Ferenc pápa a legfőbb buddhista pátriárkához: A vallások legyenek a testvériség előmozdítói!

0
592
Fotók: Vatican News

November 21-én Ferenc pápa a buddhisták legfőbb elöljárójával találkozott a buddhisták ún. királyi templomában Bangkokban. A találkozó a katolikusok és buddhisták közötti tisztelet, megbecsülés és barátság jegyében zajlott. Spanyolul elmondott beszédében a pápa hangsúlyozta, hogy a mai korban a vallások feladata az, hogy a remény világítótornyai, a béke, a találkozás és a testvériség előmozdítói és biztosítékai legyenek.

Ferenc pápa magyarra fordított beszédét teljes terjedelmében közreadjuk a Magyar Kurír alapján:

Őszentsége!
Köszönöm kedves üdvözlő szavait. Örülök, hogy látogatásom elején e nemzetnél felkereshetem ezt a királyi templomot, amely eme szeretett népre jellemző értékeknek és tanításoknak a jelképe. A thaiföldiek többsége a buddhizmus forrásaiból itta magába az élet és az idősek tiszteletét, valamint a szemlélődésen, a belső szabadságon [egykedvűségen], a kemény munkán és fegyelmen alapuló mértékletes életstílust (vö. Szent II. János Pál: Ecclesia in Asia szinódus utáni apostoli buzdítás, 6); olyan tulajdonságok ezek, amelyek táplálják azt az oly sajátos jellegzetességet: a mosoly országának tartanak benneteket.

Találkozónk a tisztelet és kölcsönös elismerés elődeink által megkezdett útjának része. Az ő nyomdokaikat szeretném követni ezzel a látogatással, hogy ne csak a tiszteletet, hanem a barátságot is növeljem közösségeink között. Közel ötven év telt el azóta, hogy a tizenhetedik legfőbb pátriárka, Somdej Phra Wanarat (Pun Punnasiri), fontos [tisztséget betöltő] buddhista szerzetesek egy csoportjával meglátogatta VI. Pál pápát a Vatikánban, ami jelentős mérföldkövet jelentett a vallási hagyományaink közötti párbeszéd alakulásában. Az egymással ápolt párbeszéd később lehetővé tette II. János Pál pápa számára, hogy meglátogassa őszentsége Somdej Phra Ariyavongsagatanana (Vasana Vasano) legfőbb pátriárkát ebben a templomban. Személy szerint abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy nemrégiben fogadhattam a Wat Pho-templom szerzeteseinek küldöttségét, amely egy ősi, páli nyelvű buddhista kézirat fordítását adta ajándékba, amelyet most a Vatikáni Könyvtárban őrzünk. Ezek az apró lépések segítenek tanúságot tenni nemcsak közösségeink, hanem az egész világ előtt – amely erősen hajlamos megosztottságot és kirekesztést kelteni és terjeszteni –, hogy lehetséges a találkozás kultúrája. Amikor el tudjuk ismerni és meg tudjuk becsülni egymást, különbözőségeinkkel együtt (vö. Evangelii gaudium apostoli buzdítás, 250), a remény üzenetét kínáljuk a világnak, amely képes arra, hogy bátorságot öntsön azokba és támogassa azokat, akik egyre többet szenvednek a megosztottság miatt. Az ezekhez hasonló lehetőségek emlékeztetnek bennünket, hogy

mennyire fontos, hogy a vallások mind jobban a remény világítótornyai, a testvériség előmozdítói és biztosítékai legyenek.

Ehhez kapcsolódóan köszönetet mondok ennek a népnek, mert a kereszténység Thaiföldre érkezése óta, amely idestova négy és fél évszázaddal ezelőtt történt, a katolikusok – annak ellenére, hogy kisebbségben vannak – a vallásgyakorlás szabadságát élvezték, és hosszú éveken át békés egyetértésben élnek buddhista testvéreikkel.

A kölcsönös bizalom és testvériség ezen útján szeretném megerősíteni személyes elkötelezettségemet és az egész egyház elkötelezettségét a nyílt és tiszteletteljes párbeszéd erősítése mellett, e nép békéjének és jólétének szolgálatában. A tudományos csereprogramoknak köszönhetően, amelyek nagyobb kölcsönös megértést tesznek lehetővé, és elősegítik a hagyományainkban az olyannyira közös szemlélődésnek, irgalomnak és megkülönböztetésnek a gyakorlását, növekedhetünk a jó „szomszédság” megélésében. Így képesek leszünk vallásaink hívei körében olyan új jótékonysági projektek kidolgozását előmozdítani, amelyek képesek konkrét kezdeményezések indítására és azok számának növelésére a testvériség útján, különösen a legszegényebbekkel, és olyannyira meggyötört közös otthonunk tekintetében. Ily módon hozzájárulunk az együttérzés, testvériség és találkozás kultúrájának kialakulásához, mind itt, mind a világ más részein (vö. ugyanott). Biztos vagyok abban, hogy ez az út továbbra is gyümölcsöt hoz majd, és bőséges gyümölcsöt.

Még egyszer hálás köszönetet mondok őszentségének ezért a találkozóért. Imádkozom, hogy töltse őt be minden isteni áldás egészsége és személyes jóléte érdekében, valamint azon nagy felelősségét illetően, hogy a buddhista hívőket a béke és egyetértés útján vezesse.
Köszönöm!

Fordította: Tőzsér Endre SP