Elhunyt Skolasztika ferences nővér

0
3037

Életének 91. évében, szerzetesi életének 72. évében Baka Erzsébet, M. Skolasztika mallersdorfi ferences nővér visszaadta lelkét Teremtőjének január 20-án. Utolsó útjára január 22-én, szerdán 14 órakor kísérik a székelyudvarhelyi Szent Miklós-templomból.

M. Skolasztika nővér, Baka Erzsébetként született 1929. március 2-án Esztelneken, egy Kovászna megyei faluban. Egyetlen lánygyerekként nőtt fel a családban a 3 fiútestvér mellett. A négy elemi osztályt és a 7 gimnáziumot Kézdivásárhelyen járta ki, a nyolcadik gimnáziumi évet Brassóban a római katolikus leánygimnáziumban végezte el, ahol 1948-ban érettségizett. A szerzetesi élet megkezdésére a brassói zárdában jelentkezett 1947. augusztus 1-én.

1948. október 31-én öltötte magára a szerzetesi ruhát Kolozsváron, és itt is tartózkodott 1949. február elsejéig. Ekkor visszakerült Brassóba, ahol maradhatott augusztus 15-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig. Ekkor hazaköltözött a szüleihez Kézdivásárhelyre. Annak ellenére, hogy nem hordhatta a szerzetesi ruhát, úgy élte a mindennapjait, mint egy szerzetesnő. A közösség utáni vágy mélyen élt benne, ezért már 1950. január 10-én Vulkánba költözött, hogy nővértársaival egy közösséget alkosson civil ruhában működve, az ottani kórházban megtűrték a nővéreket.

Itt elvégezett egy betegápolói tanfolyamot, és betegápolóként dolgozott viszontagságos körülömények között, szegénységben, egyszerű körülmények között, de erős hittel és nagy lelkesedéssel végezte mindennapi munkáját. Első fogadalmát 1956. június 23-án tette le titokban. 1982. augusztus 14-én tette le ugyancsak titokban az örökfogadalmat M. Skolasztika nővérként. 1984-ig dolgozott a vulkáni kórházban, akkor nyugdíjba vonult. 1989-ben a nővérekkel együtt, akikkel ott éltek, átköltöztek Sepsiszentgyörgyre, ahol a beteg nővértársakat gondozták, ápolták, elkísérték őket életük alkonyán. Sepsiszentgyörgyről 1995. október 18-án költözött be a székelyudvarhelyi zárdába M. Katalin nővérrel együtt. Ott is nagyon aktívan részt vett a nővérek hétköznapjaiban. Évekig vállalt kapusszolgálatot, kisegített a vasaló szobában, sokat kézimunkázott. 2016 januárjában eltörött a medencecsontja, utána ágyba került. Nagy türelemmel viselte a szenvedéseit, fájdalmait, imádságos lelkülettel felajánlotta Istennek minden pillanatát, nehézségét, fájdalmát.

2020. január 20-án reggel visszaadta lelkét Teremtőjének. Temetése 2020 január 22-én, 14 órakor lesz a székelyudvarhelyi Szent Miklós plébánia templomból, a lelke üdvéért bemutatott szentmise után.

Áldozatos életének jutalma legyen az örök boldogság!