veszi, hogy egyre több természettudós nyilatkozata értelmében a világegyetem mérhetetlen nagyságára való tekintettel eléggé valószínűtlen, hogy mi, emberek vagyunk az egyetlen intelligens létezők az univerzumban. Ebből pedig az következik, hogy amikor elfogadjuk, hogy Isten kinyilatkoztatja, vagyis feltárja önmagát a világban, s közben mégis mindig a végső soron beláthatatlan Titok – azaz Deus semper maior – marad számunkra, akkor eleve azt sem zárhatjuk ki, hogy ő a mi keresztény vallásunkon kívül is, sőt a világegyetem más pontjain szintén teremtő és gondviselő Istenként mutatkozik meg.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy Armin Kreiner katolikus fundamentálteológus munkásságával szenvedélyes képviselője annak a teológiai iskolának, amely elkötelezi magát az észszerű gondolkodás eszközei és a logika általános érvényű törvényei mellett. Állandóan odafigyel a természettudományok legaktuálisabb eredményeire, s ezek tükrében mindig bátran újra is értékeli a teológiai gondolkodás eddigi útjait, amikor ez szükségesnek látszik.

Vik János

1 HOZZÁSZÓLÁS